Gondtalan óvodásként az ember még egy kivénhedt Sciroccót is hajlamos lestoppolni az ovisbusz ablakából. A pubertás aztán meghozza a finnyásságot: ilyenkor már valóságos kuriózumnak kell lennie a szomszéd sávban, hogy egy elismerő pillantás kicsússzon. Annyi pillantani való, mint amennyi ezen a hétvégén a Verseny- és sportautó kiállításon összegyűlt, még talán egy fitnessklub női öltözőjében sem akad. Meg is nézte közel húszezer emeber.

 
 
 
   

A BS lávaporos kürtőjén huncutul csillogott a
februári verőfény, miközben néhány tucat benzinmámoros
megszállottal sodródtunk az SAP csarnok felé. Bent barátságos
nyüzsgés, rövidke sorállás a jegyért.
Veteránpilóták előnyben: aranylakodalmas jogosítvánnyal (70
éves kor felett) 650 a jegy, akárcsak az általános iskolás
korúaknak. Ivarérett autóbolondok 1300 forintért kapnak epedési
lehetőséget, iskoláskor alatt pedig a belépés ingyenes -
minden rendes díler beetetéssel kezdi.

 
 
 
 

Az első pillantás két Mercedesre esik. Két
nagyon széria Mercedesre. Nem túl biztató kezdet. A második aztán
egy Lamborghini Diablóra. És ettől
hirtelen minden jóra fordul. Persze a mellette halkan
guggoló Dodge Viper sem árt éppen, és a Ferrari Testarossa is csak
a kiöregedett Magnumnézőknek jelent unásig ismert látványt.


 
 
 
   

Lézengeni könnyű: sok az autó, sok az ember, de
az autókiállításokat reménytelen könyökharccá alacsonyító, mindent
eltakaró tömegnek nyoma sincs. Ez így van jól.




 
 
 
 

A pedigrés nyitóautók után néhány magyar
replika: a Helix-féle Lotus Super Seven igazi stílusbajnok, és a
véletlenül sem hipermodernségével hódító opeles technikai
alapok ellenére jónéhány jelenlévő vetélytársól lerobbantaná a
nadrágot.


 
 
 
   

Innen nem esik messze a
Hungarokart standja, őket gátlástalanul imádjuk, amióta
stábunk két tagja életének legjobb gokartversenye közben egy-egy
bordát áldozott fel az élvezettől elborult agyú száguldás oltárán.
Szerencsére azóta felépültek(tünk), készülünk is visszamenni
mielőbb.

 
 
 
 

Az
Amerikai Autók Klubja is kivonult néhány muscle-carral, és a
kiállított gyilkos erejű monstrumok elé barátságosan elhelyezett
erkölcsi alapvetéssel, melynek olvastára a gyengébb idegzetű
japánautó-tulajdonosok a helyszínen haladéktalanul idegösszeomlást
kaptak.


 
 
 
   

Akadt két Forma 1-es autó, közülük
a Sauber-Petronasban Salo néhány napja még tesztelt, aki
akarja, érzi az égett gumi szagát. (Jó, igazából nem is.) Viszont a
kettő közti pódiumon ott az egyik igazi sztár: egy valódi Ferrari
F40. Az F40 látványnak sem utolsó, de igazi isten rangra a motor
beindításakor emelkedett. Ilyenkor felülről nézve a csarnok olyan
látványt nyújtott, mint a vasreszelékkel beszórt plexilap, amikor
mágnest tesznek alá, egyszercsak mindenki ott volt, és merdt arccal
fülelt.

 
 
 
 

Volt még számtalan raliautó, Trabitól vadonatúj
Focusig, ralicross, cross és pályaversenyutók. Meg igazi hús-vér
versenyzők, akiket nyaggatni és ajnározni lehetett.







 
 
 
   

Meg persze csinos méla hostesslányok - elvégre
bárki bármit mond, egy ilyen rendezvény legfőbb célja mégiscsak a
tesztoszteronszint jóleső megemelése. Hormonhiányosok: jövőre
ugyanitt, ugyanekkor.



A képek elkészítéséért köszönet kiváló szerzőnknek, Szekeres
W. Stevie-nek.

Nínó Karotta
Nínó Karotta