Márpedig ez történt a Miniszterelnöki Hivatalban. E hivatal Központi
Szolgáltatási Főigazgatósága (KSZF) ugyanis polgárjogi szerződést
kötött az ORFK-val és így a megállapodás szerint bonyolította le a KSZF
a tendert.
A hivatal talán a választási kampányra is gondolva maga bonyolította
le- nem kis sietséggel - a tendert, melynek neve: "A Magyar
Köztársaság Rendőrsége szolgálati feladatainak ellátásához 2005-2007.
évek alatt összesen 3000 db különböző, szolgálati célú személygépkocsi
bérlete és három éves flottakezelési szolgáltatásainak
teljesítése".
Egyébként a KSZF szerint nem voltak például tarthatatlan határidők,
"minden ajánlattevő tudott reagálni mindenre". Ez azonban a Totalcar
információi megkérdőjelezhető,
voltak ugyanis olyanok, akik a határidők tarthatatlansága miatt
léptek vissza.
Gyurcsány az autóbeszerzésről
"Több hónappal ezelőtt jelentettük be - volt aki nem hitte, most
már remélem hiszi -, hogy idén a rendőrség gépjárműparkját ezer
autóval újítjuk meg. Ez egy többéves program első lépése. Az idei
évre, azt mondtuk, ez ezer autót fog jelenteni. Azt mondják a
kollégáim, hogy december végéig az ezer autó meg fog érkezni.
Nagyon remélem, hogy a kétkedők számára csattanós válasz - ezt
mondtam egy évvel ezelőtt is -, hogy csak olyat ígérek, amit
teljesíteni tudunk, és hogyha valamit ígérünk, azt teljesítjük. Azt
ígértük, hogy jön ezer autó - és december végéig be fog jönni ez az
ezer autó" - minderről a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc beszélt
nemrégiben, november 10-én a Belügyminisztérium állománygyűlésén, a
miniszterelnok.hu weboldal szerint.
Nem kis tételről van tehát szó, összesen több mint nyolcmilliárd
forint értékű közbeszerzésről, kvázi lízingről, illetve
haszonbérletről.
A rendőrség számára három év alatt háromezer autót kellene
leszállítania a tendergyőzteseknek. Ezeket a megyei
rendőr-főkapitányságok kapnák meg.
Az autók két nagyobb kategóriába tartoznak:
a "villogós" járőrkocsikéba és az ügyintézői-bűnügyi
járművekébe. A két nagy kategórián belül összesen öt alkategória is
létezik.
A megrendelésből 1200-at köznapi nyelven villogós-szirénás kocsiként
használnának a rendőrök, vagyis feltüntetnék rajtuk a rendőrségi
szimbólumokat, és természetesen megfelelő kommunikációs berendezések és
megkülönböztetett jelzések is láthatóak lennének rajtuk. Ennek
egyébként van jelentősége, hiszen
ezek a járőrkocsik egyfajta reklámnak számítanak: lám, a
rendőrség is a mi kocsinkat használja.
Minderről egyébként
Szórád József, a Porsche Hungaria zavaros körülmények között
távozott ügyvezető igazgatója lemondásakor, 2001-ben így nyilatkozott a
HVG-nek: "kétségtelen, hogy
imázsnövelő értéke van annak, ha egy villogó rendőrautón ott a
VW-embléma". (Sajnos a Porsche Hungaria, illetve a Porsche Lízing
jelenlegi vezetőinek a véleményét a Totalcar olvasói nem tudhatják meg,
e cégeket ugyanis 14 napon át hiába próbáltuk megszólaltatni. Egyetlen
megkeresésünkre sem válaszoltak, ami a magyar sajtótörténetben is szép
teljesítmény. Pedig e cégek még szerepet játszanak a mostani
tenderen.
A flottaüzemeltetőnek, vagyis annak a cégnek, amelyik az autók
leszállítását vállalta, viszont inkább teher ez az 1200 gépkocsi. (Bár
ehhez képest a KSZF szerint elég nagy verseny alakult ki a tenderen.)
Az ilyen flották esetében, most például hároméves járőrözés után e
járműveket szinte roncsként kapja vissza a szállító.
Az üléseket a rendőrök gyakran szétvagdossák, lyukat vágnak bele
(hogy ne nyomja őket például az övükre erősített pisztoly), a
kormány borítását néha teljesen szétszedik (jó, ha a fémrészek
megmaradnak a volánból), motorikusan pedig enyhén szólva is széthajtott
autókat kap vissza 36 hónap múlva a flottaüzemeltető.
Mindez azért fontos, mert három év alatt a járőrkocsik amortizációja
igen tetemes,
későbbi értékesítésük előtt nagy összegeket kell rájuk költeni.
Egyébként is ezek a drágább autók, hiszen felszereltségük sokkal
komolyabb, mint bármilyen utcai személygépkocsié, és a megrendelőnek
speciális biztonsági igényei is vannak - tegyük hozzá: érthetően.
Minderre a KSZF így reagált a Totalcarnak:
"a személygépkocsik speciális használatából eredő körülmények,
jelesül a feltételezhetően fokozottabb mértékű amortizáció mértékéből
eredő veszteség csökkentése érdekében ajánlatkérő olyan egyedi
felszerelések beépítését is kérte, illetve a szerződés ezen elemeket
érintő részét úgy alakította ki, hogy ajánlattevők ajánlatukat az
amortizáció pontos ismeretében tudták kialakítani. A flottaüzemeltetési
szolgáltatásból eredő kockázatok szintén a lehető legkörültekintőbb
módon kerültek megfogalmazásra a tárgyalások során, így az ajánlattevők
számára pontosan számíthatóvá vált a folyamatos szolgáltatás
biztosításából eredő költség is".
További 1800 autót viszont az ügyintézők és a bűnügyi munkatársak,
tehát nem a járőrök kapnának a tender nyomán, ezeken az autókon nem
látszana a rendőrségi felségjelzés.
Ehhez az 1800 autóhoz a gyártóknak nem fűződik reklámérdekük, a
flottakezelőnek viszont előnyösebb a fenntartásuk, ugyanis e járműveket
nem autós üldözésre vagy járőrözésre használják, így nagyobb az esély,
hogy később még viszonylag tisztességes áron lehet értékesíteni
őket.
A mostani pályázat lényege ugyanis, hogy
a nyolcmilliárdos tender győzteseinek tulajdonában maradnak a
gépkocsik, amelyeket a rendőrség csak használ majd. Az
autópark-üzemeltető cégeknek viszont ez idő alatt gondoskodniuk kell a
kocsik szervizeléséről, adott esetben a szállításukról (ha elromlanak),
vagy éppen a berendezések pótlásáról. Sőt, csereautót is rendelkezésre
kell bocsátaniuk szükség esetén, tehát komoly kockázatot vállalnak.
A KSZF erre úgy reagált a Totalcarnak, hogy ezek teljesen standard
feltételek.
Ezek a kockázatok a flottamenedzser cég által előre kalkuláltak,
hiszen ők több tíz- vagy éppen százezer autót üzemeltetnek, ezért
megfelelő statisztikai adatállománnyal rendelkeznek, ami a kockázatok
felmérését megalapozza.
Ehhez járul még, hogy a biztosítást nekik kell garantálniuk, vagyis
a kötelező és a Casco is őket terheli (korábban felmerült, hogy
a Cascót állami feltételekkel köthetik meg, de a tender egy későbbi
szakaszában kiderült, hogy ez nem igaz).
A bizonytalanságok, a tender feltételeinek állandó változtatgatása
egy tárgyalásos eljárás során a Totalcar által megkérdezett szakértők
szerint nem kizárt, de azért az ismeretlen tényezők effajta halmozása
nem tekinthető bevett gyakorlatnak. Különösen azt sérelmezik a tenderen
résztvevő cégek - kivéve persze a nyerteseket -, hogy
a KSZF nem bocsátott a rendelkezésükre a tender során egy világos,
átlátható szerződéstervezetet.
Amit a hivatal közreadott, sok mindennek volt nevezhető, de
áttekinthető tervezetnek nem. Ez azt jelenti, hogy a KSZF nem szokott
hozzá a flottakezelési szerződések megkötéséhez, így olyan
megállapodási javaslatot próbált ráerőszakolni kezdetben a
résztvevőkre, amilyenek egyáltalán nem szokványosak. Közben
a KSZF nem érdemben válaszolt a pályázók kérdéseire, legalábbis
nem segített a bonyolult szerződéstervezet megmagyarázásában - állítja
a tenderen résztvevő egyik cég képviselője.
Ezzel kapcsolatban a Miniszterelnöki Hivatal KSZF az alábbi
tájékoztatást adta a Totalcarnak:
"A közbeszerzési eljárás tárgyalási szakaszában volt lehetőség arra,
hogy a flottakezelési szolgáltatások beszerzésében komoly
tapasztalatokkal ez idáig valóban nem rendelkező KSZF az ORFK részéről
megjelenő igényeket a közbeszerzési eljárások rendjéről szóló
jogszabályokkal harmonizálja. Ez a feladat azért is jelentett
többletmunkát, mert a flottakezelési szolgáltatásokban komoly
tapasztalatokkal rendelkező ajánlattevő gazdasági társaságok egymástól
lényegesen eltérő módszertanok és eljárási modellek alapján adták meg
ajánlatukat.
Az előre nem látható kérdések tisztázása, valamint az ajánlatok
értékeléséhez nélkülözhetetlen egységes ajánlati struktúra kialakítása
érdekében a tárgyalások során történtek meg a szükséges egyeztetések. A
tárgyalások megtartásával lefolytatott közbeszerzési eljárások
lehetőségének éppen az ilyen bonyolult struktúrájú szolgáltatások
esetén van létjogosultsága, hiszen a végleges szerződéses feltételek
kialakítása nagyban függ a tárgyalások során a tartalmi elemek
változásától."
A KSZF válasza nem véletlen:
a flottakezelés olyan bonyolult, hogy ott egyszerű, egyetlen
ajánlatra alapozott tendert nem érdemes lebonyolítani. Az ajánlatok
rendkívül összetettek, nehezen lennének összevethetők egy- vagy
kétfordulós nyílt pályázatokon, egyébként is viszonylag kevés cég
foglalkozik ilyen szolgáltatásokkal. Éppen ezért meghívásos,
tárgyalásos tendereket szoktak rendezni.
Mire tisztázódott, hogy mit is akar a KSZF, és ezt hogyan lehet
világosan megfogalmazni, hirtelen megváltozott a hivatal eljárása.
Addig ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal a tenderen résztvevő cégeket
végig bizonytalanságban tartotta:
egyre több fordulót tartottak a tárgyalásos eljárásban, hetekig
húzták az időt. Ám amikor végre sikerült a szerződéstervezetet a
féltucatnyi jelentkezővel valamennyire egységes formába hozni, 24 órát
sem adott a KSZF a tenderen résztvevőknek, hogy megtegyék
ajánlatukat.
A lezárás előtti nap estéjén közölték a jelentkezőkkel, hogy
másnapra kell ajánlatot tenniük. Méghozzá olyan ajánlatot, amely
kötelezettséget jelent majd, és visszavonhatatlan. És erről a
hivatalos, írásos megerősítést csak a beadás napján(!), délelőtt fél
tizenegykor kapták meg a cégek. A beadást pedig kora délutánra, két
órára időzítette a KSZF.
Ekkor szállt ki két cég az összes kategóriában a versenyből: a
K&H Autópark Kft. és a Budapest Autópark-kezelő Zrt.
Nem véletlen, hogy a nagyobb bankok leányvállalatai közül ketten
befejezték az ügyet (ketten pedig maradtak), nyolcmilliárdos
ajánlati kötöttséget ugyanis komoly cég nem vállal könnyedén három és
fél óra alatt (bár igaza van a KSZF-nek, amikor erre azt mondja: a
teljes eljárás időtartama ennél lényegesen hosszabb volt.).
A két versenyben maradt nagyobb bank a CIB és az MKB volt, pontosabban
az ő lízinggel és flottakezeléssel foglalkozó leányvállalataik
folytatták a próbálkozásokat - mindhiába. A két VW-érdekeltséggel, a
LeasePlannel és a Porsche Lízing Kft.-vel szemben ugyanis Európa és a
világ nagyobb bankjai végül mind elvéreztek a küzdelemben,
csak és kizárólag a VW-cégek nyertek a tenderen.
Hozzátartozik, hogy miközben augusztusban kezdődött a tárgyalásos
eljárás, és egyre csak húzódtak a különböző fordulók,
a december huszadikai végső szállítási határidőn nem módosított a
KSZF. Már csak azért sem, mert egyik ajánlattevő egyetlen
tárgyaláson sem hangoztatta a halasztás szükségességét. Még akkor sem,
amikor erről kifejezetten szó esett.
Így különösen érdekes, hogy a győztes (a villogós rendőrautók
kategóriájában) november 18-ára vállalta a több száz autó
leszállítását. Azt ugyanis, hogy győzött, csak október közepén tudhatta
meg - legalábbis hivatalosan - a Porsche Lízing Kft. Négyszáz
rendőrségi járőrkocsiról, villogós-szirénázó autóról van szó, tehát nem
szokványos utcai járművek leszállításáról!
Egy ilyen tétel leszállítása nagyon sürgős esetben is két hónap,
de inkább három - szakértők szerint, nem pedig 32 nap, amit a Porsche
vállalt. (A Ford egyébként a KSZF adatai szerint hat nap híján ugyanazt
a határidőt vállalta, ami 26 napos előteljesítést jelentett.)
Minderre a KSZF a következőképpen reagált a Totalcarnak:
"a tárgyalások menetében az egyes szerződéses feltételek alakítása
folyamatosan finomodik, erre tekintettel egyre kevesebb idő is
elégséges a kisebb változtatások átvezetéséhez, és az újabb ajánlat
beadási időpont kitűzéséhez. Az újabb ajánlatok bekérése mindvégig a
vonatkozó jogszabályok alapján került megállapításra. A tárgyalásokról
jegyzőkönyv készült, amelyek pontosan tartalmazták a korábbi
tárgyalásokat követő eltéréseket".
De nézzük,
hogyan is zajlott a tender lebonyolítása. Eredetileg hat cég
(bár bizonyos vállalatok konzorciumban léptek színre) nyújtott be
ajánlatot. A hat cégnek december 20-áig kellett vállalnia az első autók
leszállítását, jóllehet a pályázatot csak augusztusban írták ki. A
háromezer autót három év alatt kell leszállítani, de az első hatszáz
bűnügyi és az első négyszáz villogós autót már december 20-áig
rendelkezésre kell bocsátaniuk a nyerteseknek.
Ez irreális határidő, hiszen az autógyárak átfutási ideje is
hosszabb ennél ekkora tételnél. Így a pályázóknak az autógyárak felé
már akkor el kellett kötelezni magukat, ha egyáltalán el akartak
indulni a tenderen. Mindez tehát a későbbi veszteseket sújtó
kiírási feltétel volt, a Miniszterelnöki Hivatal pedig legfeljebb csak
mosolyoghat az azóta kiesett, visszakozó vagy éppen vesztes pályázókon.
Azokról pedig nem is beszélünk, akik kezdetben győztesnek tűnő
ajánlatot tettek, de addig tárgyaltak velük a hivatal munkatársai, amíg
vesztesként hagyták el a pályát_
A KSZF ennek kapcsán hangsúlyozta lapunknak adott válaszában:
"a közbeszerzési eljárás során az eljárási határidők a vonatkozó
jogszabályokban meghatározott eljárási idők figyelembe vételével
történt úgy, hogy mind a részvételi szakasz ajánlat beadási ideje, mind
pedig az ajánlattételi szakasz bírálati ideje jóval meghaladta a
jogszabályban meghatározott minimális időtartamot."
Érdekesség, hogy a pályázatban pluszpontokat lehetett szerezni
azért, ha valaki december 20. előtt szállítja le az autókat. Ezért
azok,
akik esetleg bennfentes információkkal rendelkeztek, és biztosak
lehettek, hogy ők nyernek, kisebb kockázatot vállaltak - ha volt
ilyen cég -, például a gyártókkal való megegyezéskor. (Előszállítást
egyébként a KSZF közlése szerint két cég vállalt: a Porsche Lízing 32
naposat, az MKB-Euroleasing pedig 26 naposat, utóbbiak Forddal
pályáztak.)
Az is hozzátartozik, hogy
valószínűleg kampányérdekek szólnak amellett, hogy még karácsony
előtt jó hírrel álljanak elő a rendőrségnél a kormányzati tényezők.
Vagyis sikerüljön minél előbb átadni a gépkocsikat a rendfenntartóknak.
A rendőröknek egyébként nyilvánvalóan teljesen mindegy, hogy december
19-én vagy huszonegyedikén kapják-e meg az ügyintézők az autókat...
Érdekes viszont a másik kategóriagyőztes kiléte, minthogy
az ügyintézői és bűnügyi autók szállítója is egy
Volkswagen-érdekeltség, a LeasePlan Hungária Rt. lett. (A
LeasePlant is megpróbáltuk megszólaltatni cikkünkben, e cég azonban
jelezte, "valószínűleg" nem kíván nyilatkozni lapunknak. Ez a
valószínűség igen nagyra nőtt 14 nap után, minthogy e vállalatnak is
nagyon sok időt adtunk a reagálásra.)
A LeasePlan közvetlenebb Volkswagen-leánycég, de az ügyintézői
és a bűnügyi autók tenderében csak részben indult VW-gyártmánnyal,
Skoda Octaviával , minthogy
Ford Fiestát és
Chevrolet Lacettit is felajánlott bizonyos alkategóriákban. (A villogós
tender győztese, a Porsche kizárólag Octaviával versengett.
egy milliméterrel maradt el
A különböző kategóriák műszaki paramétereit egyébként úgy húzták meg,
hogy bizonyos típusok éppen ne férjenek be.
Az ötajtós
Opel Astra Classic
például egy milliméterrel maradt le a tenderről. (A KSZF erre úgy
reagált lapunknak, hogy "régóta mindenki által ismert állami
normatívákon alapult a kiírás.)
Ami a gyártókat illeti,
az ötből három alkategóriában is menet közben győztesnek tűnő Ford
lemaradt a nagy megrendelésekről, minthogy összesen három
alkategóriában végül Octaviákat vesz majd igénybe a ORFK, és ezen kívül
még a Chevrolet Lacettit - egykori Daewoo-kat - és Ford Fiestát
használnak majd a rendőrök.
Vagyis a Ford három eredetileg győztes ajánlat helyett mindössze
egyetlen alkategóriában, és a legkisebb darabszámban lett érdekelt.
Összességében 1635 darab VW-gyártmányt szerezhet majd be tehát a két
VW-kötődésű nyertes, 1015 Chevroletet és 350 Fordot is
leszállíthatnak a rendőrségnek a flottakezelők. Így tehát az Opel
Astrákkal alulmaradó General Motors végül is a Daewoo-ról Chevroletre
átkeresztelt gyártmányaival vigasztalódhat a pályázaton.
A flottakezelési tenderen a "futottak még" közé tartozott négy másik
cég: így például a CIB Rent Rt., a Budapest Autópark-kezelő Zrt., az
MKB Euroleasing Rt. és a K&H Autópark Kft.
Mind a négy vesztes cég a világ, illetve Európa legnagyobb
bankcsoportjainak érdekeltségébe tartozik, hiszen a CIB egy nagy
olasz pénzintézet érdekeltsége, a Budapest Autópark-kezelő Zrt. a GE
Money leányvállalata, az MKB Euroleasing részben német érdekeltségű,
míg a K&H a belga-holland KBC áttételes tulajdonában van.
Ezek közül egyébként - mint már említettük - két cég elég a kötelező
erejű ajánlattétel előtt kiszállt a versenyből: a K&H és a Budapest
Autópark-kezelő nem is tett végleges ajánlatot, pedig a K&H
információink szerint kedvező propozíciókat adott be korábban.
A K&H a zavaros feltételek miatt lépett vissza - tudtuk
meg.
Az ajánlatokat egyébként a gépkocsik havi bérleti díjára,
pontosabban azok súlyozott átlagára kiszámolva kellett megtenni. Ez azt
jelentette, hogy
az állam számára a legelőnytelenebb módon fogalmazták meg a
kiírást, hiszen így a győztesek az első hónapokra rendkívül magas
bérleti díjat számolhattak fel, és a kiíró nem vette figyelembe, hogy
"jelenértéken" a legdrágább megoldást választotta.
A KSZF szerint a következő a helyzet: A bérleti díjakban egyenletes
pénzáramú ajánlatokat kaptak, ez teszi ki a teljes díj döntő részét.
Az üzemeltetési díj tényleg olyan eloszlású a KSZF szerint is, hogy
az első évben a legnagyobb. A főigazgatóság szerint az erre
vonatkozó kérdést a pályázat során úgy válaszolták meg, hogy a
flottamenedzser cég a gyártótól egy összegben megváltott
szervizcsomagot vett, melyet a futamidő elején épített be a
szolgáltatási díjba.
A 36 hónap múlva felszámított bérleti díjak így általában csökkenő
tendenciát mutatnak, ily módon a lízingcégek az első hónapokban
biztosan bekaszált összegekből nyugodtan tehettek mérsékeltebb bérleti
díjra javaslatot az utolsó hónapokra. (Egyébként a tender sajátossága
az volt, hogy míg a pályázóknak három évre kellett elkötelezniük
magukat,
az állam csak az első szállítmány átvételét garantálta. A
Gyurcsány-kormány esetleges bukása esetén tehát nem biztos, hogy a
rendőrségnél maradnak az autók, és így a lízingcégeknek fel kellett
készülniük az esetleges idő előtti visszavételre is!)
Magyarán szólva: a pályázók direkt többet kérnek a tender
lebonyolításának első hónapjaiban, és az állam pedig átlagáron számítva
mintha még jól is járna.
Közben azonban elfelejtődik a jelenérték-számítás alapelve, amelyet
úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a hamarabb kifizetett kisebb összeg
többet érhet, mint a később befolyó nagyobb pénz. Ha pedig már hamarabb
befolyik a nagyobb összeg, a későbbi kicsik vesztik értelmüket, ahogy a
mostani pályázaton is történt.
Ám még ez sem biztos.
A nyertesek irreálisan alacsony bérleti díjakkal vállalták a
teljesítést. Ez pedig lehet, hogy még a győzteseknek sem jön jól.
Miről is van szó? Arról, hogy a pályázat eredményeként az ügyintézői és
bűnügyi autók egyik alkategóriájában a LeasePlan például 56 ezer 668
forintért nyerte meg a szállítást.
Ugyanakkor a KSZF szerint ilyen ajánlata nem volt a cégnek. Volt egy
közbenső szakasz, amikor egy összeadási hiba révén ez az összeg is fel
volt tüntetve az ajánlatban, de nem ez volt az érvényes összeg a
főigazgatóság szerint.
Az 56 ezres ajánlat összesen több száz ilyen autó esetében óriási
veszteséget hozhat (ott volna) a cég számára, hiszen egy ilyen autó
amortizációja három év alatt tetemes, és ehhez még hozzájönnek a
biztosítási díjak és a különböző, állandóan fizetendő tételek, mint
például a súlyadó. Ha egyetlen kocsi sem romlik el, nem kell őket
szervizelni (ami nem igaz), és nem kell például pótautót biztosítani,
még akkor is legalább havi nyolcvanezer forintos átlagos bérleti díjra
lenne szükség - szakértők szerint, amit persze mások vitatnak, de
tényleg kíváncsiak lennénk a LeasePlan véleményére is. (Sajnos ez a cég
sem válaszolt érdemben megkeresésünkre.)
A LeasePlan ugyan nekünk nem válaszolt, de a dologra ők is
rájöttek: nem véletlen, hogy nyertesként sikerült rávenniük a
Miniszterelnöki Hivatalt: kérjen be újabb ajánlatmódosításokat a
cégektől. Formailag egy hibás képlet miatt rendelték el az újabb
ajánlatok beadását, de erre a hibás képletre már korábban is felhívták
a KSZF illetékesei a pályázók figyelmét, és ezt a többi ajánlattevő
figyelembe is vette már korábban is, ezért senki sem módosított végső
propozícióján. Persze a LeasePlant kivéve.
A LeasePlan ekkor már tudta, hogy a második legjobb ajánlatot beadó
MKB 77 ezer 298 forintot kért volna havonta, ezért
hihetetlen magabiztossággal 76 ezerre emelte saját ajánlatát az
újabb, módosított ajánlattételnél. Így még mindig a legjobb
ajánlatot tette, minthogy a többi cég - mint már említettük - nem
módosított pályázatán, de ők nyertesként ily módon havi húszezer
forinttal többet kasszírozhattak.
Ez egészen pontosan 217 millió forintos kárt jelent az államnak,
és csak az egyik kategóriában, az úgynevezett ügyintézői kocsiknál.
(Egyes vélemények szerint ez egyébként ütközik a közbeszerzési törvény
előírásaival is, hiszen a pályázók a sokadik körben már nem ronthatnak
ajánlatukon a megrendelő, azaz az állam kárára. Más kérdés, hogy itt
nem teljesen ugyanarról az ajánlatról volt szó, hiszen formai hiba
miatt fogalmazhatta újra a LeasePlan a propozícióját.)
A KSZF reagálása ennek kapcsán ez volt:
"az eljárás során az ajánlati árak kialakításában nagyságrendi
különbségek is adódtak (második részteljesítésben a LeasePlan első
ajánlata járművenként 200 ezer forint, utolsó ajánlata 100 ezer forint,
az MKB ajánlata 142 ezer, majd 110 ezer forint volt) tehát annak
megállapítása, hogy egy társaság számára a fedezeti pontot elérő vagy
meghaladó összeg milyen pénzügyi folyamatot eredményez, a rendelkezésre
álló adatok alapján nem lehet meghatározni".
Végül három cég maradt versenyben (a Porsche Lízing csak a
villogós autókra pályázott, csak ott volt tehát mind a hat említett
vállalat versenyben egymással, két cég - a K&H és a Budapest
Autópark-kezelő pedig ajánlatot sem tett), akik közül, mint láttuk csak
a LeasePlan használta ki a módosított ajánlattételi lehetőséget,
mintegy kétszázmilliós többletkiadást okozva az államnak, amely ezt
örömmel tudomásul vette. Így az MKB 77 ezres ajánlattal maradt le, a
CIB pedig 102 ezres ajánlatával szinte szóba sem kerülhetett.
Még durvább eset történt a villogós autók tenderén. Itt
közismert volt a Porsche Lízing nagyobb esélye. De még így sem sikerült
könnyen nyerniük. Két cég ugyan már idő előtt kiszállt a versenyből
(őket már említettük az ügyintézői-bűnügyi autóknál), hiszen a
Miniszterelnöki Hivatalnak sikerült olyan határidőket szabnia, hogy ne
mindenki vállalja a további versengést.
Ezután már csak négyen maradtak a ringben: Itt a LeasePlan, az MKB
Euroleasing, a Porsche Lízing és a CIB rivalizált. Itt is a CIB tette a
legdrágább ajánlatot, ők tehát esélytelenek voltak ebben a körben.
Az elbírálásnál három tényező játszott szerepet: az árajánlat, a
szubjektív szempontok és a szállítási határidő.
Az első körben azonban a LeasePlan és az MKB is jobbnak bizonyult a
Porschénál. Mit tehetett hát a Miniszterelnöki Hivatal? Minthogy az
MKB ajánlata 110 ezer forintról szólt (két alkategóriában is), a
LeasePlané pedig 115-ról és 121-ről, a Porsche pedig 133-ról és
138-ról. Minthogy a Porsche legalább húszezerrel drágább volt
alkategóriánként, nem is hirdettek eredményt, hanem levélben kért
tájékoztatást a KSZF az MKB-től, miután a pályázati szabályzat szerint
lehetőség van az irreálisan alacsony árat kínáló ajánlattevőkkel való
egyeztetésre. Annyira jól sikerült azonban ez az egyeztetés, hogy a
hivatal kitalálta: nemhogy irreálisan olcsó volt az MKB ajánlata, hanem
még talán drága is.
(Az MKB-Euroleasing levelében azt írta a KSZF szerint, hogy az
általuk adott ár a szerződés futamideje alatt jelentős profitot
eredményez, egy beszerző - a főigazgatóság szerint - ebből azt kell,
hogy lássa: "magas az ár". (Egyébként törvény is kötelezi a
hivatalokat, hogy rá kell kérdezni a kirívó árakra.)
Tehát továbbra sem hirdettek eredményt, kitűztek még egy
fordulót, és azt mondták: tessék most beadni a végleges
ajánlatokat! (Említettük, hogy a korábbi végleges ajánlatokra két órát
adott a hivatal.)
Ekkor már ügyes volt a Porsche, és 92 és 96 ezer forintos
ajánlataival alulkínálta a versenytársakat. Az MKB nem is mert
csökkenteni ajánlatán, hiszen korábban éppen azért citálták be őt, mert
túl alacsony(!) áron vállalta volna a szolgáltatást. A LeasePlan pedig
csak 100-104 ezerre ment le a két villogós alkategóriában, úgyhogy
végre kijött az eredmény, s ekkor már boldogan kihirdethették a végső
győztest a villogó autókra, ez pedig nem más lett, mint a Porsche
Lízing Kft.
A KSZF szerint viszont
"bírálati szakaszban az ajánlatkérő által vélelmezett kirívóan
alacsony ár realitásáról való meggyőződés nem 'beszélőre való
beráncigálást', hanem a Kbt. 86.§ (1) bekezdése alapján meggyőződési
kötelezettséget jelent. E jogszabályi kötelezettségnek eleget téve a
KSZF mind az MKB, mind pedig a Porsche Lízing ajánlattevők által
megajánlott árakra rákérdezett, és megállapította, hogy a kérdésre
adott nyilatkozat alapján - az ajánlati árak további csökkentési
lehetőségére van lehetőség, amely a költségvetési forrásokkal való
hatékony gazdálkodás elvével teljesen megegyező módon, a további
benyújtott ajánlati árak csökkenésével igazolta a KSZF döntését a
verseny további folytatását illetően.
A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy az utolsó ajánlat
előtti MKB által megajánlott áraknál a második részteljesítésben a havi
szolgáltatási költség (400 gépjárműre vonatkoztatva) havi 7 millió
forinttal csökkent, amely a szolgáltatás 3 éves időtartamát figyelembe
véve mintegy 250 millió forintos további megtakarítást jelent a
költségvetés számára".
Az ügy érdekessége, hogy
a Porsche is lehet, hogy nagyon meg fogja bánni ezt az ügyletet.
Végül ugyanis ők tényleg irreálisan alacsony áron nyerték a tendert. Ez
jól látszik abból is, hogy a bűnügyi kocsik tenderén például majdnem
annyiért szállít a LeasePlan Chevrolet Lacettiket (90 ezer forintos
havi bérleti díjért), mint a Porsche Lízing Skoda Octaviákat (92
ezerért) villogóval, szirénával, kommunikációs berendezésekkel egy
olyan alkategóriában, ahol az amortizáció sokkal nagyobb, hiszen
járőrkocsikról van szó. (Ebben a kategóriában a KSZF szerint nagyobb a
marketingérték, ezért nyilván alacsonyabbak az árak is.)
Információink szerint
egy ilyen villogós autó puszta finanszírozása (tehát megvétele,
amortizációja és üzemben tartása) többe kerül, mint 92 ezer forint.
Nem tudni tehát, hogy miért engedett ennyit a bérleti díjból a Porsche
Lízing. Ez egyébként a cég számára nettó 1,5 milliárdos, bruttó
kétmilliárdos kiesést jelent, amit kérdéses, hogy hol akar behozni majd
a cég. Hogyan kompenzálja majd a Miniszterelnöki Hivatal a nyertes
veszteségeit?
A KSZF erre így válaszolt lapunknak:
"az ajánlattevők által benyújtott ajánlatok tartalmi elemei az egyes
gazdasági társaságok piaci lehetőségei szerint kerültek kialakításra,
amelyek teljesítését szigorú szerződéses biztosítékok kényszerítik
ki".
Ezek után kérdés, ki, mikor fizet rá a mostani tenderre.
Az állam biztosan ráfizet plusz kétszázmilliót, hiszen a
LeasePlant hozta ki győztesnek az ügyintézői-bűnügyi kategóriákban. A
Porsche pedig lehet, hogy éppen azzal fizet rá, hogy a villogós
alkategóriákban győzött.
Ismertetjük a pályázat kapcsán a KSZF összefoglaló véleményét is:
Eszerint
"a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (_) a közbeszerzési eljárást
a 2093/2005. (V.19.) Korm. határozat alapján, a közbeszerzési eljárások
lefolytatását szabályozó jogszabályoknak megfelelően végezte. A
közbeszerzési eljárások során az ajánlatkérői és az ajánlattevői
magatartások és elvárások természetesen egymással ellentétesek, a vevő
minél olcsóbb áron, az eladó pedig minél kedvezőbb feltételekkel kíván
szerződést kötni.
A nyertes ajánlattevőkkel megkötött szerződésekben rögzített
feltételek tehát a piaci viszonyoknak megfelelő, a felek közös érdekei
alapján kialakult egyensúlynak tekinthetők. A közbeszerzési eljárásban
meghatározott ajánlat értékelési szempontrendszeren belül egyébiránt
több, a szolgáltatási áron túli szempont értékelése is megtörtént".
A KSZF anélkül, hogy érdemi válaszokat adott volna cikkünk számos
felvetésére,
minősítette is a neki elküldött cikktervezetünket is, amelyet ők
publicisztikának gondoltak. Eszerint
"a publicisztika tartalmát végig megalapozatlan prekoncepció,
bizonyíték nélküli vádaskodás jellemzi. Tényként közöl nem részletezett
és meg nem nevezett szakértői vélelmeket, és manipulatív módon
igyekszik bemutatni a valósággal összefüggésben legkevésbé sem álló
folyamatokat.
Szóhasználata nem szakszerű, nélkülözi a legalapvetőbb jogi és
közbeszerzés szakmai ismereteket, végső következetésként a valósággal
ellentétes következtetést von le. A KSZF (és jogelődje) majd egy
évtizedes közbeszerzési szakmai ismeretei és jó hírneve nem engedheti
meg azt, hogy egy, az ügyet láthatóan közvetlenül és konkrétan nem
ismerő publicisztika azt ilyen módszerekkel megtépázza".
A Totalcar kíváncsian várja, hol, melyik mondatában tévedett, és
természetesen az összes pályázó céghez eljuttattuk cikktervezetünket. A
cégeknek és a KSZF-nek
két hete volt a reagálásra, ami szinte megmagyarázhatatlanul hosszú
idő, és csupán az ügy bonyolultsága miatt vártunk ennyit a
reagálásukra.
A KSZF ugyanakkor azt is hangsúlyozza:
"az inkriminált ügyben a KSZF mindvégig a vonatkozó jogszabályok
alapján járt el, hiszen ezzel ellentétes vélemény hivatalos formában
nem került megfogalmazásra. A megalapozatlan vádaskodás pedig nem bír
jogi relevanciával, ezért nem is tekinthető érdemi véleménynek
sem.
A KSZF a közbeszerzési eljárás során az adófizetők pénzével történő
gazdálkodás felelőssége alapján, mindvégig az ajánlatok lehető
legkedvezőbb elérésére, ezzel egy időben pedig a szerződés
teljesítésének biztonságára törekedett. E tekintetben mind a végső
ajánlat tartalma, mind pedig a szerződéses feltételek kialakítása
garantálja a célok teljesülését".
