A Ford Escape-ból nem terveznek sokat, évente 20 ezer darabot. A tervezők úgy számolnak, hogy ha a SUV kategóriában megnyerik a csatát, a hibridek számára az egész amerikai autópiac bevehető bástya lesz. Akkor a következő terv, egy Futura nevű szedán elindítása is problémamentessé válhat 2005-ben.
Vannak, akik szerint a dízel és a villanymotor keveréke lenne a
hibridkocsik biztosabb perspektívája. Természetesen a jelenlegi
hibridár feléért. A gyártók messze nem tartanak még itt, de egyre
lelkesebben próbálkoznak.
Nemrég a Hyundai jelentette be, hogy startol a fejlesztés,
aminek mintegy négy év múlva lenne valamilyen, az utakon is használható
eredménye. A Fordnak már megy egy programja, a General Motors is
fontolgatja, a Nissan pedig 2007-re már piacra ígéri a magáét.
A hibridautók piacának ura ma még a Toyota, a gyár már
Magyarországon is bevezette hibridjét. Egyelőre 6 és fél millió
forintos autója a különlegességeket kedvelő jópénzű vásárlók között
számíthat érdeklődésre. A drága kocsik vásárlását többnyire nem
valamilyen haszonelv diktálja. A a drága kocsi akkor éri meg, ha
egyedisége okán értéktartása van. Ma a
Priusról ilyen alapon
nehéz jósolni. A hibrid magában hordoz egy másik haszon-tényezőt:
kettős üzeme miatt keveset fogyaszt.
Az olajár tartósan magas szintje olyan fogyasztói pszichózist alakít
ki, hogy az ember az autóval (is) szeretne spórolni. A
költségcsökkentés gondolata főképp azokat keríti hatalmába, akiknek
sokat kell autózniuk. A gond az, hogy
a hibrid nem a hosszú országúti meneteknél kíméli a benzinre szánt
pénzt, mivel üzemanyagtakarékos villanymotorja alacsonyabb
sebességnél, a városi közlekedésben működik.
A fejlesztés irányának ilyen alapon kétfelé kellene válnia. Az egyik a
városi autó, amely elsősorban (vagy kizárólag) alternatív üzemanyagot
használna, s lenne a nem városi csoport, amelyik a kettős üzemű, azaz
hibrid megoldást vinné tovább.
A csak városi autóval kapcsolatos kezdeményezések nem jutottak túl a
kísérelt szintjén, bár több autógyár nekiveselkedett ilyen
projektnek. Alapvetően elektromos autókban gondolkodtak, márpedig ezek
alapvető problémája, hogy hosszabb időt igénylő rendszeres
akkufeltöltéssel működtethetők, tehát nem mindig állnak menetkészen, és
hosszabb útra gondolni sem lehet velük.
A hibridek fő piaca ma még az az Egyesült Államok, ahol a
vásárlók a nagy távolságok megtételére is képes kocsikat keresik, és az
autópiac legdinamikusabb szegmense az úgynevezett SUV kategória, azaz a
városi terepjáróké, amelyek általában erőteljesebb, nagyobb fogyasztású
járművek. Ugyanakkor ebben az országban, pontosabban egyes államaiban,
jelesül is elsősorban Kaliforniában léptettek életbe minden másnál
szigorúbb környezetvédelmi szabályozásokat a közlekedésben.
Ezek a korlátozások természetesen nem tűzhetik ki célul, hogy a ma
korszerűnek mondható autók kiszoruljanak az utakról. A kibocsátási
korlátozások lényegében illeszkednek a járműipar technológiai
lehetőségeihez.
A hibridek simán megállják a helyüket a legszigorúbb kibocsátási
korlátok között is. Az autó kevesebb benzint fogyaszt, hogy
mennyivel, használatától függ. Mindenesetre a benzinspórolás a hibridek
minden rendű használata mellett is egyértelműen számszerűsíthetővé
válik. És ma ezt a városi közlekedésükre átlagban meg is tudják
határozni: 30-40 százalék.
A hibridek konkurenciája az alternatívok lehetnek. A Honda a
most bejelentett tervek szerint hamarosan egy klasszikus gázhajtásúval
jelentkezik, melynek ára csak 15 százalékkal haladja meg a benzines
Civic azonos felszereltségű modelljét. A flottaeladások feltornázására
is gondoltak vele, de a nagy húzás egy olyan extra tartozék lehet,
amivel a tulajdonos otthon is feltöltheti az autóját.
