Még mindig a német kocsik állnak a tolvajok érdeklődésének
homlokterében, azaz a
Mercedes, a BMW, az Audi, az Opel és a Volkswagen. Legalábbis
Európában.
Némi fejszámolás után megállapítható, hogy
minden tizedik másodpercen elkötnek valahol egy járművet. Mivel
nem kis részt értékes járművekről van szó, az Interpol úgy becsüli, az
üzlet évente körülbelül 19 milliárd dollárt hoz a tolvajok zsebére.
Azt is tudják, hogy az autók többségét
nem magányos gonoszok kötik el, hanem jól szervezett bandák,
melyek viszont hálózatokban tevékenykednek. Ezen hálózatok esetenként
mással is, fegyverrel, kábítószerrel is üzletelnek, s fordítva.
 |
|
| |
|
Az Interpol emberei úgy vélik, hogy a bandák
ténykedésükkel
általában biztosítási csalást is elkövetnek. Európában -
ahol tavaly 470 ezer autólopást regisztráltak - a kocsik nagy
többségét biztosítják, egy részüket eleve azért, hogy lopás után
visszaszerezzék az árát a biztosítótól.
Talán meglepő, hogy viszonylag kevés kocsit,
összesen 470 ezret loptak el tavaly az Európai Unió 15
tagországában. Mintegy tíz százalékkal kevesebbet, mint a megelőző
évben.
Voltak kivételes országok, például Ausztria, Hollandia, ahol
a lopási kedv nem lankadt. Végképp nem Franciaországban, ahol -
miként az eladások, úgy a lopások is - dinamikusan fejlődtek.
Főképp az utóbbiak, hiszen 17 százalékkal több autólopást jegyeztek
fel.
Az is megfigyelhető, hogy
aktívabbak a tolvajok, ahol autógyárak is vannak. A lopások
jelentős része a helyi gyártmányokat célozza meg. A svéd autópiacon
szinte természetes, hogy Volvókat is szép számban lopnak,
Olaszországban pedig a német kocsik mellett nem vetik meg a tolvajok az
olasz márkákat sem, válogatás nélkül.
Kellemetlen fejlemény - az Europol számára is -, hogy
amit egyszer elloptak, abból egyre kevesebb kerül elő. Tavaly az
ellopott kocsik 39 százalékára keresztet vethettek, míg ez az arány két
évvel korábban csak 32 százalék volt.
