Kicsit késtünk a beszámolóval, mert szerzőnk a szerdára virradó hajnali kettőkor még versenyzett. Közben beteg is volt, mentségére szolgáljon viszont, hogy Nissan 200 SX turbo-jával a második legjobb idővel 4. helyen végzett a plusz 2500 ccm-es kategóriában.

Vonyító motorral elszáguldani a Gold Tribün közönsége előtt, és elsőként érni a célba még a Forma 1-es pilóták közül is csak kevésnek adatott meg. Nekem meg mindjárt kétszer is sikerült. Vidám este volt.

Kicsit késtünk a beszámolóval, mert szerzőnk a szerdára virradó hajnali kettőkor még versenyzett. Közben beteg is volt, mentségére szolgáljon viszont, hogy Nissan 200 SX turbo-jával a második legjobb idővel 4. helyen végzett a plusz 2500 ccm-es kategóriában.

Vonyító motorral elszáguldani a Gold Tribün közönsége előtt, és elsőként érni a célba még a Forma 1-es pilóták közül is csak kevésnek adatott meg. Nekem meg mindjárt kétszer is sikerült. Vidám este volt.

Mostanság a világ a professzionizmus lázában ég. Minden és mindenki
profi, minden az abszolút tökéletességről szól. A tökéletes azonban
hajlamos elveszíteni evilági báját. Rutinos lapkiadók egybehangzó
véleménye szerint az
amatőr szexújságok sikerének is pont ez a titka: hiába a rosszul
beállított és túlexponált fotó, a méla arcú modell és a zabolátlan
testszőrzet, az amatőrizmus vérvalósága izgatóbb a profi magazinok
túlpolírozott álomvilágánál.

Az újságok ügyében nem szeretnék állást foglalni, ami azonban a
gyorsulási versenyeket illeti, az amatőrizmusnak
igenis van bája. Mikor adatik meg a lehetőség az embernek, hogy
behemperedjen a hónap nyuszija mellé a Playboy kihajtós oldalára? Nem
sűrűn. Gyorsulási verseny viszont nyolcszor is van egy évben, és bárki
indulhat, nemcsak a metanol-hajtású szupermodellek.

 
 
 

A keddi versenyre a totalcar stábja is kivonult, hogy a hiteles és
információgazdag tájékoztatás ürügyén csípős köddé alakítsa a
munkatársak autóinak gumijait és kuplungtárcsáit.
A Hungaroringre kijutni nem tréfadolog: az M3 fizetős, és
matrica híján nagyon drága. A rendezvény hivatalosan este kilenckor
kezdődik, azonban érdemes a hétórás kapunyitás környékére kiérni,
később ugyanis kilométeres sorok várnak a bejutásra. Mi rutinosak
voltunk, így a korai érkezésnek hála másfél órát már didereghettünk a
parkolóban, mire a futamok megkezdődtek. Így legalább volt időnk
körülnézni.

 
 
 

Az autópark vegyes: az ex-szoc kategória képviselői rendszerint
középiskolás korúak, külsőre elgyötörtek, a többé-kevésbé szakszerű
háztáji erősítőkúrák után pedig fickósak. A tuningskála széles: a
Koppány kipufogós, ütközőtlen, Maruzsi Team SE matricás ezerkettesek
hada között akad néhány igazi ínyencfalat. A
Ladák között vita nélkül a Turbós a király, hátul slick gumik a
maximális tapadásért, az egyedileg épített motorban gyári sportautókat
megszégyenítő teljesítmény. Szintén szocialista eredetű a
pontversenyben jelenleg vezető ultrakönnyű, meglehetősen erős Skoda
100.

A nyugati típusok közt minden van, félholt dízel Unotól Mitsubishi
Lancer EVO V-ig.
A műsorvezető személyes kedvencei az amerikai hadihajók, a
sokezer köbcentis kevés lóerős konténerek ugyanúgy lázba hozzák, mint a
gyönyörű 830 lovas nitrós Pontiac Firebird TransAm.

 
 
 

Vannak motorok is szép számmal, pedálos Jawa és speciális dragbike,
és köztük minden, az endurótól a superbike-ig.

A pálya a könnyű autóknak és a motoroknak kedvez, hiszen nagyon
rövid,
a hagyományos gyorsulási versenyek negyed mérföldjének pont a
fele
, 220 méter. A jól elkapott rajt és a legfeljebb két gyors
váltás nagyon sokat számít, ekkora területen erőből nehéz megfogni
valakit.

A belépőjegy egyben nevezési díj is, elméletileg végtelen számú
indulás jogával. A gyakorlatban ez a végeérhetetlen sorbanállás jogát
jelenti, a tömeg miatt ugyanis jó egy-másfél óra amíg végre a
rajtrácsra gördülhet az ember. A várakozás azonban nem haszontalan,
lehet közben lábat, mellet és tricepszet erősíteni autótolással, meg
olyanokat hallani, hogy
,,légyszi nyomjá' má' neki egy tarajosat, hadd vegyem fel". A
sorállás legnagyobb hátulütője, hogy közben nem látni a versenyt, így
aktív résztvevő és passzív szemlélő egyszerre senki sem lehet. Ha meg
valaki elég balszerencsés ahhoz, hogy jó időket autózzon és esélyes
legyen a döntőre, akkor sorakozhat egész éjjel.

 
 
 

A futamokon
szabadon választott partnerek indulnak egymás ellen, de a
döntőbejutást az elért időeredmények határozzák meg, nem a győzelmek és
vereségek aránya. A döntőkben aztán fordul a kocka, itt már nincs
időmérés, egyenes kiesésre megy a játék. Az autókat, sőt legújabban már
a motorokat is kategóriákba sorolják hengerűrtartalom szerint, a
turbós/kompresszoros/nitrós járművek eggyel magasabb kategóriában
versenyeznek.

Ahogy a sor halad a rajthely felé, egyre jobban hallani a
kommentátort, ami hasznos dolog. Megtudhatjuk például, hogy
az egyik szponzor olajadaléka számos kiváló tulajdonsága mellett
tisztítja a benzint,
amit óvatos hitetlenkedés fogad. Az elhaló
anyázások között azonban újra felharsan a megafon, és az egyik női
induló kapja meg a versenyzéshez szükséges instrukciókat: A pirosnál
gerjedj, a zöldnél meg tövig... Az útbaigazítás után a hangos biztatás
sem marad el, a ,,nyomjad kicsim" megteszi a magáét, a lány feltehetően
nyer. Feltehetően, hiszen én a sorból nem látok semmit, már órák óta
csak a rajt lebeg célként a szemeim előtt, ha szabad egy diszkrét
képzavarral élnem.

Végül azonban eljön az a pillanat, ami miatt kijöttem, kifizettem és
kivártam; elstartol az előző páros, szabad az út.
Átgördülünk a rajtkapun, rá az aszfaltra terített gumiszőnyegre.
A sárga overallos starterek beírják a rajtszámokat a komputerekbe,
aztán félreállnak. Nem marad előttünk más, csak az elkent gumicsíkos
beton, a látótér szélén az ellenfél és a lámpasor. Meg persze a csak
ránk figyelő Gold Tribün, plusz néhány ezer ember. Az adrenalinszintem
együtt emelkedik a fordulatszámmal, márpedig én magas fordulatról
rajtolok.

 
 
 

A zöldnél egyszerre üvölt minden, két motor, négy kerék, két sofőr,
neki az eleje csúszik, nekem a hátam.
Az egyes rögtön elfogy, a kettes rögtön utána, és vele sajnos a
pálya is. Az érzés frenetikus, ha rajtam múlna, már mennék is vissza a
rajtrácsra, újra meg újra. Az álló autó körül még leng az égett gumi
szaga, a hűlő motor halkan perceg. A kezem enyhén remeg. Szerencsére
azonban lesz időm megnyugodni, a sor hosszú, a döntő messze még.



Nyomjad kicsim!.MPG (296kb)

Nino-Antforce.MPG (199kb)

Transam.MPG (160kb)

dragbike.MPG (152kb)

dragbike start.MPG (208kb)

Nínó Karotta
Nínó Karotta