Ausztrália óriási piac, ha valós terepképességekkel rendelkező pickupokról van szó, éppen ezért minden nagy gyártó jelen akar lenni. Sőt, a Ford odáig megy, hogy a leginkább keresett modelljeit, a Rangert és az F150-et egyenesen ott tesztelik és fejlesztik. Hiszen ha Ausztrália zord körülményeit és a helyiek nagy terheléssel járó igényeit kiszolgálja, akkor a világ más tájain is rendben lesznek.
Éppen ezért nemrég ismét egy tesztvezetést tartottak, amin a Ford több, magas rangú vezetője, köztük Jim Farley, a vállalat vezérigazgatója is részt vett. Extrém körülmények között próbálták ki a Ranger és az F150 kínálat különböző kiviteleit, emellett szemeztek egy kicsit a konkurenciával is. Farley szerint fontos tisztában lenni azzal, hogy pontosan kivel állnak szemben. Egy sajtótájékoztatón konkrétan elmondta, hogy más gyártók autóit is tesztelték élesben.
Gyakorlatilag összehasonlítottuk a Ranger teherbírását néhány versenytársunkkal, köztük a Toyota Land Cruiserrel, a BYD Shark 6-tal és a GWM Cannon Alpha-val. Lehetőségünk nyílt megnézni, hogyan teljesítenek a műtrágya vagy a termények szállítása során és a kavicsos utakon.
Méretben a GWM Cannon Alpha és a BYD Shark 6 áll a legközelebb a Rangerhez. Ám míg előbbiben főleg négyhengeres turbómotorok vannak Ausztráliában, addig a BYD pickupja egy plug-in hibrid rendszert használ, amiben az 1,5 literes turbómotor bár képes mozgatni az autót, főleg generátorként funkcionál. Két villanymotorral párosítva a rendszer 430 lóerő leadására képes, míg a csúcsnyomatéka 650 Nm körül alakul, ami döbbenetesen sok. Ráadásul a BYD már tervezi egy nagyobb belső égésű motor beépítését, amivel tovább növelik a Shark 6 terhelhetőségét.
A másik érdekesség, hogy Ausztráliában hagyományosan elérhetőek a Toyota régebbi Land Cruiserei. Ezek népszerűsége a megbízhatóságuk, tartósságuk és praktikumuk miatt nem csökken, így a kisebb frissítések ellenére formailag alig változtak az elmúlt 30-40 évben. A teszteken a Ford vezérigazgatója valószínűleg egy Land Cruiser LC79-et próbálhatott ki, amit eredetileg még a 80-as években vezettek be. Sokáig elérhető volt egy 4,5 literes, V8-as motorral, ám napjainkra már csak a 2,8 literes, sornégyes turbódízel maradt a kínálatban 201 lóerővel és 500 Nm nyomatékkal. Bár alapvetően egy elég nagy autóról van szó, 5,2 méteres hosszával szintén csak a Rangernek jelent valódi ellenfelet a piacon.
A Ford fontosnak tartja, hogy időnként kipróbálják a konkurencia modelljeit és az itt gyűjtött tapasztalatok ismeretében fejlesszék a saját haszongépjárműveiket. Emellett Farley arról is beszélt, hogy sokat egyeztettek meglévő Ranger és F150 tulajokkal, hogy megtudják, mit szeretnek és mit nem szeretnek autóikban. Nekik ezek kiváló támpontok a későbbi frissítések és generációváltások során. Egyébként a Ford-vezér nem először jelenik meg konkurens gyártók autóiban. Korábban a Tesla Model 3-at méltatta a Ford Mustang Mach-E-vel szemben, miben sokkal kevesebb kábellel alakították az autó elektromos rendszerét – így a gyártás költséghatékonyabb. Emellett korábban arról is beszélt, hogy lenyűgözi a Xiaomi első autója, az SU7 és elismerését fejezte ki a Nürburgring rekord miatt.
Forrás: Carbuzz
További cikkeink
