Kikopott hobbiautó a 90-es évek ízével
Egy Vectrára ma már szinte senki sem gondol, úgy kopott ki az első széria, ahogy a márka ígérte, hogy sosem fog. Ez lehet a szerencséje annak, aki nagyon olcsón akar valami vagány hobbiautót, mint ez a GT.
Közzétéve:
2025. 11. 18. 06:15
Hosszú percekig háttal sétálva távolodik tőlem a parkolóban egy fószer, aki korban az apám lehetne, mutogat felém és közben valamit nagyon mesél az asszonynak. Egy piros Opel Vectra GT-ben ülök, nagy szám volt a 90-es években, ha tippelnem kéne, volt neki hasonló régen, és most örül, hogy újra lát egyet. Ma már az A Vectra is ritka, nemhogy a GT.
Nekem különben is furcsa kötődésem van a piros Opelekhez, 25 éve Kadett volt a családi autónk, és egy Calibra is többször megfordult a kertben, szóval van egy ilyen becsípődésem. Amikor Zsolt barátom küldte a fotókat a frissen szerzett Vectráról, elkezdtem mocorogni a székben. Klasszikusan megfakult piros, ötajtós, GT csomagos hosszabb lökhárítókkal és küszöbtoldatokkal. Ezek az apró különbségek ma már nagyon messze esnének az általános ingerküszöbtől, de az én szemem az ilyen 90-es évekbeli, finom apróságokra van beállítva. Ha neked ez csak egy öreg Opelnek tűnik, megértem, de én többet látok benne.
Lehetne ez a forma a kor négyajtós kupéja, az ilyen csapotthátúaknak pont ugyanaz volt a lényege, ma is azoknak szánják a 4-es GranCoupé-szerű autókat, akiknek praktikusabb kell egy szedánnál, csak régen ezekre nem húzták rá, hogy sportos kupé, mint ma. A fazon nagyon hasonló: lapos - mert akkor minden lapos volt -, elnyújtottan süllyedő tetőívvel és ötödik ajtóval. Ha tudták volna, hogy ez 30 évvel később ennyire menő lesz, négyajtós Calibrának hívják. A lényeg, hogy a Vectra A formája ötajtósan a 90-es évek tökéletes leképezése, ami viszonylag korán, 1988-ban jelent meg. Szörnyen modern forma volt a gömbölydeden dundi alakjával, kimért és egyszerű fazonjával.
A GT csomag toldatai mellé egy rejtett csomagtartó-idomot is kapott, nevezzük légterelőnek. Valójában teljesen befedi az ablak alatti részt, ezért csak az avatott szemeknek tűnhet fel, ha nem az embléma fölé buggyanó idomból, akkor a fényezéstől eltérő árnyalatúra fakult színéből. Ugyanez rajta van a szedánon is, csak sokkal rosszabbul jön ki a formával, itt teljesen beleolvad. Van rajta körben piros csík is, mint a közvetlen konkurensén, a Sierra XR4i-n és a sztárokon, mint a Golf GTI-n, meg a 205 GTi-n. A kor klasszikus sportmodell jelzése a GT emblémák mellé, csak a piros fényezéstől nem igazán üt el, így nem feltűnő.
Decens öreg harcos a hangulat a gyárinál látványosan szélesebb pókhálós felnikkel. Nem rávaló, de korhű és lehetnének szebbek is, a komplett állapot patinájához viszont passzolnak. Jól áll neki az ültetés is, a GT gyárilag alacsonyabb volt két teljes centivel az alap Vectránál, ezért kicsit terpeszt is. Jól állna neki egy rendes polírozás, mert az akril fényezés tipikusan megfakult. Általában ezeknek csak a felső rétege sérül és fehéredik ki, Berecz Robi szerint megfelelően fel kell csiszolni, utána menthető, és ugyanúgy lehet tartósra polírozni, mint a lakkréteggel is megfújt fényezéseket. Nem kell megijedni attól, hogy teljesen pirosra színezi a polírkorongot.
Ezek a sportos Opelek a kor színvonalának megfelelően a beltérben is izgalmasak tudtak lenni. Ilyenkor nagyjából két részlettel játszottak a fejlesztők: a kárpitokkal és az első ülésekkel. A két első Recaro pedig nemcsak a GSi-be, hanem a GT-be is belekerült, és ez alapvetően sportos hangulatot ad a beltérnek. Teljesen elfogytak a bontott piacról is, így minden darabot érdemes megmenteni. Gerinctámaszos, állítható magasságú és tök jó oldaltartású. Ez az előnye és mindegyiknek a keresztje is, mert - főleg a sofőrén - az oldalát szét szokta szaggatni a sok beszállás. Érdekes, hogy ezeknek csak az ülőlapján enged a varrás, pedig kilométerben a 340 ezerhez közelít az óra.
Zsoltnál jó kezekben van, kényesen figyel az esztétikára, van itt új váltószoknya a szokásosan szétszakadt helyett, rendezett szőnyegek és eredeti rádió is, ami tökéletesen működik, megvan hozzá a kormány mögé felerősíthető távirányító és persze a működő CD tár is. 1993-ban ez mind nagyon menő cucc volt az antennájával együtt, amit villanymotor tol ki a magasba a Vectra fenekén. Itt néz be kicsit a modern technika is, az antenna tövében lévő műanyag nyakat 3D nyomtatással élesztették újjá. Sok-sok régi autó hiányzó vagy tönkrement apró elemének pótlására lehet orvosság ez a megoldás.
Alapvetően BMW-k fordulnak meg Zsoltnál, én is így találtam rá, és ha kellene valami plusz elektronikai elem, akkor őt keresem. A Vectra furcsa kitekintés, de mivel alapból is ráállt az apróságokra, kiváló helyre került az autó. Így kapott utólag olyan kalaptartót, amibe integrálták a hátsó fejtámlák konzoljait - gyárilag nem is voltak benne -, valami magasabb felszereltségű autóból származhat, mert GT-ben nem láttam még ilyet. Kellett még egy kis fül a csomagtér egyik takaró fedeléhez, ezt is beszerezte, és persze minden apróságot megjavított, hogy lehetőleg minden működjön.
A kis fedélzeti kompjúter középen még mindig klassz, opeles megoldás, és persze mutatja a szükséges infókat, például, hogy városban épp 10 liter az átlagfogyasztás, ennyit ígért a gyártó is újkorában. Tekerős a tetőablak és az oldalablakok is, nincs légkondi sem, ezek hiányoznak csak a fullos felszereltséghez. A ráncfelvarrásnál a háromküllős kormánytól is elköszöntek, pedig jobban illett hozzá, ezzel itt inkább az a gond, hogy már fényes, és a szivacsozás csúszkál a felső részén, persze messze nem hibátlanul megőrzött autó.
1993-as gyártású és 2001-ben érkezett az országba - akkor az egyik legjellemzőbb importautó volt - azóta pedig egyetlen tulajnál lakott itthon. Családi autóként használták teljes joggal, hiszen nem igazán ritka és kellőképpen tágas, pluszban még kényelmes is, a Vectra sokáig minden szempontból hozta a tökéletes mindenes autó szerepét. Jártak ezzel mindenfelé Európában, csak annyira volt kímélve, mint egy átlagosan megbecsült családi autó. Foltozgatták a rozsdáit, cserélgették az alkatrészeit, az olajakat és általános igényeknek megfelelően nem lakták le, ez talán már nagy szó ilyen felhasználás mellett.
Ez persze nem akadályozza meg az alkatrészek kor miatt indokolt megöregedését, összemennek és zörögni kezdenek bizonyos pontokon az elemek. Ezért rezonálnak az ablakok és az ajtókárpitok is menet közben, ahogy a kalaptartó és a hátsó ajtó is, néhány dolgon csak nagy beavatkozással lehet segíteni, itt pedig egyelőre az állagmegóvás a cél, avagy a minimális pénzből menteni a menthetőt felállás, hiszen van mellette más, ami prioritás.
Ennek megfelelően viszont kiválóan tartja magát a Vectra. Vezérlés, vízpumpa és vízhőfok jeladó cseréje után a C20NE is döbbenetesen jó erőben van, és nem is melegszik túl. Berázza a karosszériát induláskor és alacsony fordulaton is, motortartó bakokat biztosan cserélnék, az még jól állna neki, fordulaton már nincs gond. Meglepően masszív a kétezres, nyolcszelepes karaktere, kevés közöm volt hozzá eddig, de már értem, miért szeretik.
116 lóerő és mellé 170 Nm nyomaték a csúcsteljesítmény, utóbbit pedig 2600-nál produkálja, vagyis a valóságban már indulásnál is kifejezetten erős, nem hiába volt 1986-ban az év motorja. Hibákat gyakorlatilag csak az elhanyagoltságból eredően tud produkálni. Ha elkopnak a szelepszár szimmeringjei, eszi az olajat. Ha nem kapcsol a hűtés rossz jeladó miatt, akkor megfő és hasonlók, egyébként bombabiztos szerkezet. Folydogál belőle az olaj a korábbi nem megfelelő tömítések miatt, hidegen van némi indítási problémája és néha alapjárati ingadozása, amit motorvezérlő is okozhat, ezek pedig nem nagy tételek, ha mégis cserélni vagy javítani kellene.
Erős karakter hangra és jellemre is, kicsit vagy néha nagyon bizsereg tőle az egész karosszéria, és közben nagyon húz. Hosszúak a váltó fokozatai is, bár az 1-est már legtöbbször csak messziről indítva a 2-es felől fogadja be, a többivel nincs gond. Ezt a váltót messze nem a sportos közlekedésre találták ki, klasszikusan hosszú utat jár be a fokozatok között, így sokat nem kell várni tőle. Könnyen elhiszem, hogy utazóautónak kiváló, 130-nál sem túl hangos és ötödikben sem forog túl sokat a motor. Meglepő módon innen még visszaváltani sem kell, ha előzni akarok, és határozottan szalad felfelé a tű, nem lehet lomhasággal csúfolni.
Feszesen, de nagyautósan rugózik, még mindig van benne méltóság, és hiába az öregség, kiválóan fordul, annál sokkal stabilabb, mint amennyire nagy kanyarokat mertem vele vállalni. Alacsony felépítésű autó a gyári ajánlottnál szélesebb gumikon – jó recept és jól is áll a Vectrának. Harap a fék, nem zörren a futóműben feltűnően semmi - elöl lehetne lengőkarokat cserélni, mert felemásak, de igazán nagy gondot nem okoz. Egyébként sem dönti romba senki költségvetését, ha bevásárolna hozzá alkatrészekből, lengőkarok 23 000 forintért és minőségi lengéscsillapítók darabja 20 000-ért igazán nem vészes.
Egy-kétszázezer forintból teljes futómű-felújtást és motorszervizt lehet végezni rajta még ma is, persze ez jóval újabb autókra is igaz, ezért már a melósautó vásárlói szférából is teljesen kikopott a Vectra. Ha tippelnem kéne, hobbiautóként legfeljebb családi kötődésből végzi egy-egy szebb példány, ha GT vagy GSi, akkor már más a helyzet. Erről is könnyű elhinni, hogy valaki egyszerűen beleszeret, hajlamos vagyok én is meglátni benne a sokkal szebb végeredményt.
Foglalkozós még, ez tiszta, de ott van benne a potenciál, és nem úgy, hogy ritka, már nem kapható vagy nem létező elemet kéne megszerezni hozzá, amik kilátástalanságba vetnék a projektet. Az egyetlen GT, ami jelenleg elérhető a használtpiacon, kevesebbet futott, szebb, és az is csak 1,6 millió forintba kerül, vagyis ezeknek az autóknak az értéke egészen minimális. Ehhez képest könnyedén lehet rajongás tárgya és dédelgetett hobbiautó belőle pont azoknak a szerencséjére, akiket nem a népszerűbb modellek mozgatnak.
A Totalcar autóit a GreenLine tartja tisztán – kényelmes, környezetbarát megoldás az autómosásra, amellyel időt és energiát spórolsz, miközben autód prémium tisztaságban részesül. Foglalj időpontot a myGreenline applikáció segítségével!
