A Fluence az első fecskék között volt. Megjött a Fiat Linea, kisvártatva követte a Chevy Cruze, majd valamikor a Renault büdzsészedánjának 2009-es bemutatójánál döbbentünk rá, mennyire kikupálódott a kategória. Aztán nemrégiben megérkezett a Citroën C-Elysée - Peugeot 301 ikerpár is, amivel még nagyobb lett a tülekedés a placcon, úgyhogy a Renault gondolt egyet, és rávarrta a Clio arcát a Fluence-ra.
Szeretik mifelénk a Fluence-t, ő a Renault legnagyobb darabszámban eladott modellje Magyarországon. Majdnem ezret sikerült elsütni belőle a 2012-es döglött magyar autópiacon, ami becsületes teljesítmény, főleg, hogy a megszokott 70%-os flottahányadhoz képest a nyúlánk Renault-nál sokkal nagyobb a magánvásárlók aránya. Ők fognak leginkább örülni a Renault stratégiaváltásának, hogy mostantól kettő helyett öt év vagy százezer kilométer garanciát adnak. Mármint nem azok lesznek boldogok, akik már tavaly megvették, ők valószínűleg a fejüket verik most a falba, de azok a családanyák és -apák, akik a frissített Fluence-ot választják, sokra fogják értékelni.
Nem szeretnék piszkálódni, de már csak azért is jó hír a hosszú gari, mert a Népítélet néhány Fluence-os bejegyzéséből kiderül, a tulajok általában elégedettek, de néhány piszlicsáré hiba be-becsúszik. Például az idő előtt szétmálló kormányra többen is panaszkodnak, de a Renault becsületére legyen mondva, ingyen cserélik őket a jótállás keretén belül. Az évi húszezer kilométer pedig a fejemben élő tipikus Fluence-vásárlónak pont elég lesz.
Még az is lehet, hogy a fészlift keretén belül lecserélték a kormánybeszállítót, hiszen nem csak a fekete bajszos orr új, hanem odabent is megdolgozták a Fluence-ot. A legfeltűnőbb változás a klasszikus körműszert leváltó középső digitális kilométeróra. Azt hiszem, a nyolcvanas évek Audi Quattrójában volt igazán menő a digitműszer, de az mondjuk beszélt is. Vagy csak nekem furcsa egy szegmenses folyadékkristályos kijelző, körülötte egy számok nélküli skálával, amihez nem tartozik mutató?
Aztán rájöttem: kit érdekel, hogy menő vagy nem menő? Miután az egyik létező legfapadosabb Fluence-szal, egy szürke műanyagbelű 90 lovas dCi-vel tekertem egy kört, megtértem. Persze, lehet fanyalogni a smirgliszerű műanyagkormányon és váltógombon, a szürke a szürkében belsőn, de akinek nem tetszik, rendelhet vaníliakrém-színű kárpitot, bőrözött mindennel. Maga az autó viszont első benyomásra tudja, amit tudnia kell.
Megkapta az új, 130 lovas 1,6-os dízelt is a Fluence a frissítéssel, de nekem a számok szerint leggyengébb 1,5-ös is bőven elegendőnek tűnt. Aránylag kis turbólyukkal, kellő határozottsággal indul meg az alapjárat közelén is, aztán fent persze elfogy. De minek forgatnánk az egekbe? Ha nem akarunk meglepetéseket okozni a lámpánál, elégedettek leszünk a kis dízellel. Fogyasztását rutinos skótok öt liter környékén tudják tartani, a gyerekbetegségeit is állítólag kinőtte már a dCi, miért ne?
A futómű, amit a hasmagasságot elnézve Marokkói földutakhoz optimalizálhattak, Budapestre pont jó. Nem kanyarodik úgy, mint egy Lotus Elise, de vészesen nem billeg, a kormány is eggyel az elmegy-kategória fölött van. Nem csak ahhoz képest, hogy ez az egyik legjobb alapterület per forint arányú autó, hanem abszolút skálán sincsenek olyan zavaró szarvashibák, amik pokollá tennék az életünket.
Aki a tökélyt keresi, persze rossz helyen nézelődik. A rádió keresőgombja például bizonytalanul kezelhető, két állás között kicsit megtapad, aztán kettőt lép, így nehéz elsőre telibe találni a megcélzott adót. Viszont ne feledjük, hogy alapáron is jár a Bluetooth-kihangosítós, USB-csatlakozós rádió, ami még akkor is dicséretes, ha vézna hangon, szemből szól hozzánk. Alaprádiónak elmegy.
Talán a dübörgés a legzavaróbb. Amikor kockakövön megyünk, nyilván nem üt át a kiemelt futómű, nagyon nem is libeg, de egy még bőven hallható mélyládás frekvencián elvágtat mellettünk egy bölénycsorda. Amikor alacsony fordulaton berregtetjük a dCi-t, a távolban dörögnek az ágyúk. És ha egyszer fogékonnyá váltunk rá, már minden kis úthibán kap a dobhártyánk egy öblös pofont. Valami kellemetlen sajátfrekvenciája lehet a bódénak, amit túl sokszor gerjesztenek fel a kasztni, vagy a felfüggesztés rezgései. Vagy csak az én fülem túl érzékeny.
Kényeztetni is tudja a hallójáratokat a Fluence, ha megrendeljük hozzá az R-Link rendszert. Ez olyasmi, mintha egy okostelefon lenne a műszerfal tetején, a TomTom navigáció mellett e-maileket lehet olvasni rajta, illetve le lehet tölteni rá appokat, amikkel a lehetőségek végtelen univerzuma felé nyitunk kaput. A Renault azt ígéri, nagyságrendileg egy havi ezresért egész Európában csatlakozhatunk majd a beépített SIM-kártyával az internethez, ami a külföldi e-mail olvasgatáshoz nem rossz ajánlat, de ez a praktikus szempont teljesen érdektelenné vált, amikor beindítottuk a működő R-Linkes dCi-t, és egy véres szájú V6-os hangján szólalt meg.
Egyetlen app volt letöltve a szórakoztató modulra, de az telitalálat. Aki emlékszik a Sound Racer V8-ra, már kapiskálja, miről van szó. Az alkalmazás a motor fordulatszámával arányosan egy Clio V6 hangját szólaltatja meg a hangszórókon keresztül, és tényleg teljes pompájában élvezhetjük a sportos kipufogóhangot odabent. Ha meguntuk, válthatunk akár motorkerékpár-hangra vagy veteránautóra is. Ügyes kis játék, legalább harminc pszichológiai lóerőt ad pluszban. Nem azt mondom, hogy ezért venném meg a kétszázezer forint környékén kínált érintőképernyős rendszert, de ha már benne van, a pár programsor legalább feldobja a munkába járást.
Bár végleges árlista még nincs, a legolcsóbb Fluence az örök Renault-akció keretében 3,2 millió körül lehet majd a miénk. Egyhatos szívó benzinessel, klímával, kihangosítós, USB-s rádióval. Annyit trükközött a Renault, hogy a belépő modellhez már csak négy légzsák jár, ami a két legerősebb konkurenshez, a Peugeot 301-hez és a Citroën C-Elysée-hez képest hiány, viszont a Fluence többi extráját csak drágábban kaphatjuk meg a két másik franciánál. Aki csúnyán alákínál mindenkinek, az a Fiat. A kifutó Lineáktól éppen 2,4 millióért szabadulnak, klímával, de az új orral is nagyon tukmálják: 3 millióért már dízelt adnak.
Ha ezzel nem is versenyezhet a Fluence, régi erényei még mindig meggyőzőek. Nagy bódé, nagy kuffer, emberhez méltó körítéssel, és főleg olcsón. Nekem első benyomásra egy lehelettel felnőttesebbnek tűnik, mint a PSA új diszkonttermékei, de egy megalapozott állításhoz hosszabb teszt kellene. Az ötéves garancia mindenesetre jelzi, hogy a Renault-nak erős bizalma van a termékében, ami a franciáktól viszolygókat minimum gondolkodóba ejtheti.
További cikkeink
