Világautót csinált új generációs pickupjából a Ford: a Ranger kapható lesz szinte mindenhol, és elmegy szinte minden terepen. Világelső az ötcsillagos törésteszttel, és ráadásul az amerikai ősök előtt tisztelegve férfias formát kapott. Aki viszont végre kitalálja, hogyan lehet egy rendes csomagtartót elhelyezni egy kisteherautóba, megkapja a Totalcar Oscarját, egy aranyozott Robby-szobrot.

hirdetés

Fotó: Koncz János / Totalcar

52

A kizökkent világrend helyére billenni látszik: a pickupok teljességgel indokolatlan elgömbölyödésének korszaka lassan lecseng, és visszatérnek a műfajhoz sokkal jobban passzoló, dobozszerű, szögletes formák. Tessék csak megnézni az új Isuzut, a piacot megbolygató VW Amarokot – vagy éppen a 2012-es Ford Rangert. Ez utóbbit, írásunk tárgyát két napon át néztük, sőt, mi több, nyúztuk a Dunántúl úttalan útjain, miután előtte belekóstoltunk vele a nagyvárosi csúcsforgalomba és az autópályás suhanásba is. A magyar Ford-képviseletnél ugyanis azt találták ki, hogy egy geochallenge verseny keretében ismertetik meg a magyar újságírókat a minden porcikájábanúj Rangerrel. Halleluja, áldassék az ötletgazda neve! És nemcsak azért, mert a Chilkó-Karlovitz-Koncz trió holtversenyben az első helyen végzett, vagy kétszáz többnyire jól eldugott helyszín megtalálása után...

A Balaton-felvidéken kijelölt gps-pontok megtalálásánál jobb programot nehezen tudok elképzelni egy összkerekes, terepre termett jószág vallatásához, főleg, ha azok a gps-pontokat félig elfelejtett erdei utak mentén, mezőgazdasági dűlők között, és bájos falvak mellékutcáiban jelölik ki. Gyönyörű, olykor misztikus szépségű tájakon autóztunk végig, és mivel bennünket, magyarokat külföldi újságírók követtek több turnusban, ez a Ford-program országimázs-építésnek sem utolsó. Meg persze a Ford-imázs polírozására is kiválónak bizonyult, a Ranger ugyanis változatos szituációkban mutathatta meg képességeit, és ezek a képességek határozottan nem rosszak. Sőt, inkább határozottan jók.

Fotó: Koncz János / Totalcar

52

A Ford új pickupjára pillantva tízből kilenc embernek Amerika emblematikus igavonó állatai, az F150-esek jutnak eszébe, ám, ha kicsit hunyorítunk, ilyenformán kivonva a képletből a kellemesen agresszív orrot, a Ford Ranger/Mazda BT50 elődmodell körvonalai tűnnek elő. És tényleg: az autót csöppet sem az USA-ban, hanem ázsiai és ausztrál Ford-műhelyekben tervezték újra, a sajtóanyag és Varga Zsombor kommunikációs igazgató szerint az utolsó csavarig. A teljes modellcsaládban hátsókerékhajtású, normál hasmagasságú, szimplakabinos munkásautót, „másfeles” kabinnal felszerelt verziót (ezt olyan piacokon keresik, ahol az ajtók száma befolyásolja az adózást), és duplakabinos, összkerekes kiviteleket egyaránt kínálnak. A magyarországi kínálatban az 5,35 méter hosszú, 24 centis hasmagasságú duplakabinos Rangerek szerepelnek, négyféle felszereltségi szinttel, de a teljes palettáról lehet választani, megrendelésre bármelyik Rangert behozzák.

Fotó: Koncz János / Totalcar

52

Miközben az autó kellemesen meghízott - 28 centivel hosszabb és 6 centivel szélesebb elődjénél -, a szíve kisebb lett, bár a gyártó szerint sportosabb. Hosszú éveken át a 2,5-ös turbódízel motorok vitték a prímet az ázsiai eredetű pickupokban, a Ford viszont most lespórolt háromszáz köbcentit, és 2,2-es, négyhengeres, 150 lóerős, 345 Nm nyomatékú közös nyomócsöves motorral kínálja a Rangert, igaz, rögtön háromféle teljesítményszinttel. Aki egy nagyobb lakóhajót vinne le az Adriára, vagy el szeretné vontatni a házát a Balatonhoz, választhatja még a 3,2 literes, 200 lóerős, 470 Nm-es, öthengeres Duratorq TDCi-t is, bár együtt kell majd élnie a ténnyel, hogy annak fogyasztása a gyári adat szerint másfél literrel magasabb a 2,2-es motorénál. Cserébe akár 3,55 tonnás vontatmányt is húzhat vele körbe-körbe e sártekén. Az erőművek egyébiránt a Transitokból ismerősek lehetnek, és a Fordnál a mókás Global Puma néven futnak. A sajtóanyag 8,4, illetve 9,6 literes átlagfogyasztást ígér a kisebb, illetve a nagyobb motorra, a kétnapos próbaúton a kisebb motorral 9-11,5 liter között szórtak az egyes csapatok által a 2,2-es motornál mért értékek, vezetői stílustól függően, igaz, a négyszáz kilométeres távból kábé kétszázat könnyű, illetve közepesen nehéz terepen mentünk.

Fotó: Koncz János / Totalcar

52

A két nap alatt begyűjtött tapasztalataink alapján a kisebbik motor is bőven tudja, amit kell, országúton és terepen egyaránt meggyőzően mozgatja a kéttonnás vasat. Olyannyira, hogy autópályán a volánról igen kényelmesen kezelhető tempomat segítségét kellett kérni, hogy ne lépjük túl minduntalan a 130 km/órás korlátot, egy motokrossz-pálya meredek, homokos kaptatóit pedig szinte alapjáratban andalogtuk végig. A kisebbik Puma szorgalma nagy, ám hangja kicsi, a gondosan szigetelt utastérbe inkább csak kigyorsításkor, pörgetéskor szűrődik be a kerregő dízelhang, ezt a kellemes tulajdonságot hosszú utakon értékelni fogják majd a tulajdonosok.

Fotó: Koncz János / Totalcar

52

A lóerők új fejlesztésű, hatfokú manuális és automata váltókon át vágtatnak a meghajtott kerekekhez, alaphelyzetben hátra, egy forgókapcsolóval végrehajtott apró tekerés nyomán pedig előre is, majd egy újabb kis csuklómozdulattal a fokozatokat le is felezhetjük. Hol vannak már azok az idők, amikor az összkerékhajtás kapcsolásához meg kellett állni, sőt, még régebben ki is kellett szállni, és kézzel zárni az első kerékagyak szabadonfutóit, majd kikapcsoláskor tolatást végezni, mint az én jó öreg L200-asomon? A Ranger terephajtása az elektronikus vezérlésű osztóműnek köszönhetően menetközben is ki- és bekapcsolható, így lendületből támadhatjuk a hirtelen látóterünkbe kerülő dagonyákat és sziklaormokat. A dagonyákról egyébként csak annyit, hogy rögtön az első pataknál, ami az utunkba akadt, a kárörvendő kibiceknek mókás látványt nyújtva, alsógatyára vetkőzve, az iszapos aljzatban kurkászva kerestük az első rendszámtáblát, ami a lendületes átkelés következtében lerepült, majd a zavaros vízbe süllyedt. Az előzmény? Gondoltam, legyen egy jó napjuk a parton lesben álló videósoknak, és az átkeléshez nyomtam egy közepesen kövér gázfröccsöt...

Fotó: Ford

18

A 10 fokos vízben való szerencsétlenkedés után jólesett a kabin melege és komfortja. A beltérben már az alap felszereltségi szinten sem, a WildTrak csomag esetében meg végképpen nyoma sincs a keresetlen haszonjárműves egyszerűségnek, mind a stílus, mind a beépített anyagok minősége eléri a személyautós szintet, és bőviben lehetünk a szolgáltatásoknak is, az egészen kellemes hangú zeneközponttól a bluetooth telefonillesztésen és a kétzónás digitális légkondicionálón át az elsőre furcsa, de gyorsan megszokható türkizfényű műszeregységig. Kellemes meglepetés: immár a hátul ülőknek is jut elegendő lábtér, és nem lőrésszerűen keskeny ajtónyílásokon átpréselődve kell felkapaszkodni a hátsó ülőpadra, amelyet lehajtható, széles könyöklővel is felszereltek. Utazni így már egészen jól lehet hátul is, terepen viszont mókássá válik a helyzet, a klasszikus, merevtengelyes-laprugós hátsó futómű ugyanis terheletlen állapotban lelkesen produkálja a szívlapáttal mellbe-hátba effektust. Pickup-konstrukciós sajátosság ez, amely ellen három-négy cementeszsák platóra pakolásával lehet védekezni: a terhelés hatására a rakoncátlan hátsó futómű eléggé lenyugszik. A konstruktőrök védelmében ugyanakkor el kell mondani, hogy az elődmodellben ez a kellemetlen effektus sokkal erősebben jelentkezett: az első kerekek szépen átkeltek az eléjük kerülő akadályon, majd a felpattanó hátsók felől érkezett a tarkóra egy tockos. A régi Ranger segge kifejezett rázott, az újé már csak dobál, ami elviselhetőbb. Dicséret jár a jófajta acélból formázott, masszív fülkéért is, amely némán viseli a legkellemetlenebb erőhatásokat is: a hátsó utas a plafonra felkenődve elégedetten tapasztalhatja, hogy kárpit nem zörren, ülésrugó nem nyisszan, néma csendben kussol minden elem.

Fotó: Koncz János / Totalcar

52

A gondos építést fémjelzi az a komoly fegyvertény is, hogy a Ranger az első pickup, ami ötcsillagos eredményt ért el az Euro NCAP törésteszten. Ehhez nyilván hozzájárult például az is, hogy több légzsák védi az utasokat (Európában szériában járnak a függönylégzsákok, az első oldallégzsákok meg a térdlégzsákok), és a gyereküléseket Isofix-pontokhoz rögzíthetjük. A biztonságot vészfékasszisztenssel kiegészített blokkolásgátló, részlegesen kikapcsolható menetstabilizátor, kipörgésgátló és hegymeneti indulássegítő fokozza, de a magasabb felszereltséghez lejtmenet-vezérlés is jár, ami extrém terepen jól jöhet. Ez utóbbi egyébiránt meggyőzően teszi a dolgát, és ha a gázra vagy a fékre lépünk, azonnal old, visszaadva lábunknak az irányítást.

Fotó: Koncz János / Totalcar

52

Bár gyaníthatóan kevesen fogják rendszeres teherszállításra használni a duplakabinos kiviteleket, vegyük szemügyre a 155 x 156 centis platót is, amelyre felfér egy EUR raklap. Ha vízszintes állapotban rögzítjük az 51 centiméter magas platóajtót, 206 centis alátámasztást kapunk, így már a faszállítás sem lehet akadály. Akár 3-3,5 méter hosszú rönkökkel is megpróbálkozhatunk 1077 kg össztömegig, csak a piros rongyot ne felejtsük el a szállítmány végére kiakasztani. Illegő-billegő tárgyak fuvarozásához szabványos rögzítőfülek állnak rendelkezésre a platón kívül és belül, akik pedig zárt rakteret kívánnak létrehozni, máris többféle megoldás közül választhatnak a Ford és független kereskedők kínálatából.

Fotó: Koncz János / Totalcar

52

A végére maradt a válasz arra a kérdésre, hogy mibe kerülhet egy ilyen, valóban többcélú, kiegyensúlyozott tulajdonságokkal bíró gépállat birtoklása és üzemeltetése. Nos, a magyarországi árak nettó 5,6 millió forinttól indulnak, a minden földi jóval felszerelt, látványos díszítőelemekkel cicomázott Wildtrak változat 7,78 millió forintba kerül manuális váltóval. Plusz áfa, amit viszont vállalkozóként vissza lehet igényelni, és nemcsak az autó, hanem az üzemanyag árából is. Egy Rangerrel valószínűleg már egész jól együtt lehet élni a m mindennapokban, főleg vidéken, ahol a nagy méretek nem jelentenek különösebb hátrányt a forgalomban, az előnyök pedig számosak. Egy komoly problémát nem sikerült még rendesen kiküszöbölni a pickupoknál, így a Rangernél sem: a kíváncsi tekintetektől védett, jól zárható, viszonylag biztonságos csomagtartó nagyon tud hiányozni a mindennapi használatban. Aki ezzel meg tud békélni, alighanem hasznos és kellemes társra lel a Rangerben, szabadidejében pedig bátran benevezhet vele néhány geochallenge versenyre, és ekképpen az „ismerd meg hazádat másképpen” mozgalom aktív tagjává válhat.

Kapcsolódó blogposztunkban hozzászólhat!