Tudják, mi az egyetlen közös alkatrész a régi és az új Sharanban? A két napellenző. Wolfsburgban nem vicceltek, vettek egy mély levegőt, és újraalkották a VW nagyobbik egyterűjét. A régi praktikus volt és kényelmes, az új emellett még elegáns, high-tech és kényeztető is, ráadásul még olcsóbb is lesz, ha minden igaz.
Meg merem kockáztatni a kijelentést, hogy a Volkswagen a reneszánszát éli: szinte havonta állnak elő új modellekkel, amikben a racionalitással szövetkező jó ízlés üli csendes diadalát. Az idegesítő fapados alapkivitelek a múlt ködébe vesznek, és mivel a megbízhatóság is felzárkózik lassan a konstrukció színvonalára, rendes pénzért ugyan, de komoly értéket kap az ember.
Ezt a véleményemet erősítette az új, harmadik generációs VW Sharan menetpróbája is, amelyet a napokban rendeztek Münchenben és környékén, változatos utakon, viszonylag hosszú etapokban, lehetőséget biztosítva a többszöri autócserére.
Mivel első utunk a repülőtérről a Bavaria Filmstadtba, Németország legnagyobb stúdiókomplexumába vezetett, kerestem és találtam egy mozis párhuzamot. Gondolom, mindenki látta a Szóljatok a köpcösnek! (Get Shorty!) című alapfilmet, amiben Az Ember, Aki Megmondja, Mi van, azaz a druszám, John Travolta csak valami egyterűt (ha jól emlékszem, Pontiac Trans Sportot) tud bérelni a repülőtéren, ezért azzal érkezik meg a milliomos sznob filmkészítők közé – és divatot csinál vele. A vizsgálódásunk tárgya az lesz, hogy ha Jani, az Ember, Aki Megírja, Mi Van, beállítana egy új Sharannal a német Filmvárosba, lehetne-e vele ott menő csávó. Különösen úgy, hogy Janiból hiányzik Travolta minden sármja, ezért az autóra kétségkívül nagyobb teher hárul.
Szóval, tételezzük fel, hogy már a menetpróba végén, túl három motorváltozaton, autópályán, országúton, hegyi és vízparti utakon, befordulok a müncheni stúdióhoz, és összetalálkozok Til Schweigerrel, a szögletes arcú színész-rendezővel, aki kedves vígjátékok révén lett közkedvelt sztár német nyelvterületen. Először teljesen komolytalan embernek tart, de azt azért méltányolja, hogy német autóval jöttem, még ha nem is egy Phaetonnal.
– Hmm… Látom, ez valami új cucc… Én a gyors sportkocsikat meg a régi angol taxikat kedvelem. Izé… hogy megy egy ilyen izé?
– Hát, Til, attól függ, melyik motorral. Négyféle Euro 5-ös közül lehet választani. Az alap 1,4-es, kompresszoros-turbós, közvetlen befecskendezéses benzines TSI is elfogadható módon mozgatja az 1,6 tonnás testet, a hatfokú kéziváltóval még takarékoskodni is lehet. Mellesleg, ezt választották idén is Az Év Motorjává. A gyengébbik, 140 lóerős, 2.0 turbódízel TDI már kellemes dinamikával szolgál, ráadásul a gyár szerint ez a legtakarékosabb motor a maga kategóriájában. Az igazi persze a 170 lóerős, 350 Nm nyomatékú TDI , harap rendesen, és meg se kottyan neki a 190-es autópálya-tempó. Negyediknek van még egy 200 lóerős, benzines TSI is. A motorok hangja kiforgatva is mértéktartó, a dízelek kerregéséből semmi nem jön át az utastérbe. A kéziváltóval eleinte nem mindig találtam bele a megfelelő fokozatba, a hatfokú DSG automatára viszont nem lehet panasz, nagyon simán vált, és mindig megtalálja az adott szituációban a megfelelő nyomatékot biztosító fokozatot.
– Kormányzása, úttartása milyen?
– Itt a kulcs, vidd el egy körre! Az elektromos szervokormány nagyon könnyű, de a legtöbb ember ezt nem fogja bánni. Az egyenesfutás tökéletes, az úttartás rendben van, már az alapkivitelhez is jár az ABS és az ESP, elektromos kézifékkel és visszacsúszásgátlóval kiegészítve. A lengéscsillapítást három fokozatban állíthatod, nagy különbség nincs, de azért sport állásban érezhetően keményebb, precízebb, mint komfort állásban, ahol viszont szinte már amerikásan ringatózik. Sport állásban a kormány is direktebbé válik hajszálnyival. Mondjuk, én a gázpedált is bevittem volna a rendszerbe, de végül is a Sharan nem sportkocsi, hanem családi mindenes. Persze, arra is remekül megfelel, hogy négy-öt haverral vagy ugyanennyi nővel vesd be magad az éjszakába. Némi fantáziával kisebb orgiákat is lehet benne rendezni, az új EasyFold rendszerrel ugyanis egyetlen mozdulattal a padlóba hajtogathatók az ülések, a jobban felszerelt változatokban akár egyenként is.
– Til szeme itt felcsillant, de megcsörrent a mobilja, és elsietett. Ám máris feltűnt a sarkon Alwara Höfels, a bájos szőke szépség, akiről rögtön kiderült, hogy rájött, nem minden a karrier. Gyerekeket szeretne szülni, hármat vagy négyet, meg venne egy-két kutyát is, hadd örüljenek a kölykök. Én rögtön felajánlottam a segítségemet, de kiderült, hogy a kocsi érdekli. Messziről kiszúrta, hogy ekkora hintóban elférhet az egész pereputty.
– Ná já, Alwi, nemrég próbáltam a Tourant, hát, az sem kicsi, ez meg egyenesen nagy. Az előző Sharanhoz képest 22 centivel hosszabb, 9,2 centivel szélesebb. Igaz, hogy a magasságán csökkentettek 1,2 centit, de azt észre se lehet venni. Kínálják öt-, hat- és hétüléses verzióban is. A legkényelmesebb a hatüléses változat, ahol a középső üléssorban is különálló fotelek vannak, de neked a hétülésest ajánlom! A padlóba hajtott két hátsó üléssel ugyan kisebb a raktere (711 liter), mint az ötülésesnek (885 liter), viszont cserébe jobban variálható az utastér. A felhajtott hátsó ülések mögött még mindig van 300 liternyi hely, és ha végsőkig feszíted a húrt, a plafonig pakolva 2430 liternyi, azaz közel 2,5 köbméternyi cuccot rámolhatsz az első ülések mögé. Ehhez kínálnak egy teleszkópos-hálós térelválasztót, ami nem engedi, hogy vészfékezéskor a rakomány a nyakadba csússzon. Opcióban dönthető anyósülést is rendelhetsz, és akkor hosszabb holmikat is szállíthatsz.
– Hogy nagy, azt látom, de kényelmes is? – kérdezett tovább Höfels kisasszony, miközben izgatottan beharapta az alsó ajkát.
– Hát, bébi, ez az alcantarával burkolt ülőlap biztosan nem fogja feltörni a kőkemény, gyönyörű fenekedet, amin nagyobb erőlködés nélkül el lehetne nyomni egy bolhát. Az első üléseket motorokkal pozícionálhatod, és deréktámaszt is rendelhetsz. A több VW-modellből ismerős, multifunkciós volán mind tengely-, mind sugárirányban, mind jobbra-balra állítható, úgyhogy biztosan megtalálod a megfelelő pozíciót. A középső kartámasz is állítható, a fűthető külső tükrök és az összes ablak villanyosak. A légkondi akár háromzónás is lehet, és hang nélkül teszi a dolgát, a csúcsváltozatba a Dynaudio szállítja a hifiberendezést, a navi kereszteződésekhez érve néha belassul, de alapvetően jól teszi a dolgát, és elismerésre méltóan pontos. A gyerekülésekhez természetesen vannak isofix rögzítési pontok, elölről bekapcsolható a gyerekzár és letiltható az ablakmozgatás. Ha netán karambolba keverednél, a számítógéppel méretezett utascellában hét légzsák lövődik ki a rejtekhelyéből, gyakorlatilag a teljes utasteret kipárnázva. Ja, és akár hat haverral is belevetheted magad az éjszakába, mielőtt családot alapítasz, de akár kisebb orgiákat is rendezhetsz a Sharanban. Alwara szeme felcsillant, és némi érdeklődéssel kezdett méregetni, de ekkor megcsörrent a mobilja, és elsietett.
Kicsit beültem a kocsiba zenét hallgatni, de rövidesen megzavartak: Horst Schimanski felügyelő, azaz Götz George érkezett, ez a nagydarab, akciófilmekben is domborító berlini bika, akinek megakadt a szeme a Sharan elegáns vonalain. Beült maga mögé a bal kettőbe, és elégedetten látta, hogy gond nélkül elfér. A pótülésre is bemászott, visszahajtotta magára az előző ülés támláját. Azért ott már fészkelődött kicsit, de én például a 170 centimmel teljesen jól elfértem, és a nagy oldalablakok miatt az ilyesféle szükséghelyeken szinte elkerülhetetlen klausztrofóbiás szorongás se kínzott. George visszaült előre, és a műszerfal anyagait tapogatta, a szálhúzott alumínium dekorcsíkot vizsgálgatta, majd a fedélzeti komputer kijelzőjét kapcsolgatta, ami a két nagy krómkeretes mérőóra között kapott helyet.
– Ahogy öregszem, egyre többre értékelem a kényelmet. Milyen extrái vannak ennek a gépnek?
– Nos, melyikkel is kezdjem… Rendelhetsz bele például automata fényváltót, ami lekapcsolja a reflektort, ha szembejövő vagy előtted haladó járművet érzékel, miközben úgy szabályozza a fénykévét, hogy a lehető legtöbbet lásd az útból. A ledes nappali menetfény már csak kedves ráadás. A magunkfajta öregemberek nehezen forgolódnak az ülésben, ezért jól jöhet a második generációs parkolóasszisztens, amivel mind párhuzamos, mind merőleges vagy rézsút parkolóhelyekre be lehet állni. Az elektronika kiméri a helyet, majd bekormányozza az autót, neked csak a gázzal és a fékkel kell törődni, amiben a tolatóradar és a tolatókamera segít. Mondjuk, én még beépítenék egy biztonsági funkciót, hogy az ember figyelmetlenségből vagy lúzerségből ne tudjon beletolatni a szomszédos autókba, remélem, a harmadik generációban biztosan megoldják ezt is. Aztán rendelhetsz még hatalmas, elhúzható panoráma tetőablakot, kulcsnélküli indítást, színezett ablakokat satöbbi. Én mindenekelőtt a hatalmas tolóajtókhoz rendelnék elektromos mozgatást: egy apró rántás a kilincsen, vagy egy gombnyomás, és a két oldalajtó hangtalanul végigsiklik a Sharan oldalán. Látványos, kényelmes és praktikus, mint maga az autó. Amiben egyébként akár kisebb orgiákat is rendezhetsz.
George szemében egy pillanatra felparázslott a régi tűz, de megcsörrent a mobilja, és elsietett. Én már kezdtem unni ezt a sok alkalmatlankodó sztárt, és indultam volna vissza a Tegernsee partjára, ahol a tóból kifogott helyi halból, az utolérhetetlenül finom szaiblingból, a lazac rokonából készült grillvacsorával vártak, de megint felbukkant a sarkon egy ember, Christian Schafer díszlettervező, aki rögtön ráment az alaki finomságokra.
– Mennyi rejtett részlet, ami csak az avatott szemlélőnek tárul fel első pillantásra! – lelkendezett.
Na, erre már én is jobban szemügyre vettem a járgányt. Elöl a régi, kicsit buta arcot az új VW-dizájnhoz igazították: a szögletes vonalak karakteres formát rajzolnak, az új Sharan tekintetében kétségkívül van valami imponálóan hüllőszerű. A markáns hatást tovább erősítik a közös bura alá applikált, nappali menetfényt szolgáltató fehérfényű ledek. Oldalról nézvést az elnyújtott, hosszú forma eleve elegáns hatást biztosít, az ablakok hangsúlyos krómkeretével a kerékjáratokat összekötő látványos domborítás felesel. A tizenhat vagy tizenhét colos felniken feszülő kerekek szinte teljesen kitöltik a kerékívet. Hátul diszkrét felső spoiler segít hozzá a 0,299-es légellenállási együttható eléréséhez, és a márkaarculatba simuló nagy lámpatestek egyedi mintázása gondoskodik arról, hogy a Sharan sötétben is azonnal felismerhető legyen. Christian azt is rögtön kiszúrta, hogy a műszerfal és a beltér szintén tele van jól megrajzolt, egyszerre funkcionális és esztétikus részletekkel.
– Tudod, Chris, ez az első egyterű, aminek a tervezését maga Walter de Silva, a konszern vezető tervezője, és Klaus Bischoff, a VW márka vezető tervezője irányította. Az egész autó egymást kiegészítő kompromisszumok mesteri összehangolásával született, ráadásul még kisebb orgiákat is lehet benne rendezni.
– Erről jut eszembe! – kiáltott fel, és a telefonját előkapva elsietett. Én pedig végre kihajthattam a Filmstadtból, kabriózó, veteránautózó és különböző méretű hajókat vontató, szemlátomást szemtelenül gazdag bajorok között manőverezve elgurultam a szállodáig (átlagfogyasztás a komputer szerint: 6,8 liter).
A halra dobtam némi rákot, az egészet leöblítettem egy kis könnyű alkohollal, és később azon gondolkodtam a rézcsapokkal díszített, antikolt fürdőkádban, hogy felháborító, a német középosztály mit meg nem engedhet magának. Például akár egy VW Sharant, ami Magyarországon, akáclombos és sziblingmentes kis hazámban luxusautónak számít, tízmilló forintos, komoly befektetésnek. És ez már nem film, ez a kőkemény valóság. Teccettünk volna odébb népvándorolni vagy ezer kilométerrel.
Trendline, Comfortline, Highline
A Sharanból gyártásának tizenöt éve alatt több mint hatszázezer darabot adtak el. Ez nem tűnik soknak – a Touranból például több, mint a duplája fogyott –, de ne felejtsük el, hogy nagy és nem túl olcsó autóról van szó. A 2010-es Sharan értékesítése Európa-szerte, így Magyarországon is szeptemberben kezdődik, de rendeléseket már felvesznek a kereskedők. Az új egyterűt a régóta megszokott rendszerben, három felszereltségi csomagban kínálják, ezek további opciós extrákkal egészíthetők ki.
A Trendline elnevezés az alapkivitelt takarja, ami azonban már magában foglalja a legkedveltebb és legpraktikusabb felszereléseket. Hét légzsák, elektronikus menetstabilizáló, keréknyomás-figyelő, erős fékezésnél önműködően bekapcsolódó vészvillogó, gyerekzár szolgálja a biztonságot. A fűthető külső tükrök elektromosak, akárcsak az oldalablakok, a 16 colos felnikre 205-ös gumikat szerelnek. A vezetőülés magassága és a kartámasz pozíciója állítható, rakodóhelyből összesen harminchármat találunk, a nagy csomagtartót roló fedi. Ugyancsak az alapfelszereltség része a sebességfüggő rásegítésű elektromos szervokormány, az elektromos rögzítőfék, a félautomata Climatic légkondicionáló, a központi zár és a négy hangszórós, multifunkciós kijelzővel ellátott RCD 210 típusú hifi.
A középső szintet képviselő Comfortline kivitel 16 colos Memphis könnyűfém felnikkel, 215-ös abroncsokkal, fekete tetősínekkel, hővisszaverő szélvédővel, krómdíszítésekkel tesz túl a Trendline-on. A beltérben sportosabb, elektromos mozgatású, deréktámaszos első üléseket találunk, az anyósülés támlája előrebillenthető. Továbbiak? RCD 310 hifi, fényre sötétedő belső visszapillantó tükör, esőérzékelős ablaktörlők, fényszórókapcsoló automata hazakísérő funkcióval és tempomat.
A csúcsot a Highline kivitel jelenti. A 17 colos Sydney könnyűfém felniket 225-ös abroncsokkal adják, az ablakmosó fúvókái fűthetőek, a tetősínek krómozottak. A sportos ülések alcantara és bőrborításúak, a dekorcsíkok szálhúzott alumíniumból készülnek, az első ülések fűthetők, a volán és a sebváltógomb bőrbevonatot kap, a RCD 510 hifi érintőképernyős és CD-táras.
A csomagok további extrákkal egészíthetők ki, többek között duplakuplungos DSG automata sebességváltóval, DCC futómű-szabályozó rendszerrel, Start-stop rendszert és akkumulátor-visszatöltést magában foglaló Blue Motion csomaggal, háromzónás Climatronic légkondival (a hat- és hétüléses kivitelekhez), navival, fényszóróasszisztenssel, elektromos tolóajtókkal és csomagtérajtóval, új generációs parkasszisztenssel, 300 wattos Dynaudio hangrendszerrel, kulcsnélküli indítással és vonóhoroggal.
A magyar árakat még nem hozta nyilvánosságra a forgalmazó Porsche Hungária, de a németországi árak már ismertek, és azok alapján árcsökkenés várható! Az 1.4 TSI benzinmotoros Trendline kivitel 28 875 euróba kerül, ami 2475 euróval kevesebb az előző modell áráénál. Az alapfelszereltségű, 140 lerős 2.0 TDI-vel szerelt változat ára 30 950 euró. Még az idén összkerékhajtású verziót is piacra dobnak.
Dr. Vérten Sándor kommunikációs igazgató szerint nehéz megjósolni, milyen kereslet mutatkozik majd az új VW Sharan iránt. Arra számítanak, hogy az idén mintegy negyven, 2011-ben körülbelül száz darab talál itthon gazdára. Aki kicsit olcsóbban szeretné gyakorlatilag ugyanezt az autót megkapni, az elgondolkodhat a testvérmodell Seat Alhambra megvásárlásán is.
Maestro, music!
A sajtóút kényeztető bónusza egészen váratlan helyről érkezett: a Sharan hangszóróiból. Elsőrangú zenei válogatást töltöttek fel az infóközpont merevlemezére, dzsessz, blues, igényes slágerzene és dallamos klasszikus muzsika tökéletes keverékét, aminek egyik csúcspontja az volt, amikor Stefan Gwildis németül előadta a Papa was a rolling stone című Temptations-örökzöldet (Papa will da nicht mehr wohn'). Stevie Ray Vaughn, Vivaldi, Fourplay, Mendelsohn, Doobie Brothers, Santana, ilyen zenék jöttek sorban, tökéletes adagolásban, másfél órán keresztül. Valaki nagyon érzi a ritmust a VW kommunikációs osztályán! Miután váltótársammal, az origós Hollósy Balázzsal teljesen rákattantunk a válogatásra, a drága mérnökemberek, akiknek pedig sokat nyúztuk az idegrendszerét napközben, megpróbálták este megszerezni a hanganyagot, de a szerzői jog ugye, a szerzői jog. Nálunk meg épp nem volt csípőfogó…
http://www.youtube.com/watch?v=x5n6dWPWjAI – Stefan Gwildis: Papa will da nicht mehr wohn'
Egy hajóban süllyedünk
A menetpróba egyik állomása a Bavaria Filmstadt volt, ahol egy stúdióban többféle miliőt rendeztek be a Sharanok köré, jó kis játszóteret alkotva ezzel az autókkal való ismerkedésre, a különféle extrák kipróbálására. A program része volt a híres stúdióvárosban tett körséta, ahol meg lehetett tekinteni a néhány híres német film díszletét.
A Das Boot tengeralattjárójában kiderült, hogy tengeralattjárós nem szeretnék lenni, a fene se akar egy böhöm nagy torpedó alatt aludni, ráadásul már az egy komoly kérdés, hogy egy ilyen szűk, zárt térben eltűnik-e, vagy nem a szellentés szaga. A Baader-Meinhof csoport díszletében arra jöttem rá, hogy terrorista se szeretnék lenni, lám, Ulrikének lemezjátszója, tévéje, írógépe meg kávéfőzője is volt a börtöncellában, aztán mégiscsak felakasztotta magát. Asterix meg Obelix eleve nem szeretnék lenni, ha nem muszáj. Viszont legalább jót lovagoltunk az idegenvezetőnkkel, Jane-nel a Végtelen történet fehér sárkányán, Fuhuron, pedig megfogadtam, hogy munka közben nem csajozok, mert Vályi Pista mindig cikiz.
– Jane – mondta Jane bemutatkozáskor. – Tarzan – vágtam rá én, mire fitymáló tekintettel végigmért, úgyhogy kénytelen voltam hozzátenni: – Harminc évvel idősebben.
Na mindegy, nem volt egy nagy hódítás, de a kicsinek is örülni kell.
Ha arra járnak, látogassanak el a Bavaria Filmstadtba, egy élménynek jó, ha például kánikulában beszorulnak a tengeralattjáróba, azt biztos nem felejtik el. Van gyorsétterem is, meg ajándékbolt, és főleg kaszkadőrshow, egymást halomra lövő és lángoló emberekkel, meg 4D-s mozi, ahol rázzák az ember feneke alatt a fotelt, meg vizet permeteznek a nyakába, élménydúsítási céllal.
Ja, és ha ott vannak, nézzék már meg, hogy sikerült-e divatot csinálni a Filmvárosban a Sharannal.
További cikkeink
