Ez a széria a Passatok legrövidebb ideig gyártott, negyedik
generációja, 1994 és 1996 között készült.
A már nem malacorrú, de még nem tojásforma középkategóriás VW
elképesztő tágasságával és hihetetlenül tartós motorjaival szerzett
rajongókat, vagy legalábbis racionalitástól vezérelt tulajdonosokat.
Azért a formáját is lehet kedvelni. Semmi izgalmat nem kelt, az igaz,
csicsa- és fantáziamentes szállítóeszköz, de a sima vonalak, a szinte
kézzelfogható megbízhatóságot árasztó egyszerű, tömör test is kelthet
jó érzést a garázsban, vagy a ház előtt.
Másfél millió forint körül sok eladó példányt találunk. Legolcsóbban
6-700 ezer forint körül kínálnak autókat, többnyire 1,6, 1,8, 2,0
literes benzines szedánokat, vagy akár egy-egy leharcolt VR6-ost, 2,8
literes, 175 lóerős motorral.
A legdrágábbakat 1,6, 1,7 millió körül hirdetik, ezek rendszerint jó
karban lévő, extrákkal alaposan felszerelt, akár üveg tolótetős,
ülésfűtéssel felszerelt, automata klímás, kései turbódízel kombik, azok
közül is inkább a változó geometriájú turbóval szerelt 110
lóerősek.
Ritka madár az ilyen, ahogy az intercooler nélküli 75 lovas változat
is. A legtöbb Passat ugyanis a 90 lóerős TDI-vel készült. A két erősebb
verzió között csak a feltöltő, a porlasztófúvókák mérete és a vezérlés
programja a különbség. Ez azt is jelenti, hogy - sok más típustól
eltérően -
a Passatnál nem kell nagyon félni a kisipari módszerrel megcsippelt
példányoktól, hiszen a gyengébb motorban is ott a tartalék a bő
húszszázalékos teljesítménynöveléshez. Persze a 130-150 lóerősre húzott
koromokádó szörnyetegek nevünkre vételétől azért tartózkodjunk.
Egy azonban közös gyakorlatilag valamennyi hirdetett dízel
Passatban: 190 és 250 ezer kilométer közötti számot mutat az órájuk.
Hát igen,
valószínűleg ennyit is futottak - Magyarországon. Meg előtte még
egyszer-kétszer ennyit Nyugat-Európában, ahonnan behozták őket.
A szerelő szerint
A "keskeny lámpás" Passatok
elnyűhetetlen autók. 4-500 ezer kilométerrel kerültek be az
országba (tudom, mert magam is nem egynek tekertem vissza az
óráját), innentől még kétszázat simán elmennek. Mondhatjuk, hogy
minden más is ehhez az életttartamhoz van tervezve, a futómű is
mindent kibír. Legfeljebb kis elektromos hibái lehetnek, az
ablakemelő szinte minden ilyen Passatban el szokott romlani.
Tesztautónk, a képeken látható bordó példány azért is különleges,
mert ez tényleg annyit ment, amennyit az óra mutat. 110 lovas TDI
kombi, klímával, jelenleg 287 ezer kilométerrel. Mostani tulajdonosa
maga vásárolta Németországban, első tulajtól, megbízható ismerőstől,
akkor 260 ezer kilométerrel, teljes, számlákkal, felmérőlapokkal
megtűzdelt szervizdokumentációval. 3500 eurót kértek érte kint, tavaly
februárban 680 ezer forint regisztrációs adót kellett rá fizetni.
Átírással, vizsgával 1,7 millió forint körül menetkész volt.
Azóta két kerékcsapágyat és egy kormányösszekötőt kellett cserélni. A
lengéscsillapító még a gyári, mostanában kezdett el nyöszörögni.
Na most ilyen autóval nálunk sohasem fog találkozni, aki Passat
kombit keres. Gazdája ugyanis semmi pénzért el nem adná friss, üde
állagú autóját. Ha mégis, akkor sem kérhetne érte 1,7-1,8 milliónál
többet,
a piac úgysem fogja elhinni, hogy nincs visszatekerve az
órája.
Pedig a motorban még ennyi sincs. A német tulajt üldözte a sors,
kétszer is elszakadt a vezérműszíj. Először 85 ezernél, ötezer
kilométerrel az első kötelező szíjcsere előtt. Ekkor garanciában
vadonatújra cserélték a motort. Másodszor 230 ezernél, ekkor viszont
egy gyári felújított blokk került az elhunyt helyére. TDI Passat kombi,
gyárban végzett generál utáni hatvanezer kilométeres motorral: hát
ilyen tényleg csak a mesében van, a magyar piacon biztos nincs.
Megy is, mint a veszedelem. Mindig azonnal indul (hidegen persze
illik kivárni a pár másodperces izzítást),
már alapjárat közelében is jól húz, nem úgy, mint a mai
környezetvédők. 1900 körül már felépül a turbónyomás, megérkezik a
235 Nm nyomaték, 2500-tól 4200-ig pedig kifejezetten dinamikusan,
erőteljesen cibálja a motor az 1,4 tonnát. Ötödikben száznál 2200 körül
forog. És közben alig eszik. Nem ördöngösség 6 liter alatt tartani a
fogyasztást, ráérősebbek az ötöt is megcélozhatják.
Ráadásul ez a kombi irgalmatlanul tágas. Ha papíron, literre
mérve vannak is nagyobb csomagtartójú kombik, mint ez a másfél
köbméteres, az utastér, különösen a hátsó lábtér tágassága példátlan.
Ha a limuzin négyhullás, akkor ez a karosszériaváltozat lehajtott hátsó
ülésekkel legalább tíz.
Részleteiben viszont
ugyanaz a kimunkálatlanság figyelhető meg, mint külsejében.
Hiába, ez a modell még a Volkswagen csillapítottan visszacsapódó
kapaszkodós korszaka előtt készült. Az utaslégzsákkal felszerelt
példányokban például egyáltalán nincs kesztyűtartó. Az ülések
nehézkesen állíthatóak, a kárpitok, műanyagok tartósak, de
kellemetlenül ridegek. Ha akad is pohártartó egy jobban felszerelt
példányban, látható, hogy csak úgy odaragasztották középkonzol
oldalára. A gyárnak nyilván az utolsó utáni pillanatban jutott eszébe,
hogy akad olyan elvetemült, aki autózás közben megszomjazik.
A gépészeti lényeg viszont nagyon rendben van, ez a tízéves Passat
az öröklétnek gyártott autó. A kormány pontos és direkt, a váltókar
rövid úton, nagyon precízen jár, szinte a BMW-ket is megszégyeníti. A
kapcsolók keményen kattannak,
mintha a picit napszítta, picit kifényesedett felszín alatt
vadonatúj lenne az egész. Mindez egy majd háromszázezret futott
autóban! Kedves olvasó, ha Passatot akar venni, gondolkodjon el majd a
kiszemelt autóban, vajon akkor mennyit kellett használni, hogy
kilazuljon a bajuszkapcsoló, lötyögjön a váltó, elgyengüljön a
csomagtérajtó teleszkópja.
Vásárlásnál tehát általában nincs lehetőség a valós
futásteljesítmény megállapítására,
marad a klasszikus dinnyeütögetésszerű állapotfelmérés. A motor
induljon könnyen, ne füstöljön kéken, fehéren. Az autó fusson
egyenesen, álljon meg, ha kell, de ha kopog a féltengely, nem emel ki
rendesen a kuplung, lóg a kormánymű, akkor sem biztos, hogy le kell
mondani a vásárlásról: egy 11-12 éves Passat híresen olcsón
javíttatható autó. Csak a szinte biztos félmilliós futással kell
kibékülni.
További cikkeink
