hirdetés

Tisztes távolból csak egy nagy limuzin

Szomorú béka Európának

Megjelenésre
feminin, mint egy porcelánbaba, viselkedésre acélos,
mint a tekercsrugó. Az optimális menyasszonyi autó azoknak, akik a
házasságban nem a révbe érést, a boldog megnyugvást, hanem a permanens
kalandot keresik.

Sokan átkozzák, kevesen áldják - dizájn

Kígyófejű Taurus Amerikának

Maga a Ford is kételkedett új nagykategóriás autójának sikerében. A
tervezőt nemhogy előretolták volna a reflektorfénybe, ellenkezőleg, a
mai napig titkolják nevét. A szemlélők nagyobbik része
meggyőződéssel állítja, hogy amerikai import, ehhez képest soha nem
vitték a tengerentúlra. Ott a Taurus uralkodott, ami semmivel sem szebb
az európai szemnek, a kígyófejre hasonlító orrával. Csak éppen nem
lógott ki a sorból, mint a szomorú békának csúfolt Scorpio a mi
kontinensünkön.

Mik is azok a jegyek, amelyeket nem bocsátott meg a közönség a régi
Granada/Scorpio padlólemezére épített modellnek? Nyilvánvaló: az eleje
és a hátulja.
A közepével semmi baj, négy hagyományos ajtó. Az orrát
sem froclizták volna, ha a fényszóró nem ez a két gülüszem, és közte a
hűtőrács nem egy buta tátott száj. Épp egy kicsit kellett volna csak
máshogy megrajzolni a két motívumot. Gondoljunk az ugyanígy 1995-ben
megjelent E-osztályra, amellyel egy harmincéves arculati hagyományt
dobott félre a Mercedes-Benz. A Ford sem volt vakmerőbb ennél, és ha
beérik ennyivel, tán minden máshogy alakul.

Meg nem bocsátott eltévelyedés

Csakhogy a vérszemet kapott tervező úgy döntött, hogy egy sosemvolt
feneket is hozzácsap még az új Scorpióhoz,
hadd legyen teljes a megdöbbenés. Ezt végképp nem
lehet elsikálni annyival, hogy más is próbálkozott hasonlóval. Tán egy
elefántcsontból készült ékszerdoboz ragadt meg benne, amit kevés
ezüsttel cizelláltak, a nyílás szélét pedig piros bársony borította.
Nekem legalábbis ez jut az eszembe a hófehér tesztautóról, ahogy a
krómcsíkkal díszített vörös csíklámpát nézem.

Porcelánhatású kilincs

Ha a részleteket is szemügyre veszem, egyre inkább az az érzésem,
mérete ellenére ez egy finom, arisztokrata nőnek készült autó. A
kilincs mintha porcelánból lenne. A pici ovális tolatólámpák óarany
foglalatban lévő brillekre hasonlítanak. A tükrök elölről egy kecses
női kacsót formáznak. A fényszórók a férfit kitüntető figyelemben
részesítő nő
mesterkélten tágra nyitott, csodálkozó szemei. Még a
küszöb is, egy szép női vádliról rajzolták.

Két igazgató fér el benne hátul

Bent hirtelen helyrebillen nemi azonosságtudatunk. Fekete minden,
kivéve a nyamvadt műfát. Kissé fura ez a puffasztott
hatású bőrgarnitúra (ilyesmit találunk a legdrágább ügyvédi irodák
ügyfélvárójában, célja a kuncsaft elbizonytalanítása), de kényelmes és
tartós. A 142 ezer km-t futott tesztautóban legalábbis nagyon jó
állapotban van. A Ghiában természetesen motorok mozgatják az első sor
fűthető foteljeit.

Egyenforma a '90-es évek közepéről

A hely hatalmas, széltében-hosszában, fülkében és a
csomagtartóban egyaránt. A dizájn korának divatja szerint gömbölyded
formákat és rengeteg kapcsolót használ. Van is mit aktiválni: kétzónás
klíma, gyári CD-táras rádiósmagnó távirányítóval, infocenter, tempomat,
a megszokott dolgok mellett. Kikapcsolható a kipörgésgátló. A jobb
oldali tükörlap tolatásnál lekonyul, hogy könnyebb legyen a padkához
beállni. Luxus ez a javából.

465 liter, de nagyobbnak látszik

Repesve várja a friss arát

Élvezet és veszélyérzet – vezetni a Scorpio Cosworth-ot

Ha temetni hallja a szívó benzinmotorokat, és a védelmükre kelne,
hivatkozzon a Ford
Cologne
2,9-es blokkjára. Persze a 24 szelepes Cosworth változatára.
207 (más források szerint 210) lóerő, 287 Nm – leírva
is szép, kiélvezve még sokkal jobb. Kis fordulaton nyomatékos és
selymesen duruzsol. Pöccintsünk az E-gombra a váltókar mellett, és
feledjük el a nyomasztó külvilágot a száznál alig 2200-as fordulat
mellett. Nagypapakorom kívánságlistáján ott van egy ilyen V6-os a
kandalló, a hintaszék, a puha mamusz és az érdekes történeteimet tátott
szájjal figyelő unokák mellett.

Nem csak marketing

Egy elhibázott részletmegoldás

Ugyanakkor húzatva megőrül, úgy megy, mint egy könnyű
sportkocsi. Semmi gondja azzal, ha hatezer fölé forgatjuk. A
négyfokozatú automata „S”-előválasztójával maximálisan támogatja ezt,
száznál simán visszavált kettőt, nehogy egy pillanatra megfeledkezzünk
arról, hogy kategóriája akkori egyik legerősebb motorja üvölt
alattunk.

További változtatásokat is hozott az új Scorpio. A régi kétsoros,
majd' kétméteres vezérműláncot két rövid szimplexre cserélték. Ez lett
az egyik gyenge pontja: a teljesítményt szívesen kihasználó
tulajdonosok vagy cserélik százezrenként, vagy kockáztatják a
láncszakadást. Harmadik verzió:
még hamarabb elszakad. Ezen az autón ez történt. Kis
fordulaton, szerencsére. A másik hengersor képes lenne tovább vinni az
autót, ha valaki nem törődne a szelepek és dugattyúk csattogásával.

Olajjáratok a váltóban

A váltót teljesen elektronizálták, kapcsolásnál visszajelez a
motornak: csökkentse a nyomatékot, ezáltal a rántást. Ez jó, még jobb
lenne, ha bírná a 287 Nm-t.
Autónkon 120 ezernél jött el a teljes felújítás ideje.
Problémás még a részben a két hengersor között lévő, részben multiplex
vezetékezés. A bosszantó kontakthibákat újraszigeteléssel szüntették
meg. Amiket itt felsoroltunk, mind megcsinálták, kb. az autó mai piaci
áráért.

Magányos és meg nem értett

A motor volt az élvezet, de
a futómű már messze nem tetszik ennyire. Főleg a
túlszervózott kormány. Persze, parkolásnál jól jön a laza, egyujjas
manőverezhetőség, de nagy tempónál már nem annyira. Két és egynegyed a
kormány fordulata, szóval csak óvatosan a rángatásával, ha kátyút
látunk.

Amin döccen a Scorpio, elég masszív rugók és lengéscsillapítók
vannak alatta. Ezt kevésbé nehezményezem, ne illegjen-billegjen egy 210
lóerős jármű az úton, ha kényelmes limuzinnak szánták, akkor se. Persze
emiatt mostanra kissé
lazultak az eresztékek, zörög a belseje. A fék viszont
kifogástalan, négy hűtött tárcsába kapaszkodnak a betétek.

Nem követték

Árazás itthon és külföldön

Németországban pár száz eurónál indulnak a szétcsobbant darabok,
ránézésre normálisért másfél-kétezret kérnek boldogtalan gazdáik. Az
árnak semmi köze a teljesítményhez, sőt,
inkább az erősebbet keservesebb eladni. A dízeleket is
átok sújtja, az átszámítva 500-800 ezer Ft egy tíz-tizenkét éves,
takarékos batárért nem sok.

Hátulról kortársához, az E-Classéhoz képest űrhajó

A hazai árak ennél magasabbak: főleg benzinesek vannak, (papírral)
kézi váltóval félmilliótól, automatával hétszázezer és 1,2 millió
között kínálják. Erre nincs érthető indok, ha a tetemes fenntartási
költséget és az ezt megfizetni képes igen szűk vásárlókört nézzük. Nem
új keletű ez a furcsaság, másfél éve kerestem ekkora autót, és a Volvo
meg a Saab is olcsóbb volt, mint egy jobbacska felszereltségű Scorpio.
És ez a Ford
hajlamos a korrózióra is, ami az említett egyéb
hibaforrásokkal együtt nem jó ómen az vevőnek.

Tesztautónk kortársai újkorukban kicsivel kerültek többe, mint 27
ezer font. Épp az Omega 3,0i V6 alá pozicionálták, de végül is nem az
áron bukott el a Scorpio. Szegényt szinte
mindenki bűn rondának látja. Én nem, de akinek a
Lancia Thesis máig kellemes sajgást okoz a szíve körül, annak ne
adjanak a véleményére. Igazából kicsit szégyellném is, mert azt hinnék
rólam, templomról templomra és anyakönyvvezetőtől anyakönyvvezetőig
járkáló szolgálati autóban ülök.

A hátulja sérti az Európai Konvenciót