Alig eszméltem az Új hold ünnepének kábulatából, máris újabb koreai autó bemutatóján találtam magam. Egy porcikám sem kívánta a Sportage-dzsel azonos alapokra épülő Tucsont, de a kollégák erőltették, hogy én vagyok a kiválasztott, nekem kell dönteni, ki a jobb.

hirdetés

Sportage és a Tucson

De még mielőtt paránylátó alá venném a Tucsont, le kell szögezni: az
összehasonlítás teljes badarság. Olyan, mint ha egy
Peugeot 807-et
és egy
C8-at
hasonlítgatnák. A belbecs ugyanaz, minden lényeges technikai megoldás
azonos, csak a csomagolás különbözik egy kicsit. Legszívesebben fognám
az egész
Sportage cikket,
és copy-paste parancsokkal a Sportage szót Tucsonra cserélném.

Kívülről mintha
Hammer Virtuáltuning pályázatának két győztesét látnánk.
Ugyanabból az alapból faragták szorgos szöuli kezek, erős Photoshop
támogatással. Nekem a Sportage is tetszett, de a Tucson külseje
talán még jobban sikerült. Érdekes a motorháztető megoldása az éles,
határozott vonalakkal, amelyek a gigantikus lökhárítón is folytatódnak.
A homorú tető kihangsúlyozza a szép első lámpákat, aminek víz tiszta
burája alatt mint ágyúcső meredezik a helyzetjelző optikája.

Oldalról
a vaskos C oszlop teszi azonnal felismerhetővé, ami igazából D
oszlop, csak a hátsó ajtó mögötti igazi C oszlop az üvegtől nem
látszik. Az oldalablakok fokozatosan sötétítettek, a harmadik kis ablak
már szinte fekete. Az ötödik ajtón a testvérhez hasonlóan az ablaküveg
külön nyitható, egyébként semmi extra, hátulról akármi is lehetne. Itt
már fordult a kocka, mert szerintem a Sportage-fenék karakteresebb.

Belül a KIA sokkal merészebb és modernebb. A Tucson
középkonzolja visszafogottan dizájnolt a kissé ormótlan, unalmas
kapcsolókkal, nagy fémszínű műanyaggal, vagy nagyon annak kinéző
fémmel. A kormány és a kormánykapcsolók megegyeznek a KIÁ-éval. Ha
valaki megszokja az egyiket, a másikba átülve behunyt szemmel is
eltalálja a gombokat. A műszerfalon szerencsére jó sok mutatós műszert
látni, ám a sebességmérőt ölelő szürke izéről szintén megoszlanak a
vélemények.

A Hyundai jelenlegi motorkínálata szerény. A Tucson bevezető
szakaszában 2,0 literes, 112 lóerős (82,5 kW) common rail
dízelmotorral, (CRDI) ötfokozatú manuális vagy négyfokozatú automatikus
váltóművel rendelhető. A forgalmazó arra számít, hogy ebben a
kategóriában ez a konstelláció lesz a legnépszerűbb, de azért az
extrémebbek kedvéért a jövőben tervezi a kétezres benzines és a V6-os
bevezetését is. Én ezt csak megerősíteni tudom. A dízel nagyon jól áll
neki, bár a hat rétegű, szendvicsszerkezetű szigetelés ellenére
ugyanolyan hangos, mint a Sportage esetében.

Ez azért is érdekes, mert mint megtudtam,
igen nagy figyelmet fordítottak az utastér zajszigetelésére. A
hátsó kerékdobokba és a műszerfal alá hatrétegű, szendvics-szerkezetű
zajszigetelés került, az oszlopok csatlakozási pontjain is zajelnyelő
betéteket alkalmaztak, a padlólemezbe pedig rezgéselnyelő merevítéseket
sajtoltak. A futómű zajcsillapításával nincs is gond, csak a dízel
üvölt.

Végre megértettem, mi az a négygyűrűs karosszériamerevítés.
Egymással párhuzamosan az A oszloptól a D oszlopig a tetőt is merevítő
négy, gyűrűszerű profil gondoskodik a merevségről, mint egy
metróalagútban. Ezekhez kapcsolódnak egyéb padlómerevítő elemek.
Érdekes, hogy a Tucson alapját a Hyundai Lantra padlólemeze adta, és
innen örökölte személyautós, elöl-hátul független
kerékfelfüggesztését.

Az erőátvitelt tökéletesen ugyanaz, mint a KIÁ-nál így egyszerűen
inkább idemásolom az ide vonatkozó részt:

" Választhatjuk elsőkerék hajtással is, de szerintem az állandó
összkerék megéri a plusz ötszázezer forintot. (A Tucson esetében
kilencszázezer) Az 4x4 hajtású változat is csal egy kicsit, ugyanis
elsősorban takarékos elsőkerék hajtású üzemmódban működik, viszont
amint az elektronika érzékeli bármelyik első kerék megcsúszását az
összkerékhajtás azonnal működésbe lép. Induláskor egy 4WD gomb
benyomásával mi is uralkodhatunk az elektronikán, bár nem sokáig,
ugyanis ez a rendszer 30 km/h felett automatikusan kiold, és az 50/50
arányba megosztott hajtás első kerékre kapcsol."

Sportage és a Tucson

Ebben a cikkben a Kiához hasonlítottam a Hyundait, de csak azért, mert
pár nappal előbb mutatták be. Nem szeretném ezzel egyiket sem a másik
elé rakni. A valóságos helyzet az, hogy
világviszonylatban a Hyundai a legnagyobb koreai forgalmazó.
Mivel a KIÁ-val egy cég, együtt indulnak harcba - 2004-ben 2,1 millió
gépkocsit értékesítettek. Ezzel a hatodik legnagyobb autógyártóként
megelőztek sok patinás márkát, többek között a Peugeot-t is.

A magyar piacon idén 400 db Hyundai eladását tervezik, amit
2007-re 2100-ra szeretnének emelni. Támogatom az elhatározást, de ennek
az a feltétele, hogy hazánkban is versenyképes árral legyen jelen. A
Tucson, úgy érzem, jó áron kapható. Természetesen az volt az első, hogy
kezembe vettem a KIA árait és azonnal lázas hasonlítgatásba
kezdtem.

Általánosan elmondható, hogy
a Tucson a jelenlegi motorválasztékával egy kicsit olcsóbb, mint a
Sportage. Például a kétezres dízel automata bőr ülésekkel a KIÁ-nál
7 499 900 Ft, a Hyundai-nál 6 962 000 Ft. Persze nagyon mélyen bele
kéne mélyedni a felszereltségi listába, ha igazán pontos képet
szeretnénk kapni. Aki ebben a cipőben jár, biztos meg is fogja tenni,
de szerintem nem az árkülönbözet fog dönteni. Véleményem szerint,
válassza mindenki az ízlésének megfelelőt, oszt' gépjárműre!