A Totalcar hetente jelentkező sorozatában, az Erőmérőben olvasóink autóinak teljesítményét mérjük meg az Autokorbel professzionális, hitelesített mérőpadján. A sorozat elején elmondtuk, hogy pontosan mi ez az egész, illetve miért érdekes megtudni, hogy mennyi akarás maradt egy-egy használt autóban. Akkor néhány nap alatt több mint kilencszázan jelezték részvételi szándékukat, így a jelentkezések most szünetelnek. Ezúttal egy háztáji Ford Fiesta bizonyíthat több mint 200 ezer kilométer után.
Mai főszereplőnk egy olyan autó, ami után senki nem fordul meg az utcán, pedig sokunknak nagyszerű választás lehetne. Az autóra eszközként tekintőknek a Fiesta az 1,6-os motorjával, kis külső méreteivel és viszonylag tágas belsejével jó választás lehet. Ne felejtsük el, Magyarországon vagyunk, ha valaki Budapest környékén lakik, mint a lakosság fele, akkor 250 kilométer múlva eléri a legtávolabbi országhatárt is, így többnyire nincs szüksége nagy autóra, feltéve, hogy nem szállít méretes csomagokat, esetleg sok utast.
Az autóiparban állandóan növekvő méretek miatt ez a kétezres évek elejéről származó Fiesta nagyobb, mint egy első generációs Volkswagen Golf volt a hetvenes években, miközben annál jóval komfortosabb és biztonságosabb. Nem autópályázásra termett, de a legális sebességhatárt betartva a zaj még mérsékelt marad, és ezzel a motorral nem lassítja vissza egy autópályaemelkedő sem.
A modell 2002-ben jelent meg, és teljesen új alapokra épült, szinte semmit nem hozott át a sokáig gyártott elődmodellből. Merevebb, nagyobb karosszériát kapott, de tömege kisebb maradt, alig több egy tonnánál. Szériafelszerelés volt a légzsák és a blokkolásgátló, illetve több új motort is kapott - ekkor jelentek meg például a Zetec, később a Duratec marketing elnevezések.
Ha megbízható autót szeretnénk, elsősorban egyszerűségre kell törekednünk, lehetőleg ne egy végletekig kihegyezett motort válasszunk! A mérésen szereplő 1,6-os, tizenhat szelepes blokk mindkét feltételnek megfelel. Nincsenek különleges, bonyolult megoldásai, extrém fordulatszám, változó szelepvezérlés, csupán egy 2005-ben egyszerűnek tekinthető, DOHC (két, felülfekvő vezérműtengellyel tervezett) négyhengeres.
A blokkot 2002 óta gyártják, nagy darabszámban készült, és 2005-re teljesen kiforrottnak tekinthettük, így senkit nem fog meglepni gyerekbetegségekkel. A szerviz már felkészült, a sarki szerelő is ismeri, nincs rajta nehezen összerakható dolog. Az 1,6-os Ford-blokk elég nyomatékos az egytonnás autóhoz, jó dinamikával mozgatja, úgyhogy ez a verzió minden tekintetben jó választás.
A mérés bizonytalansági tényezője elsősorban az, hogy 233 ezer kilométer van a kék autóban, amely ebben a kategóriában, 13 év alatt rövid utakat is jelenthet és ez sokkal jobban eszi a motort, mint az autópályázás, üzemmeleg használat. Felmerül a kérdés, hogy a motor milyen anyagból van, mennyire bírja a kilométereket, mit tud a teljesítménymérő padon.
Rövid bemelegítés után elkezdődött a mérés, a padot közepes terhelésre állítva a Fiesta egyenletesen, szépen forgott le, azonban a görbe alakja nagyon érdekesen alakult. Az értékek nagyon rendben vannak, de a görbe alakja pontosan olyan, mint amikor a változó szelepvezérlés valami miatt belassul, nem időben áll át. Pedig itt ilyen nincs, ez állandó szelepvezérlésű, ahogy később utánajártunk. Nem tudjuk, hogy miért ilyen a görbe alakja, a grafikon léptékei miatt drámaibbnak tűnik a hullámvölgy, használat közben nem érződik.
Nézzétek meg a videót, az értékek magukért beszélnek, ritka, amikor a szívómotor ilyen szépen hozza a papírformát. Ha pedig jónak találjátok a sorozatot, iratkozzatok fel a Totalcar Youtube csatornájára, érdekes autók jönnek az utcáról.
További cikkeink
