A cikk borítóképe illusztráció. - Forrás: BMW.
Kedves Autójogász!
Adott az alábbi szituáció. Találtam egy eladásra kínált BMW 330d (G20) típusú autót. A jármű full extrás, M csomagos, tényleg gyönyörű. Fent van használtautó.hu-n (9,7 millió forintért) és Facebook Marketplacen is.
Megnéztem élőben, átvizsgáltattam független átvizsgálóval, az eladó engedett minden átvizsgálást, nem akart titkolni semmit sem, lekértem JSZP-n tényleg hibátlan (nem áll körözés alatt, futásteljesítmény is rendben, nincs tekerve), megvan mindkét kulcs, törzskönyv, minden papír.
Az egyetlen furcsa dolog, ami miatt nem mentem még bele az üzletbe az, hogy az autó nem az eladó nevén van, hanem az egyik rokona nevén. Az eladó 2025 decembere óta van fent Facebookon, állítása szerint csak azért csinált Facebookot, hogy el tudjon adni autókat, árul egy Maseratit is. A jármű egyébként Miskolcon található. Nyilván a szokásos sürgetések elhangoztak, hogy meg van szorulva, kellene neki készpénz, és ehhez hasonlók.
Az lenne a kérdésem, hogy így mennyire lehet biztos az üzlet? Hogyan mehetek biztosra, hogy később nem próbálják meg visszaszerezni az autót esetleg rendőrség által? Olyanokra gondolok, hogy a tényleges tulaj aláírását ráhamisítják az adás-vételire, és utána esetleg rendőrségi úton visszaszerzik a járművet. Vagy valamiért a NAV később lefoglalja. Minden forgatókönyv megfordult a fejemben.
Mit javasol? Hogyan mehetek biztosra? Mennyire kockázatos ez az üzlet?
Üdvözlettel: Dominik
Tisztelt Kérdező!
A leírt helyzetben az Ön óvatossága teljes mértékben indokolt. A 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) egyértelmű szabálya, hogy tulajdonjogot érvényesen csak a tulajdonos, vagy az általa megfelelően meghatalmazott személy ruházhat át. Amennyiben az eladó nem azonos a forgalmi engedélyben és törzskönyvben szereplő tulajdonossal, és nem tud hitelt érdemlően igazolni képviseleti jogosultságot, az ügylet komoly jogi kockázatot hordoz.
Az, hogy az autó minden más szempontból „rendben lévőnek” tűnik (JSZP lekérdezés, műszaki állapot, okmányok megléte), önmagában nem elegendő garancia. Ha a tényleges tulajdonos nem vesz részt az adásvételben, és nincs bemutatva szabályszerű meghatalmazás, felmerül annak a lehetősége is, hogy az eladó nem jogosult az értékesítésre. Szélsőséges esetben ez akár jogellenes birtoklásra vagy bűncselekményből származó járműre is utalhat, még akkor is, ha a nyilvántartásban egyelőre nem szerepel körözés.
Kiemelt kockázat az is, hogy amennyiben az adásvételi szerződésen a tulajdonos aláírása nem valós, a szerződés érvénytelen lehet, és a tényleges tulajdonos később visszakövetelheti a járművet, akár hatósági (rendőrségi) úton is. Hasonlóképpen problémát jelenthet az is, ha a járművet később például végrehajtás vagy hatósági eljárás alá vonják.
A biztonság érdekében az alábbiakat javasolt megkövetelni:
– közvetlen kapcsolatfelvétel a tényleges tulajdonossal (telefonon vagy személyesen),
– a tulajdonos személyazonosító okmányainak legalább másolati szintű megtekintése,
– teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás bemutatása, amely kifejezetten feljogosítja az eladót a gépjármű értékesítésére,
– lehetőség szerint a tulajdonos személyes jelenléte az adásvételkor és az okirat aláírásakor.
Amennyiben ezek nem teljesülnek, az ügylet kockázata jelentősnek tekinthető, és jogilag nem tekinthető biztonságosnak. Ilyen körülmények között még kedvező vételár esetén sem javasolt a vásárlás.
A fentiek értelmében, tehát csak akkor tekinthető kellően biztonságosnak az adásvétel, ha a tulajdonosi jogosultság egyértelműen és hitelt érdemlően igazolt.
Üdvözlettel:
dr. Szalai Krisztina LL.M.
csoportvezető kamarai jogtanácsos
munkajogi szakjogász









