
Európában és Észak-Amerikában számos autógyártó üzem vár arra, hogy tulajdonosaik 2025-ben lakatot tegyenek a bejárataikra. Főként a fejlett térségekben lévő, magas bérköltséggel dolgozó gyárakat fenyegeti a bezárás – idézte a Gartner tanácsadó cég tanulmányának eredményeit a Reuters.
A szakértők olyan kuktához hasonlították az autóipar helyzetét, amelyben a vállalatok főnek a levükben magas nyomás alatt. A feszültséget a korábbinál szigorúbb károsanyag-kibocsátási követelmények, a kapacitásfelesleg és a kínai elektromosautó-gyártók támasztotta verseny növeli.
Stefan Hartung, a Bosch vezérigazgatója a német sajtóban azt követelte, hogy a hatóságok tekintsenek el az új szabványok teljesítésében elbukó autógyártók megbírságolásától.
A Gartner várakozása szerint az elektromos autók, buszok, kisebb és nagyobb teherszállító járművek értékesítése 17 százalékkal nőhet 2025-ben. Középtávra, azaz öt évre az a jóslatuk, hogy 2030-ban már az eladott, motorral hajtott járművek fele elektromos meghajtású lesz. Ez várhatóan úgy valósulhat meg, hogy a hagyományos autógyártók új versenytársaiktól fogják beszerezni az új meghajtás szoftvereit.
Jöhetnek a kínaiak a Volkswagen és más cégek üzemeibe
Ezt a jóslatot látszik máris alátámasztani az a hír, miszerint a kínai autógyártók és hatóságok vizsgálják a lehetőségét annak, hogy az ázsiai ország villanyautó-gyártói megvásárolhatnák a Volkswagen bezárásra ítélt üzemeit. A Reuters az ügyhöz közel álló, nevük elhallgatását kérő forrásokra hivatkozva hozta nyilvánosságra ezt az értesülését. (Hivatalosan még nincs megerősítve az értesülés. Ha valóban sor kerülne az eladásokra, akkor a szigorú tőzsdei szabályok szerint első körben a befektetőket kell majd tájékoztatni azokról.)
Az üzemek esetleges megvásárlásával a kínaiak megvethetnék a lábukat Németországban, a világ egyik legigényesebbnek tartott autópiacán. A befektetés nem lenne újdonság, miután az ázsiai cégek már megjelentek az európai távközlési szektorban és a robotiparban, de az autógyártás mégis csak a német gazdaság koronaékszere. Tény azonban az is, hogy a Mercedes-Benz tulajdonosai között van két kínai részvényes. Magyarán a Volkswagen gyárainak kínai kézbe kerülése politikailag érzékeny kérdés lenne.
A befektető cégek ezzel elkerülhetnék autóik európai exportját és ezzel az azt sújtó büntetővámot. Ugyanakkor az ázsiai országban az a módi, hogy a pekingi kormány hozzájárulására van szükség a cégek külföldi terjeszkedéséhez.
Édes-savanyú a két ország gazdasági kapcsolata
Kína és Németország kapcsolatai szépen fejlődtek Angela Merkel korábbi kancellár 16 éves regnálása alatt, ám a szociáldemokrata-szabad demokrata-zöld kormány rendszerszintű versenytársat lát az ázsiai országban, így lehűltek a viszonyok. Annelena Baerbock külügyminiszter diktátornak minősítette Hszi Csin-ping kínai államfőt. A Volkswagen Drezdában és Osnabrückben lévő üzemének alternatív felhasználását vizsgálja költségcsökkentési programja keretében. Az előbbiben 340 dolgozó vesztheti el állását 2025-ben, az utóbbiban 2300 alkalmazott 2027-ben. A Reuters egyik informátora szerint a VW nyitott lenne arra, hogy az osnabrücki gyárat kínai befektetőnek adja el.
Az ottani üzem szakszervezetének képviselője, Stephan Soldanski azt mondta a dolgozóknak, hogy ha a VW kínai közös vállalata venné meg az üzemet és ezt követően betartaná a német autógyártónál szokásos szabályokat, akkor nem gördítenének akadályokat a tulajdonosváltás elé. Magyarán nem támasztanak ezen túli feltételeket a hozzájárulásuk megadásához.
Nem csupán a Volkswagen gyárait vadászhatják le a kínaiak?
A kínai kereskedelmi kamara berlini képviselője megerősítette a Reutersnek, hogy országának befektetőit erősen izgatják a németországi autóipari üzleti lehetőségek. Fontosnak tartják, hogy hosszabb távon megszerezzék az autóik minőségére kényes német fogyasztókat.
A meglévő gyárak vásárlása viszonylag olcsó megoldást kínál arra, hogy egy cég megvesse a lábát egy új piacon, de macerás lehet a szerzemény technikai korszerűsítése. Részben ezért épít új üzemet a BYD Magyarországon és Törökországban, és tervezi a Leapmotor ugyanezt a Stellantisszal együttműködve Lengyelországban. Ugyanakkor a Chery Auto 2025-től a Nissan korábbi spanyolországi gyárában kezdi meg elektromos autók gyártását.
A kínai cégek körbeszaglásztak Európában. A Reuters értesülései szerint tárgyalások folynak a Ford németországi és a VW brüsszeli üzemének megvásárlásáról. A Leapmotor még novemberben azt szivárogtatta ki a hírügynökségnek, hogy szívesen venne egy üzemet Németországban villanyautói gyártásához. A Chery a meglévőn kívül számos lehetőségeket vizsgál. A BYD csak annyit árult el, hogy hosszú távú európai céljai alapvetően függetlenek a kontinens kormányainak rövid távú belpolitikai manőverezésétől.




![Der neue Mercedes-Benz C 400 4MATIC elektrisch. Energieverbrauch kombiniert: 18,6-14,2 kWh/100 km | CO₂-Emissionen kombiniert: 0 g/km | CO₂-Klasse: A [1] Exterieur: AMG Line; MANUFAKTUR opalithweiß metallic bright [1] Die Angaben sind vorläufig. Es liegen bislang weder bestätigte Werte von einer amtlich anerkannten Prüforganisation noch eine EG-Typgenehmigung noch eine Konformitätsbescheinigung mit amtlichen Werten vor. Abweichungen zwischen den Angaben und den amtlichen Werten sind möglich. //The all-new Mercedes-Benz C 400 4MATIC electric. Energy consumption combined: 18,6-14,2 kWh/100 km | CO₂ emissions combined: 0 g/km | CO₂ class: A [1] Exterior: AMG Line; MANUFAKTUR opalithe white bright [1] The information is provisional. Neither confirmed values from an officially recognised testing organisation nor an EC type approval nor a certificate of conformity with official values are available to date. Deviations between the data and the official values are possible.](/media/images/Original-50543-26c0043-001.format-jpeg.max-370x278.jpg)


