Az autózással kapcsolatos joganyagnak vannak olyan vadhajtásai, amiket valójában a gyakorlati igények miatt vezetett be a jogalkotó, az autósok egy részét viszont csak összezavarja, a másik részét meg "kiskapuzásra" buzdítja. A törvényalkotó szerint viszont ez így van jól, a jogszabályi környezet évtizedek óta változatlan.
Sokan csak valami rendkívüli esemény (adásvétel, biztosítás újrakötése) alkalmával szembesülnek a ténnyel, hogy egy jármű tulajdonosának személye elválhat a járművet ténylegesen üzemeltetőétől. Pedig számos bonyodalmat tud okozni ez a jogintézmény.
Kevésbé ismert tény, hogy egy autó tulajdonosának és üzembentartójának személye nem feltétlenül esik egybe.
Tipikus eset, amikor a szülők / nagyszülők autót vesznek a trónörökösnek, arra viszont ügyelnének, hogy ne kártyázza el vagy tegye pénzzé. Nyilván ezer más körülmény is indokolttá teheti ezt a megoldást, most csak kiragadtam egyet.
Alapesetben a tulajdonos és az üzembentartó ugyanaz. Viszont az sem példa nélküli, hogy a tulajdonos átadja a gépjármű üzembentartói (üzemeltetés-fenntartás) jogát valaki másnak. Ennek azonban vannak alaki feltételei, nem elég csak a kulcsot valaki kezébe nyomni.
Az üzembentartói jog bejelentése a kormányablakokban történik, a nyilvántartásba is ott jegyzik be az üzembentartót. Ez a jog ingyenesen és visszterhesen is létesíthető. Egy szabványos üzembentartói szerződés kell hozzá, amit a tulaj kötött az üzembentartóval.
A SZERZŐDÉS ÖNMAGÁBAN VISZONT NEM ELEGENDŐ, AZ AUTÓRA ÚJ KGFB-T IS KELL KÖTNI AZ ÚJ ÜZEMBENTARTÓ NEVÉRE.
Üzembentartó bejegyzés / váltás esetén új forgalmit is kérni kell, aminek a C.4. pontja tartalmazza majd az üzembentartó adatait.
Az üzembentartói jog létesítését követően az autóval kapcsolatos adók, biztosítások és pótdíjak / bírságok is az üzembentartót terhelik. A tulajdonosnak csak a tulajdonjog marad, ami azt is jelenti, hogy az üzembentartó az autót nem adhatja el és nem terhelheti meg.
ÜZEMBENTARTÓI JOG MEGSZERZÉSE ESETÉN AZ ELJÁRÁS ILLETÉKE ATTÓL FÜGGŐEN VÁLTOZIK, HOGY FIZETtek-e a jogért.
- Pénzért szerzett üzembentartói jog esetén a vagyonszerzési illeték 25%-ának megfelelő összeget,
- Térítésmentes átadás (ajándék) esetén már 50%-ának megfelelő összeget kell leszurkolni a kormányablakban,
- Egyenesági rokonok esetén illetékmentes az eljárás, csupán a forgalmi engedély díját kell befizetni (6.000. Forint).
AZ ÜZEMBENTARTÓI JOGOT TÖRÖLNI IS LEHET, HASONLÓ MÓDON.
- A tulajdonos egyoldalúan is visszavonhatja az üzembentartói jogot anélkül, hogy erről egyeztetne az üzembentartóval. A visszavonást a tulajdonosnak kell lepapíroztatnia a kormányablakban, hiszen ő lesz újra az üzembentartó. Emiatt pedig új KGFB-t is kell kötnie a saját nevére még az ügyintézés előtt.
-
- Arra is van lehetőség, hogy a tulajdonos új üzembentartót nevezzen meg, olyankor az eljárás is azonos lesz az első üzembentartó bejegyzésével. Fontos, hogy a jogszabály szerint "a törzskönyv jogosítottjának hozzájárulása nélkül az üzembentartói jog átruházása nyilvántartásba nem vehető." Magyarán, ha hitel / lízing is van az autón, akkor a pénzintézet hozzájárulása is kelleni fog az új üzembentartó bejegyzéséhez.
Ez egyirányú utca...
Az üzembentartó nem jogosult másik üzembentartót megnevezni, sem pedig a tulajdonos jelenléte / meghatalmazása nélkül intézni az üzembentartói bejegyzést az okmányirodában. Ennek oka, hogy a tulajdonjog az erősebb.
A magyar leleményesség ebben a jogintézményben is megtalálta a "költségoptimalizálási" potenciált.
- Kifejezetten gyakori, hogy használt autó vásárlása esetén nem a tulajdonos köt KGFB-t, hanem valamelyik hozzátartozója, ismerőse, majd az ő nevére jegyzik be az üzembentartói jogot. Miért? Azért, mert egy friss jogsis, budapesti suhanc éves átlagdíja 100+ ezer forint, a 65 éves vidéki nagymama 40 éves jogsijára viszont csak 19 ezer.
- Az sem ritka, hogy károkozás esetén a következő évi díjemelkedést és károkozói pótdíjat úgy kerülik ki az autósok, hogy új üzembentartót rendelnek a kocsihoz és az ő nevére kötik újra a biztosítást a következő évre. Miért? Ezért!
- A mai napig látni olyan használt autós hirdetéseket, ahol az eladó külön kiemeli: "üzembentartóira is vihető!" Ennek többnyire az az oka, hogy az autó nem menne át az eredetiségvizsgán (mert nincs már olvasható alvázszáma, volt egy kis motorszámvaria, nem az a motor van benne ami bele való stb.) és az eladó nem igazán szeretné, ha ez kiderülne a hatóságok előtt. Ilyenkor pedig nem kell eredetvizsga. Na meg az üzembentartónak sem kell kifizetnie a teljes vagyonátruházási illetéket, ami egy pár százezres autónál nagy előny...
A jogalkotó úgy gondolkozott, hogy az üzembentartói jog célja a mindennapi élet egyszerűsítése lesz. A valóságban azonban sokszor teljesen más okból élnek vele az autósok. Nincs ezzel semmi baj, de az esetleges bonyodalmakra azért nem árt felkészülni.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
