Kapkodó, kétségbeesett, megalapozatlan pénzbeszedési ötletnek tűnik:
oké, akkor szálljunk rá az áltótokra. Információink szerint az
állampolgári jogok biztosa már vizsgálódik a kérdésben, de a hivatal
sajtótanácsadója, Bernát György csak annyit erősített meg, hogy igen,
viszont eredmény nem tudjuk, mikor lesz.
A szlovák rendszámos autók ellenőrzése ezer sebből vérzik. A számos
külföldi rendszámos autó közül miért épp, illetve miért
csak szlovák rendszámosokra mennek rá. Rengeteg más külföldi
rendszámmal közlekednek nálunk vélhetően nem külföldiek, igaz, német,
lichtensteini és amerikai rendszámokkal többnyire nagyobb értékű
autókat látni.
Tehát miért pont a szlovák rendszámok? Kérdéseimet Sipos Jenő
ezredesnek, a Vám- és Pénzügyőrség szóvivőjének tettem fel. Konkrétan
ezeket:
- Önöknek, mint az APEH nyomozó szervének, van-e beleszólása, milyen
nyomozások induljanak? Ehhez kapcsolódó kérdések:
- Miért épp a szlovák rendszámokra mennek rá?
- Miért éri hátrányos megkülönböztetés a szlovákiában bejegyzett
autókat a német, lichtensteini, san marinói vagy egyesült államokbeli
rendszámmal felszerelt autókkal szemben?
- Feltűnt-e már önöknek a Magyarországon futó nigériai rendszámú
autók mennyisége? Végeztek-e ezzel kapcsolatos ellenőrzéseket?
„A Vám- és Pénzügyőrség nem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
nyomozószerve, ezért a kérdés értelmetlen” – kezdte válaszát Sipos
Jenő. Tehát a VPOP nem az APEH nyomozó szerve. Oké, de akkor micsoda?
Milyen viszonyban van az APEH és a VPOP, ha utóbbi nem az előbbi
nyomozó szerve, viszont mégiscsak az előbbi tevékenységi körébe tartozó
adócsalásokkal kapcsolatban nyomoz? Kérdeztem immár az APEH
szóvivőjétől. Földi György elsőre passzolta a kérdést, és arra kért,
tegyem fel írásban.
Feltettem írásban, akkor élő beszélgetést kért, úgyhogy végül
telefonon beszéltük meg: APEH s VPOP két jótestvér, Ménrót fia,
alá-fölérendeltség nincsen köztük, tehát mondjuk testvérszervezet. És
az APEH-nek nincs nyomozati joga, ezért nyomoz a VPOP. A másik kérdésem
az volt, van-e vajon az APEH vezérkarnak ötlete, mi legyen az esetleges
adócsaló szlovákrendszámosok listáján szereplőkkel. Erről azonban
később, most lássuk, egyáltalán hogy kerül majd az adócsalással
gyanúsított álszlovákok listája az APEH-vezérkar asztalára.
A szlovák rendszám előnyeit és megszerzésének módjait már
részletesen leírtuk, úgyhogy ne ismételjünk, aki elfelejtette, hogy
megy ez, olvassa el újra
gyakorlati útmutatónkat , melyből kiderül, hogyan lehet Porsche is haszonjármű.
Most viszont nézzük, hogyan is kaphatják el azokat, akik az állam
feneketlen zsebei helyett inkább a sajátjukat tömik, vagyis
adómegkerülési céllal Szovákiában forgalomba helyezett autót használnak
Magyarországon. Becslések szerint összesen 6-7 ezer autóról van szó,
többségük céges.
Ahogy Index-közeli szakértőnk, Vomit fogalmazott, „aki
magánszemélyként csinált fal bejelentkezést, az meg is érdemli, hogy
megszívassák, a többiekkel azonban nem lesz könnyű, hiszen aki a saját
autóját havi 1-2e forintért valami erre való cégtől visszalízingeli,
vagy saját céget csinált, nem lehet megfogni. Magyar lakcímük is lehet,
és magasról leszarhatják a vizsgálódást.”
Csak persze itt több ezer autóról van szó. Különben is,
autójogászunk szerint épp az az érdekes. Előbb-utóbb határozatban kell
leírni, min is alapult az ellenőrzés. Az illető nem járt a bejelentett
lakcímén? Az mit bizonyít? Nyilván olvasóink, meg a VPOP és az APEH
munkatársai között is számosan vannak, akik hónapok óta feléje se
néztek a bejelentett lakcímüknek. Az ember egyszerűen időzhet máshol,
de attól még életvitelszerűen az országban tartózkodik, nem?
Hasonlóan lehetetlennek tűnik a céges autók ellenőrzése. Hiszen az
ember adócsalásos alapon céget alapít, a cége autót vesz, aztán az autó
szalad, a cég meg nem termel bevételt. Arról ugye senki nem tehet, hogy
nem megy a bolt.
Száz szónak is egy a vége, lehetnek olyan esetek, amikor sikerül
bizonyítani az adócsalást, de nagyon kevés egyértelmű eset lehet. Főleg
a befektetett munkaórák és felhasznált apparátus méretéhez képest lesz
fájdalmasan kevés egyértelmű eset. Bíróság előtt az általános
ijesztgetés már karcsú lehet, hiszen ott bizonyítani kell. Tegyük fel,
hogy ez sikerül. Igazolják a szlovák kocsmában, hogy a tulajdonost nem
látták ott 183 estén, az ajtaja fölé rögzített webkamera 183 napon át
színét se látta, persze 365 napon át figyelték. És akkor mi van?
Mi írja elő, hogy valakinek legyen mobiltelefonja? Mi írja elő, hogy
valaki fűtsön? Vagy hogy egyedül lakjon egy lakásban, ahová be van
jelentkezve?
Hát akkor miért csinálják?
Általában az ijesztgetés önmagában is hozhat adóbevételt. Kérdés
persze, mennyire felnőttes dolog hülyeségekkel ijesztgetni a polgárt,
miközben a magyar állam számos ügyben próbál bújócskázni az EU-val és a
NATO-val. A valószínű forgatókönyv tehát, hogy államigazgatási eljárás
keretében egyszerűen kiróják a regadót áfával, késedelmi pótlékkal,
bírsággal.
Külön érdekes a nigériai rendszámú autók esete. Több konkrét
járműről is tudunk, amelyek életükben nem jártak Nigériában, csak
egyszerűen bírság- és biztosításelkerülési célból hoztak rá egy
rendszámot. A VPOP-től azonban csak afféle kitérő választ kaptunk a
kérdésre, ellenőriztek-e már nigériai rendszámú autót. Hiszen nem a
konkrét ellenőrzött sofőr útlevélszámára kérdeztünk rá, elég lett
volna, ha azt mondják, igen, nyolc nigériai rendszámú autót
ellenőriztünk, ebből X jogszerűen tartózkodik az országban, Y meg egy
ordas nagy kamu.
„Tapasztalataink szerint előfordulnak Magyarországon nigériai
rendszámú autók, ezeket szintén vizsgáljuk, de ezek mennyisége
elenyészőnek mondható” - így Sipos Jenő ezredes. „Mivel tapasztalataink
szerint a külföldi rendszámmal közlekedő autók közül a szlovák
rendszámmal közlekedők száma volt kiemelkedő, ezért nem volt indokolt
más országok hatóságainak megkeresése.”
Mint azt korábban már válaszoltam Önnek „a szlovák hatóság
megvizsgálja, hogy a szlovákiai tartózkodási címmel, illetve
telephellyel rendelkező magánszemélyek és jogi személyek
életvitelszerűen Szlovákiában élnek-e (évente 183 napot meghaladóan),
ott folytatnak-e gazdasági tevékenységet, és így jogosan használják
tartósan idehaza is szlovák rendszámú autójukat, vagy kizárólag
adóelkerülési céllal jött létre vállalkozásuk, jelentkeztek be
szlovákiai címekre.”
„Konkrét esetekről - tekintettel az adótitokra, a vámtitokra,
valamint a személyes adatok védelmére - nem adhatok
felvilágosítást.”
Előző levelemben tájékoztattam Önt, hogy „pillanatnyilag nincs
információnk a szlovák hatóság vizsgálatainak megállapításairól”. Ebből
adódóan a már lezajlott 700 vizsgálat eredményéről sem tudok
beszámolni.
Kérem fentiek szíves tudomásulvételét és türelmét a szlovák
hatóságok vizsgálatának lezárultáig.
Második kérdésem a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságához a
következő volt:
Ha egyszer vége lesz, elárulják-e, mi A Módszer, amivel ezt a
laikus szemmel kilátástalannak és jogilag hellyel-közzel
megalapozottnak tűnő eljárást végigviszik, és egyelőre titkolják?
„A „módszer” nem más, mint az, hogy a szlovák hatóság megvizsgálja,
hogy a szlovákiai tartózkodási címmel, illetve telephellyel rendelkező
magánszemélyek és jogi személyek életvitelszerűen Szlovákiában élnek-e
(évente 183 napot meghaladóan), ott folytatnak-e gazdasági
tevékenységet, és így jogosan használják tartósan idehaza is szlovák
rendszámú autójukat, vagy kizárólag adóelkerülési céllal jött létre
vállalkozásuk, jelentkeztek be szlovákiai címekre. A „módszert”,
illetve a vizsgálatokat nem titkoljuk, ez megjelent a Napi Gazdaság
június 6-7-i számában, a Magyar Hírlap, a Napi Ász június 7-i számában,
a Népszabadság június 13-i számában, valamint a témával foglalkozott
cikkében a Figyelőnet június 5-én, továbbá a Rádió Café június 8-án, az
MTV Napkelte június 7-én, az MTV Híradó, a Duna TV híradó, RTL Klub
híradó, Sláger Rádió, Magyar Rádió, Danubius Rádió, Klub Rádió, Lánchíd
Rádió és az Est FM, az Index, a Stop, a Hírextra, a Pénzcentrum.hu, a
Napi Online, a Magyar Nemzet Online június 6-án.
Miért épp a szlovák rendszámokra mennek rá?
A Mélységi Ellenőrzési Egységek tapasztalatai szerint magas a
külföldi rendszámmal, rendszeresen hazánkban közlekedő magyar
anyanyelvű gépjárművezetők által vezetett gépkocsik száma. Ezek nagy
része szlovák rendszámmal futó gépjárművek voltak, de azt, hogy
feltételezéseink bizonyítást nyernek-e, majd a szlovák vámigazgatás
vizsgálata fogja igazolni vagy cáfolni, előre láthatóan augusztus
végén.
Miért éri hátrányos megkülönböztetés a szlovákiában bejegyzett
autókat a német, lichtensteini, san marinói vagy egyesült államokbeli
rendszámmal felszerelt autókkal szemben?
„Nem éri hátrányos megkülönböztetés a szlovákiai rendszámmal futó
gépjárművel üzembentartóit, hiszen nem csak a szlovák, hanem más
külföldi rendszámú gépjárműveket is vizsgálunk. Az ellenőrzés a
köztudatba, mint szlovák gépjárművek vizsgálata került, hiszen ezeknek
volt jelentős száma, továbbá a vizsgálat arra hivatott, hogy felderítse
azon magánszemélyeket, illetve jogi személyeket, akik adóelkerülési
céllal helyeztették forgalomba külföldön gépjárműveiket. Azon
magánszemélyek, illetve jogi személyek, akik külföldi tartózkodási
címmel, vagy telephellyel rendelkeznek és életvitelszerűen külföldön
élnek (évente 183 napot meghaladóan), ott folytatnak gazdasági
tevékenységet, jogosan használják és használhatják a jövőben is
Magyarországon külföldi rendszámú autójukat. Maga a vizsgálat rájuk
nézve semmiféle hátrányos megkülönböztetéssel nem jár.”
Valami gáz tehát tényleg lehet azzal, hogy csak a szlovák rendszámos
autókat cseszegetik, miközben láthatóan Sipos Jenő is teljesen
feleslegesen próbálja tagadni ezt a tényt. Tehát ők is tudják, hogy
egyetlen országot leckéztetni csúnya dolog, ezzel azonban még várjuk
meg az ombudsmani vizsgálatot.
Kezdettől egyértelmű, mire megy ki a játék: egy kis pénzbeszedésre.
Amennyiben ugyanis valaki például spórol, illetve adócsal, és ötmillió
forinttal kevesebbért veszi VW Touaregjét, azzal az adócsalás
bűncselekményét valósítja meg. Az viszont nagyon valószínűtlen, hogy
akár az APEH vezérkarában is lenne bárkinek elképzelése róla, mi is
lesz, ha lezárulnak a vizsgálatok, és teríteni kell a betlit. Bíróságok
tehát nem valószínű, hogy büntetőeljárást indítanának magánszemélyek
ellen, vagy ha igen, akkor is legfeljebb néhány esetben,
példastatuálásos alapon.
Van véleménye? Vitatkozna?
Hozzátenne?
Írja meg a publikáció
blogposztján!
Mindegy, néhány héten belül meglátjuk. Vagy nem látjuk meg, de addig
is sok regadót fizetünk, hogy miután kiderül, úgyse tudnak megfogni,
mert legrosszabb esetben is csak befizettetik velünk, amit be kellett
volna fizetnünk, szóval hogy a végén mégiscsak arra használjuk az EU-t,
amire való.
