lennének a szabványnál, ha lenne
Nem tudtam, milyen nagy fába vágtam a fejszémet, amikor
kitaláltam, nekiállok oknyomozni fekvőrendőr ügyben.
Hamar belefutottam a
forgalomcsillapító küszöb, illetve a
sebességcsökkentő borda kifejezésekbe, annál később sikerült
értelmes válaszokat kapni a kérdésekre, amik a témában
felmerültek.
Először Demszky Gábor sajtóirodájánál próbálkoztam, de kiderült,
fekvőrendőrt nem raknak főútvonalra, márpedig a mellékútvonalak
nem a főváros, hanem az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak.
Ekkor találomra megkerestem egy pesti és egy budai önkormányzat
sajtóirodáját. A III. kerületben van sok fekvőrendőr, velük
kezdtem.
Beszéltem egy hölggyel telefonon, s ahogy kérte,
elküldtem neki egy mailt tele kérdésekkel. Aztán nem történt
semmi. Kábé másfél héttel később kaptam egy levelet a XI.
kerületi önkormányzattól – hogy miért pont a XI., és hogyan jutott
el hozzájuk az ügy, ne kérdezzék. Néhány szűkre szabott mondat, konkrét
válasz sehol, helyette megnevez néhány jogszabályt, melyekből állítólag
kiderülnek a válaszok a kérdéseimre.
Megnéztem a közlekedéssel kapcsolatos rendeleteket, de nem
lettem okosabb. Nem vagyok jogász, könnyen lehet, hogy elsiklottam sok
fontos információ felett, de a legrosszabb az volt, hogy –
amellett, hogy nem kerültem közelebb a megfejtéshez – úgy éreztem,
lepasszoltak.
Kaptam egy udvarias, nulla energiabefektetéssel megírt választ,
amivel nem mentem semmire. Ezzel a vonallal inkább nem is
foglalkoztam tovább, mentem inkább az V. kerülethez.
Az V. kerületben sajnos nem sok a fekvőrendőr,
Nagy Szabolcs, az Építési és Műszaki Osztály vezetője ennek
ellenére igyekezett megválaszolni a kérdéseimet, sőt adott néhány
telefonszámot is, így jutottam el végül
Bartkó Györgyhöz, a Fővárosi Közlekedési ügyosztály
csoportvezetőjéhez, akinek több tapasztalata van ez ügyben. Jöjjenek
hát a kérdések és a válaszok, melyeket az említett urak
adtak.
Kié a fekvőrendőr?
A fekvőrendőr a közterület üzemeltetőjének, vagyis
jellemzően az önkormányzatnak a tulajdonában van. Elméletileg
előfordulhat, hogy egy
üzletközpont, bank vagy magánkórház kap engedélyt rá, hogy saját
pénzen saját fekvőrendőröket helyezzen el, de nem ez
a gyakorlat, inkább kérelmezni szokták, aztán az önkormányzat
építi meg. Magánszemélynek nem lehet fekvőrendőre, tehát minden
luxusvilla elé lefektetett útakadály illegális.
Ki kell-e táblázni?
A 20/1984-es KM Rendelet 36. pontja szerint
kötelező táblával jelölni azokat a helyeket, ahol fekvőrendőrt
helyeztek el. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden egyes borda
mellé táblát kell rakni, hanem azt, hogy meg kell jelölni azt az
útszakaszt, ahol forgalomlassító akadályok lehetnek, tehát elég
a forgalomcsillapított övezet be- és kijáratainál elhelyezni
a megfelelő táblákat, onnan a vezetőn múlik minden. Ha
betartja a 30 km/h-s korlátozást, észre kell, hogy vegye
a lassítókat.
Hol lehet, hol nem lehet, hol kötelező a fekvőrendőr?
Fekvőrendőr főútvonalon nem, csak forgalomcsillapított övezetben
lehet. Sehová sem kötelező tenni, de ahol a forgalom lassítása
ajánlott, és a járművezetők figyelmét fel kell rá hívni, hogy az
átlagosnál jóval körültekintőbben hajtsanak –
pihenő övezetben, óvodák, iskolák, kórházak mellett, nagyobb
gyalogos forgalom helyén, bizonyos kereszteződések előtt stb. –,
ott ez az autók sebességcsökkentésének egyik hatékony módja.
Van-e szabvány, mi lehet a fekvőrendőr minimális, maximális
mérete? Mekkora lehet a felhajtók szöge?
Nincs szabvány, a fekvőrendőrök méretezésénél az
úttervezési irányelvek a meghatározók, a legfontosabb, hogy
ne tegyen kárt az autóban, ha a zónában megengedett sebességgel –
általában 30 km/h – áthajtunk rajta.
Ki téríti meg a károm, ha a fekvőrendőr annak ellenére
kárt tesz az autómban, hogy szabályosan hajtottam át rajta?
A kártérítési igényt a közút kezelőjének, esetünkben
jellemzően a helyi önkormányzatnak kell bejelenteni. Ezek az
esetek nagyon hasonlóak a kátyúkár miatt tett kárigényekhez,
ugyanolyan folyamat keretein belül zajlanak le.
Van-e alternatívája a fekvőrendőrnek?
A fekvőrendőr elsődleges célja, hogy a járművek sebességét
lassítsa. Főútvonalon, ahová nem rakhatnak bordát, járdaszigetet
szoktak építeni, vagy megtörik az egyenes utat, netán le is
szűkítik.
Milyen gyakran ellenőrzik az állapotukat, javítják őket?
A javítás, ellenőrzés a közútkezelő, vagyis a helyi
önkormányzat feladata. Elvileg ötévente kötelező megvizsgálni
a bordák állapotát, de mivel az útfelügyelet munkatársai egész
évben folyamatosan figyelik az utak és természetesen
a fekvőrendőrök állapotát is, elméletben hamar ki kell, hogy
derüljön, ha baj van.
Bárkinek lehet fekvőrendőre? Mi a helyzet
a magánházak elé épített bordákkal?
Közúton tilos bármit is önkényesen építeni, ezt a közlekedésről
szóló törvény határozottan tiltja, tehát a magánházak előtt
elhelyezett fekvőrendőröket az építőnek le kell bontania, ha valaki
bejelentést tesz miattuk.
Hány méterenként hány bordát lehet vagy kell kirakni?
Ahogy a méretükre, az elhelyezésükre nézve sincs semmiféle
szabvány. Ha a terveket a közútkezelő jóváhagyta, épülhetnek
a bordák.
Hogyan születik a fekvőrendőr? Ki találja ki, ki kezdeményezi,
ki dönt?
Általában a kerületi önkormányzat kezdeményezi és finanszírozza
a forgalomcsillapított zónák létrehozását, de megfelelően indokolt
lakossági bejelentés alapján is építhetnek fekvőrendőröket.
A kivitelező és finanszírozó természetesen ilyenkor is az
önkormányzat.
Hogyan értesülhetünk arról, hogy az utcánkban vagy a környéken
fekvőrendőröket akarnak építeni? Mit tehetünk ellene, esetleg hogyan
kezdeményezhetjük a bontását?
A kerületi önkormányzat feladata a tájékoztatás, egyre
több helyen az önkormányzat honlapját böngészve értesülhetünk is
a tervekről. A bontásra vonatkozó kezdeményezést is az
önkormányzatnak kell benyújtani.
Nagyjából megtudtam, amit akartam, sőt,
a hézagot is megtaláltam. Nincs semmiféle szabvány, az itt
a baj, mert így nehéz lesz megmagyarázni, hogy túl magas, túl
nagyot dob, vagy nem lehet észrevenni, a fekvőrendőr ugyanis
gyakorlatilag bármilyen lehet: ha a helyi önkormányzat elfogadja
a terveket, már építik is. És a főútvonalakat leszámítva
tulajdonképpen bárhová építhetik, hiszen konkrét szabály erre sincs.
Ezért van az egésznek olyan jó, magyaros mutyi szaga, ezért építenek
józan paraszti ésszel tökéletesen értelmetlennek tűnő helyekre
összevissza bordákat.
A fekvőrendőr nem feltétlenül rossz dolog, de valamiféle
konkrétabb szabályozásra lenne szükség. Akkor nem fordulhatna elő, hogy
értelmetlen helyen van, hogy túl sűrűn rakták, vagy hogy a három,
látszólag tök ugyanolyan borda közül az első kettőn nyugodtan
áthajthatunk, ám
a harmadikon leszakad a vesénk vagy leér a szpojler vagy
a kipufogó. Kedvenceim a Népfürdő utcai lakótelep
Népfürdő utcai oldalán elhelyezett monstre betontömbök, amiken eszembe
nem jutna áthajtani harminccal, sőt, még öttel is necces.
Nagyon kíváncsi vagyok, ha valamelyik leszakítaná az első
légterelőmet, akkor én lennék a hibás, mert sportkocsival járok,
vagy fizetne az önkormányzat. Annyira azért nem vagyok kíváncsi, hogy
ki is próbáljam, önök azonban, akik ott, vagy fekvőrendőr ügyileg
hasonlóan rossz helyen laknak, gyűjthetnek aláírást. Elvileg, ha
indokolt a kérelem, az önkormányzatnak bontania kell. Persze
szabvány méret nélkül nehéz lesz megfelelően indokolni.
