Nézegettem a kollégám házi pornó gyűjteményébe szánt keddi fotókat a kiállításról. Piros ruhás csajok dögivel. Gondoltam, biztos vannak ott másmilyen ruhában is más csajok. Vagy ugyanazok csajok más ruhában. Vagy ugyanabban a ruhában más csajok. Mindegy, csajok és kész, megyek és megnézem.
Férfiember nem hord piros inget. De most nem is ezt akartam mondani.
Hanem hogy
férfiember éretté válásának környékén van ugye a
kaja-pia-nők-haváj életérzés (alternatív kultúrkörökben
haváj-dídzséj-és napszemüveg), ami a párkapcsolat állandósult
állapotának kialakulásával a négykerekűek iránt átlagosan, vagy annál
jobban érdeklődőkben lassan áttér kaja-pia-autók-haváj érzésre.
Ilyenkor minden érdekli az embert, ami autókkal kapcsolatos, R-GO
kimegy a legközelebbi autószalonra. Mondjuk a budapestire. És tetszik
neki még a 35 személy szállítására alkalmas busz is.
Aztán ahogy lassacskán rájön,
hogy ebben az autós szakmában is mennyi unalom van! -minden
kiállításon ugyanaz - visszatér a gyökerekhez, a nőkhöz. Ha ezeket egy
autós kiállításon cserkészi be, még jobb - nem mintha az autók
érdekelnék még. Ennyit az előzményekről csak úgy miheztartás végett,
hogy látsszon, nem erőltetett a cinizmus, spontán jön. Szóval a PRESS
feliratú bejáraton felvillantottam belépőkártyám, és már bent is voltam
a parkoló részen. Sokan voltak mégis találtam egy helyet, de elém
ugrott egy félajtós szekrény méretű - talán - parkolóőr. Annyit
mondott, parkoljak le nyugodtan. Köszi, nélküle nem tudtam volna, mit
keresek egy parkolóban. Kérdem: "Itt a Lancia előtt jó lesz?" erre
mondja, hogy persze, jó, de az Maserati. Na, testvérem - gondoltam -
játsszuk le.
Leparkoltam a Lancia Beta előtt, kiszálltam, és ütés váltás helyett
rápirítottam az emberre, hogy nézzen má' körbe.
Honnan szalajtották? A FE-HO-VA-ról!? Ne akarjon má' okos lenni
egy autós kiállítás press parkolójában, he. Hagyjuk. A B pavilonba
léptem. Ezekről a dinoszauruszokról mindig nagyapám jut az eszembe,
pedig nem is ismertem, mivel születésem előtt halt meg.
A lelke mélyén senki sem akar ilyen autót magának. Most meg itt van
még ez a ?koda is. Rajta igényesen egy kézzel írt cédula:
"Ezt az autót egy hölgy restaurálta!" No igen. Vajon
hegesztette, fényezte, vagy a pénzt rakta a munkások kezébe? Mert nem
mindegy, bár a restaurálás menetében mindegyik nagyon kényes pillanat.
Csajok meg közbe sehol. Még ez a restauráló hölgy sem látszik
semerre.
Ebben a pavilonban van még néhány kamion is. Meg teherautók.
Ha ilyet akarnék látni, kimennék egy építkezésre. Autószalonra
autókat kérek, nem monstrumokat. Aztán rájöttem. Bróker körökben az a
macsó, akinek a legkisebb a telefonja. Autósoknál meg akinek a
legnagyobb az autója. Kamionosoknál meg akinek a legmagasabbra tud
emelkedni a billencse. Csupa fallikus utalás. Pedig csajok csak a
Big-Foot körül vannak, de el vannak foglalva az autó makettek
eladásával. Húzzunk tovább.
A következő pavilonban a Kia és a Daewoo standja. Balról KCV-II a
Kiától. A Daewoo-nál viszont megtört a jég a csajozás terén. Gyémánt
utánzatból formáztak céges logót a hölgy mellső részére, aki valami
szürke autó mellett állt, ami egy pulpituson forgott. Már nem
emlékszem, mi volt az autó típusa, arra viszont igen, hogy az exponálás
előtt a hölgy kért egy pillanat türelmet amíg gatyába rázza kebleit,
mert a gyémánt logó nehéz és szép lassan minduntalan lecsúszik a
hasáig. A következő lecsúszást sajnos nem várhattam meg, mivel hátra
volt még legalább két pavilon.
Hirtelen elém ugrik egy Xsara WRC. Ez meg honnan jött? Kicsit
arréb a peep-showra azonban mindenképpen be kellett mennem. Valami nagy
Z betű volt a bejárathoz írva, de az nem érdekelt annyira.
Sajnos el kell hogy keserítsek minden peep-show fant.
Se kabinok, se pénzbedobó. Egyedül a leszálló redőny, a sötét,
és az autó mellett álldogáló csajok hasonlítanak az igazi kukkoldára.
Bár a csajok nem vetkőznek le, az autóról lerántják a takaró ponyvát,
majd néhány perc múlva visszarakják. Újabb pár perc technikai szünet és
kezdődik elölről a nagy show. Még jó, hogy nincs pénzbedobó. Ezért csak
akkor fizetnék, ha nekiállnának a Citroënnél látható kamu szerszámokkal
szétszedni az autót.
További lődörgés közben belecsöppentem egy díjátadó műsorba.
A Ford kapta a legszebb stand díját. Útközben simán elhaladtam
az új belsőt kapott kabrió Lexus mellett. Gondolom ez valami újdonság
volt, mert aztán egyszer csak sokan lettek körülötte. Én azonban ekkor
gyorsan elmentem onnan, nehogy azt higgyék, én csináltam ilyen színűre
a műszerfalat.
Az Opelnál először
Szalay Balázs új, sivatagi harcra kiképzett Fronteráját láttam
meg. Aztán egy félbevágott Signumot, a másik oldalt testvérét a szintén
félbevágott Merivát. Meglett a gyereksarok is. Itt egy gyerekméretű
Speedstert lehetett kipróbálni. Ez persze nem igaz, mert csak nézegetni
lehetett. Az újabb csajozás kilátástalansága miatt, meg mivel mára már
úgyis elég volt belőle, elindultam kifelé.
És végül rátaláltam arra, ami miatt tulajdonképpen eljöttem ide.
A lehető legolcsóbb hostess csajokat a versenyautók között
találtam meg. Hiába, már Vitray Tamás is megmondta, hogy a technikai
sport nem sport, így elég nehéz megfelelő szponzorokat találnia szegény
tehetséges (vagy nem olyan, de annak meg nem kell szponzor)
versenyzőnek.
Ebben a helyzetben pedig minden fillért be kell osztania, nem
pacsálhatja ledér lányokra. A papír hostess szép, nem beszél
sületlenségeket, és nemhogy fizetésre, de még ételere se kell költeni,
ha Ő áll az autónk mellett. Ezt már csak a szépségverseny győztese
mellé állított papír Porsche tudná überelni. Ez már tényleg sok volt,
szinte rohantam a parkoló felé, nehogy találkozzak még valakivel.
