Anyagi vákuum Szigetszentmiklóson

kozelet
Totalcar

Közzétéve: 2000. 10. 24. 12:54

Közzétéve: 2000. 10. 24. 12:54

Tipikus történet: Magyarországon talán már meg sem lepődik senki, hiszen ki csodálkozik azon, hogy egy autókereskedő százmillióval lelép. Persze azóta sem tudja senki, hová tűnt Z. Sándor, aki nem csupán cégét hagyta cserben (vagy inkább csődben?), hanem alkalmazottait sem fizette ki, s természetesen a tőle autót vásárlók sem jártak feltétlenül jól...

 
 
 
   

A TotalCar információi szerint az ügyben
feljelentések is érkeztek a rendőrséghez, a Pest megyei
főkapitányság azonban nem tájékoztatta lapunkat érdemben, csupán
annyit mondtak, hogy átadták az ügyet a vám- és pénzügyőrségnek. Ám
ez utóbbi hatóság sem árult el semmit a rejtélyes esetről, csak
annyit, hogy
,,iktatták a Totalcar cikktervezetét". Annyi bizonyos, hogy
Z. cégének telephelyén (illetve annak udvarán) egy régi mikrobuszon
kívül ma már egyetlen autó sem található.


 
 
 
 

Az M0-s szigetszentmiklósi lejáratánál működött
a szalon, és azok a cégek, amelyek az utóbbi években számos néven
futottak, s amelyek változó titulusai jelezték az üzletmenet
hullámzását. Legutóbb egyébként Körgyűrű M0 Kft.-ként jegyezték a
társaságot, ám korábban másik cég is működött Szigetszentmiklóson,
,,Körgyűrű" névvel.


 
 
 
   

Sokan úgy emlékeznek, hogy a ,,Chrysler" is
szerepelt a cég nevében, de mint utóbb kiderült,
az amerikai gyár viszonteladóknak nem engedélyezi a
névhasználatot
. Ugyanígy később a Honda is feltűnt a cégtáblán,
de ez sem azt jelentette, hogy a nevet felvette volna a
vállalkozás, csupán a márkakereskedést jelezte.


A sűrű átkeresztelések persze soha sem tesznek
jót a vállalkozásnak -
a Rothschildok is csak egyszer váltottak (Grünschildről),
amikor zöldről pirosra festették át a cégtáblát. Z. Sándor kft.-je
azonban aligha fut be olyan pályát, mint Nelson Rothschild bankja,
sőt - úgy tűnik -, Z. úrnak éppen a bankokkal, de legalábbis a
lízingcégekkel gyűlt meg a baja.

 
 
 
 

De kezdjük a történetet az elejéről: a Totalcar
információi szerint ugyanis a Körgyűrű, illetve a Körgyűrű M0 Kft.
évekkel ezelőtt még a Chrysler magyarországi márkakereskedője
volt
, de az amerikai gyártó itthoni importőre, a Chrysler Jeep
Import Magyarország Kft. megvonta ezt a jogot a szigetszentmiklósi
cégtől. Hogy végül is miért vették el a jogot a Pest megyei
vállalkozástól, nem lehet tudni - állítólag a Chrysler Jeep Import
Magyarország Kft. ezt nem tartja publikusnak. A titkolózás oka az,
hogy az importőr jelenleg is perben áll a Körgyűrű és a Körgyűrű M0
cégekkel.



A Chrysler-dealerkedés 1998-as elbukása után Hondára váltott
a Pest megyei vállalkozás, amelynek társtulajdonosa Sz. Zsolt volt.
Z. korábbi felesége egyébként Sz. testvére volt, ám a kapcsolat
valószínűleg nem szakadt meg a korábbi házastársak között, amint az
később ki is fog derülni...

 
 
 
   

A sokszoros átvedlés után Z. Sándor és Sz.
Zsolt megalapították a Körgyűrű M0 Kft.-t, amely
Honda-márkakereskedésként (is) működött. Tevékenységük közben
természetesen Z.-ék kapcsolatba kerültek lízingcégekkel, hiszen
ezek fedezték a vevők előlege és az eladott gépkocsik teljes
vételára közötti különbséget. Hogy a
lízingelt kocsikkal milyen manővereket lehet végrehajtani,
az csak sejthető, a szigetszentmiklósiak azonban a szakma
nagymesterei is lehetnének efféle ügyekben.


Ám miért kényszerültek különféle machinációkra
az M0-sok? A kft. információink szerint akkor került ,,anyagi
vákuumba" (az állapotot a cég egyik korábbi munkatársa nevezte
így), amikor megrendelést kapott hat - esetleg hét - Honda Accord
leszállítására. Z.-ék meg is rendelték az Accordokat, ám az üzlet
mégsem jött létre.

 
 
 
 

A szigetszentmiklósi vállalkozók ekkor sajátos
,,keresztfinanszírozásba" kezdtek: megpróbálták behozni a már
kifizetett Accordok árát - na, nem az eredeti megrendelőn, hanem a
szokványos ügyfeleken. Egyre többen panaszkodtak ,,rendes"
klienseik közül, hogy hiába fizették be a vételárat, késnek a
kocsik (jó esetben), vagy egyáltalán nem is jutnak hozzá a
megvásárolt autókhoz a vevők. A kifogások csakhamar eljutottak a
Honda Hungaryhez is. A kizárólagos importőr előbb jelezte a
problémákat a körgyűrűsöknek, de a sokadik figyelmeztetés után,
idén júliusban megvonta (egymásnak ellentmondó információink
szerint vagy augusztus elsejei, vagy esetleg szeptember elsejei
határidővel) a márkakereskedői jogot a szigetszentmiklósi cégtől.


Ez gyakorlatilag a véget jelentette, hiszen -
mint informátorunk elmondta - a márkakereskedői jog önmagában is
vagyont ér, de például a szigetszentmiklósi telephely értékét is
jelentősen csökkenti, ha ott nem egy hivatalos dealer forgalmaz,
hanem csak egy ,,sima" kereskedő. Z.-ék esetében ez még súlyosabb
problémát jelentett, hiszen az út menti telephelyet már régóta
jelzálog terhelte. (Információink szerint 90 milliós értékű hitelt
vettek fel rá, de az ingatlan, a jogok elvesztése után legfeljebb
negyvenmilliót érhetett csupán.)

 
 
 
   

Az ,,anyagi vákuumot" tovább fokozta, hogy
állítólag bizonyos készletekre, például autókra is hitelt vettek
fel a tulajdonosok, ám ennek fedezete egyelőre vitatott.


Akárhogyan is történt a dolog, a
márkakereskedési jog megvonása pánikba ejthette a
szigetszentmiklósi cég vezetőit: a dealerség elvesztésének
augusztus elsejei időpontjától kezdve értesüléseink szerint Sz.
Zsolt megszüntette tagságát a társaságban, s így a cég egyszemélyes
kft.-vé, Z. Sándor kizárólagos tulajdonává vált. Z. tehát azt
csinált, amit akart, és megállapíthatjuk: tényleg azt is
csinálta.

Az egyszemélyes tulajdonos, mielőtt kizárólagos birtokosává vált
volna a cégnek, a hírek szerint tárgyalásokba bocsátkozott Sz. Zsolt
egyik üzleti partnerével, aki résztulajdont akart vásárolni a cégben,
ám mint megtudtuk, utóbb csalatkoznia kellett a potenciális
befektetőnek, s így meghiúsult a ,,deal".

 
 
 
 

Információink szerint eltűnése előtt, tehát a
márkakereskedői jogokkal kapcsolatos botrány kipattanása előtt, Z.
jelentős összegű előlegeket vett fel ügyfeleitől, de
állítólag barátaitól is kölcsönkért. (A Totalcar több, magát
megnevezni nem kívánó károsulttal is beszélt, s ők több milliós
összegeket adtak Z. Sándornak.) Mindezeken túl bizonyos
lízingcégektől is lehívott pénzeket az ügyvezető (két ilyen cégről
tudunk, mindkettőnél megerősítették a Totalcar értesüléseit, de
hivatalosan nem kívántak nyilatkozni), s végeredményben
nyolcvan-százmillió forint körüli összeggel lépett le az ügyvezető.
A ,,lelépett", megint csak a cég alkalmazottjaitól kölcsönzött - ha
nem is túl eredeti - kifejezés.




Z. azonban nem csupán a lízingcégek, hanem a
vevők jóhiszeműségét is kihasználta. Mindezt a Honda Hungarynál is
megerősítették a Totalcarnak. A hivatalos importőr - a hozzá
beérkezett panaszok nyomán - megpróbálta a látókörébe került
károsultak számára elintézni, hogy meg is kapják a már kifizetett
gépkocsijaikat. Amíg a márkakereskedői joggal rendelkezett Z. cége,
addig minden egyes ügyfél hozzájutott jogos tulajdonához. Arról
azonban a japán autógyártó hivatalos magyarországi képviselete nem
tehet, hogy a szigetszentmiklósiak nem álltak le a korábbi
gyakorlattal azután sem, hogy megvonták tőlük a dealeri
jogokat.

 
 
 
   

A hivatalos importőrtől megtudtuk: amikor
márkakereskedői szerződést kötnek egy-egy partnerükkel,
előfordulhatnak ,,mellényúlások". Szerencsére ez ritkán fordul elő,
s még ha meg is történik ilyesmi, igyekeznek mindenkit kárpótolni a
veszteségekért. Éppen ezért ,,tartották életben" mindaddig Z.
vállalkozását - jókora anyagi veszteségeik ellenére -, amíg a kft.
minden egyes ügyfelének le nem szállította a még márkakereskedőként
eladott gépkocsikat.


A ,,körgyűrűs" cégvezető lelépése előtti utolsó
napon - furcsa módon - elloptak egy autót a kft. telephelyéről, sőt
Z. Sándor egy adásvételi szerződés révén egy másik kocsit pedig
magával vitt, s azóta nem is látták őt Szigetszentmiklóson.

 
 
 
 

Ha ehhez hozzátesszük, hogy a megszűnő cég
alkalmazottainak sem a fizetését, sem pedig az esetleges
végkielégítését nem biztosította az ügyvezető, akkor aligha lehet
őt a megbízható üzletemberek mintaképéül állítani. Z. egyébként
volt feleségével, Sz. Zsolt testvérével együtt tűnt el, ami külön
érdekessé teszi a történetet, amelynek valószínűleg még nincs
vége...


A Totalcar munkatársa felhívta a tudakozónál
nyilvántartott egyetlen Z. Sándort, ám a Tisza-menti településen
regisztrált telefonszámon egy özvegyasszony jelentkezett, aki
elmondta: korábban elhunyt férje soha nem foglalkozott
autókereskedéssel. A Totalcar információi szerint egyébként az
elhunyt Z. Sándor a nemrég eltűnt cégvezető édesapja volt.

Totalcar
Totalcar