Amerikában és az európai országokban már a '70-es években
tanulmányozták, hogyan lehetne az autózás, a motorizáció érdekeit
összhangba hozni a környezet legalább részleges megóvásával. A
kutatások alapján
az autópályákat, autóutakat különféle kiegészítő műtárgyakkal látták
el. Ilyenek voltak a zöldfolyosók: felüljárók, melyek az
átalagosnál szélesebbek és füvesítettek voltak, valamint az útpálya
alatt kialakított alagutak, melyeket a kisebb emlősök, kétéltűek és
hüllők használhattak.
 |
|
| |
 |
Magyarországon az első autópályaszakaszok építésénél még nem
tartották szem előtt ezeket a szempontokat, de az elmúlt évtizedben már
nálunk is ezzel a módszerrel készülnek a gyorsforgalmi utak. Az M1-es
autópálya építésekor a szakemberek tisztában voltak azzal, hogy például
az Alpok, Alpokalja és a Kisalföld illetve a Nyugat-Dunántúl gímszarvas
állományának természetes keveredését, a génállomány frissülését
akadályozhatja az aszfaltsáv. Az 1995-96-ban elkészült Győr-Hegyeshalom
szakaszon
Magyarországon először nagyvad átjárókat és hüllő alagutakat
létesítettek, melyeket persze a kétéltűek és kisebb emlősök
használhatnak. A kutatások azt bizonyították, hogy különösen ahol a
kétéltűek téli búvóhelyét és a szaporodáshoz nélkülözhetetlen vizes
élőhelyeket közút szeli ketté, rendkívül sok élőlényt gázolnak el az
autók.
Az M3-as fejlesztését alapos környezetvédelmi tanulmányok előzték
meg. Nem csak vadátjárókat, hüllőalagutakat, hanem védő erdősávokat is
telepítetek, összesen 15 kilométer hosszan. A vörös könyves, vagyis
kihalással fenyegetett túzok élőhelye közelében pedig tíz méter széles,
tömör erdősávot telepítettek.
Egyes területeken még az ürgéket és velük táplálkozó ragadozó
madarak fészkeit is áttelepítették, hogy ne veszélyeztesse őket a
forgalom. Az M3-as Füzesabony - Polgár közötti szakasza már jó néhány
értékes élőhelyet érint. Igyekeznek elkerülni egyebek mellett a
tiszapalkonyai Algás-tavat vagy a Polgár közelében található
Halas-tavat és minél kisebb részen érinteni az árteret. Az autópályák
teljes hosszában kiépültek és épülnek az általában három méter magas
vadvédő kerítések. Ennek ellenére idén az első félévben majd' száz
vadgázolás, ütközés történt, mert egyes szakaszokon a fémgyűjtők
ellopták a kerítést.
