Miként lehet körülírni egy igazi supermotót? Könnyű, nyomatékos, egyhengeres kalapács blokk hajtja, elöl nagy, egytárcsás fékkel rendelkezik, széles kormánya van, 17 colos kerekeken és sportos abroncsokon gurul. Mi akkor a Ducati Hypermotard? Közepesen nehéz, kéthengeres L2-es blokk dübörög benne, elöl dupla tárcsás fékrendszere van, de a kormánya valóban széles. Ezek szerint nem is supermoto, vagy mégis?

hirdetés

Powerslide

A kéthengeres supermoto feltalálása nem a Ducati érdeme. Anno
amikor létrejött az eredetileg egyhengeres gépekből álló
motorkategória, még enduró gépekből építették át őket, sokszor házilag,
egyedi készítésű alkatrészekkel. Később a KTM megkezdte az egyhengeres
(LC4) supermotók sorozatgyártását. Az osztrák cég volt az, aki
megteremtette a kéthengeres supermotók alapját is az LC8 950 SM
változatával, majd jött a BMW a HP2 Megamotóval. Ezzel nagyjából vége
is a nagyköbcentis kategória kínálatának. Az olaszok úgy gondolták,
elfér még ide egy versenytárs, ezért a Ducati megalkotta a
Hypermotardot, a városi forgatag és a hegyvidéki kanyarok rémét.

Bemutató: Ducati Hypermotard - 2007

Először a 2005-ös Milánói Nemzetközi Motorkerékpár kiállításon
került a porondra a Hypermotard.
A visszajelzések olyannyira kedvezők voltak, hogy egy évvel
később már a szériagyártásra érett modellt láthattuk ugyanitt a Ducati
standon. A sorozatgyártás azonban csak tavasz végén indult be, és idén
nyártól vehették át az első szerencsés megrendelők motorjaikat.

A kétszelepes blokk 90 lovas

A Ducati nemrég megújult, 1100-as, léghűtéses, hengerenként
duplagyújtógyertyás és kétszelepes L2-es 90 fokos blokkja hajtja. A
Multistradaból átemelt motor kellő nyomatékkal rendelkezik már alacsony
fordulaton
a brutális, 98 mm átmérőjű dugattyúknak köszönhetően, melyekhez
rövid löketű hajtókar tartozik. Mindez számokban kifejezve 90 lóerőt
(7750 ford./perc) és 103 Nm forgatónyomatékot jelent. A blokk
szárazkarteres maradt, azaz szépen fog csörögni, mint egy kígyó, mivel
a kuplunglamellák nem olajban futnak. A váltó meghajtófogaskerekei most
új, könnyebb kialakítással készültek. A motort természetesen
benzinbefecskendező eteti 45 mm-es szívótorkokon át, és katalizátoros,
2-1-2 rendszerű kipufogó őrködik a Hypermotard környezetbarát
(Euro3-nak megfelelő) mivoltán. A dobok - hol máshol - a hátsó ülés
alól bukkannak elő, hűen a Ducati sportmotor hagyományokhoz.

A dupla gyújtógyertyához - akárcsak a megelőző ezer köbcentis,
léghűtéses blokk esetében - a hengerek égésterében elérhető kedvezőbb
égési folyamatok miatt nyúltak a mérnökök. Nemcsak a fajlagos
teljesítmény növekedett használatukkal, hanem a fogyasztás is csökkent,
és a környezetet is kisebb terhelés éri a tisztább kipufogógázok
következtében. A kompakt, könnyű L2-es blokk az egyhengeres
supermotóknál semmivel sem szélesebb gép megépítését tette lehetővé,
így
félelmetes dőlésszögeket értek el a gyári tesztpilóták a bemutatók
során.

Érdekes látvány fentről is a két kihajtott tükör

50%-kal kisebb szervizköltséggel jár a Ducati elmondása
szerint.

A versenypályákon sem vall szégyent

A reklámfilm szerint a Hypermotard nyergében bárki az utak ura
lehet. A motor irányítására széles, végeiben elvékonyodó alumínium
kormány szolgál. Ez minden egyes mozdulatot pontosan, precízen visz át
az első kerékre. A hosszú, supermoto szerű ülésben előre-hátra lehet
mozogni.
Az előre vitt súlyponttal a kanyarodást, a hátrahelyezettel pedig a
kigyorsítást lehet elősegíteni. A pilótának nincs nehéz dolga a
motor irányításával egyébként sem. A Ducati-védjegy térhálós csővázat
és vázgeometriát versenypályákon fejlesztették tökélyre. Ehhez elöl egy
50 mm-es belsőcső átmérőjű Marzocchi villapár asszisztál, hátul pedig
az egykarú lengővilla egy ZF Sachs rugóstagon ringatózik a kanyarok
ritmusára. Mindkét futómű elem minden irányban állítható paraméterekkel
bír.

Mi szükséges még egy remek futóműhöz? Egy könnyű kerék, amely jelen
esetben a Marchesinitől érkezett. Gyárilag a Bridgestone BT-014-es
abroncsai kerülnek a Hypermotardokra, elöl 120/70-17, hátul pedig
180/55-17 méretben. Ez a gumi elég jó kompromisszum a sport abroncsok
közt, de nyilván sportosabbra is cserélheti, aki hamar elfüstölte őket,
vagy gyakran látogatja a versenypályákat. A megállásnál sem bíztak
semmit a véletlenre a tervezők.
Előre a Brembo két 305 mm-es tárcsaféke került, radiális
felfogatású, négydugattyús féknyergek karmai közé. Hátra
elegendőnek ítéltek egy 245 mm-es féktárcsát is.

Egyedi formaterv

Műszerfal a MotoGP-ből

A Hypermotard digitális műszerfalát a MotoGP Desmosediciről
kölcsönözte.
Nincsenek rajta gombok, sem kapcsolók, a kijelzőt a bal
kormánymarkolaton elhegyezett kapcsolóval vezérelhetjük. Végre. Az
egész menüvezérelt és rengeteg információt kinyerhetünk belőle. A
fordulatszámot oszlopdiagrammal, az aktuális sebesség értékét pedig
számokkal adja tudtunkra a műszer. További funkciói az óra, az
olajhőmérséklet, az olajnyomásra figyelmeztető lámpa, a karbantartási
periódus, az akkumulátor feszültség, a tartalék üzemanyagra
figyelmeztető lámpa, a tartalékkal megtehető út, az irányjelzők
visszajelzője, a befecskendező ellenőrző lámpa és a köridőmérő. A
kijelző a Ducati Data Analyser (DDA) műszerpanelje is egyben.

Index a kézvédőbe integrálva

Az alumínium kormány a stílusnak megfelelően műanyag kézvédőket
kapott. A gép kezelését radiális munkahengerekkel szerelt kuplung és
fékkarok segítik a superbike gépekére hasonlító kiegyenlítő-tartállyal.
Természetesen a karok a pilóta kezére állíthatók. A tükrök egyedi
jellemzői a Ducati Hypermotardnak. Talán csak a 30-40-es évek motorjain
voltak láthatók hasonló, a kormány végére szerelt darabok. Azonban a
Ducati továbbfejlesztette a megoldást, és
behajthatóvá tette a kormányvégre szerelt tükröket. A
visszapillantók elülső lapjába LED-es irányjelzők kerültek. Szépsége
ellenére annyi hátránya lehet, hogy egy esésnél szinte bizonyos, hogy
sérül, illetve szélesíti a motort a kormány magasságában.

Az új, kisméretű első lámpa formájának íve együtt hajlik az első
orridommal. A hátsó helyzetjelző LED-ekből áll, amelyek vékony csíkként
zárják a motor keskeny farrészét. A hátsó lámpa tartórészét
egybeöntötték egy kis szárnnyal, amely az utas kapaszkodókat köti egybe
egyúttal. A versenyorientáltságra mutat az is, hogy
az utas lábtartó leszerelhető, így egy egyszemélyes versenygép
látszatát adja a pályán. A pilóta lábtartójából is egyszerűen
kipattintható a gumi rezgéscsillapító, és a fém lábtartón biztosabb
fogást lehet találni a csizmával, ha a versenyhelyzet fokozódik.

Dupla kipufogó az ülés alatt

A Ducati a 1098-as után a Hypermotardhoz is kínálja az említett
Ducati Data Analyser (DDA) opciót. Ha megvettük, akkor egy USB-s
adatkártyával és PC-s szoftverrel megtekinthető, miként ment a pilóta
az adott pályán. A rendszer különféle adatokat rögzít, úgy mint a
pillangószelep állása, a motor sebessége, a fordulatszám, a motor
hőmérséklete, a megtett út, a körök száma és a köridők. A rendszer a
sebességből és a fordulatszámból automatikusan kiszámolja a
sebességfokozatot is.
A pályanap végén 3 és fél órányi anyag tölthető át számítógépre
utólagos elemzés céljából.

Hypermotard 1100S

A Ducati esetében az S mindig a szériamotorok sportosabb kiadást
jelenti. Így van ez a Hypermotard esetében is. A különbség nem
hatalmas, de az ínyencek értékelni fogják az apró finomításokat. Az
első Marzocchi villák csúszószárai kis súrlódási ellenállású, egyben
kopásállóbb DLC bevonatot kaptak, erről a fekete szín árulkodik. Hátra
egy Öhlins rugós tag ugrott be a Sachs helyett, külön gáztartályos
kivitelben.
Az amúgy sem gyenge első fékszerkezetet egy Brembo Monobloc
rendszerűre cserélték. Ez a darab szolgál a 1098-as superbike gépen
is. Minden egyes Monobloc féknyerget egyben öntenek ki, ez jóval
merevebb, mint a két félből álló hagyományos változat.

Egy sima és egy S változat

A versenyzők tudják, hogy legjobban a motor rugózatlan tömegének
csökkentésével javíthatnak motorjuk menetteljesítményén. A fekete,
kovácsolt, könnyűfém Marchesini kerekek, piros csíkkal a szélükön
két kilóval könnyebbek, mint az amúgy sem túl nehéz széria változat
kerekei. Mindez gyorsabb bekormányzást és jobb kezelhetőséget
eredményez. Az S változat a szuper tapadós Pirelli Diablo Corsa III
gumiabroncsokon gurul. A hatás fokozásához a Ducati néhány műanyag
elemet szénszálas kompozitból készültre cserélt.
A villavédők, a vezérműszíj fedele, az első sárvédő hátsó része és a
hátsó idom oldalsó fedelei készülnek a fekete aranyból.

Az eddig tesztelt Hypermotardok nagyszerűen vizsgáztak. A
fordulatszám-éhes, gyors reakciójú motor, a merev váz, a nagyon jól
belőtt geometriájú futómű, a szuper fékek, a nagyszerű irányíthatóság
mind telitalálat modellről árulkodnak. Nem éppen a supermotós, inkább a
sportmotoros menettulajdonságok kerültek felszínre, ellenben a kinézet
miatt a supermotós jellemvonások sem tagadhatók. Akárcsak egy igazán
jól eltalált olasz spagetti-western esetében, amely mindenben úgy néz
ki, mint az eredeti, de valahogy olaszos marad.

Hagyományos Ducati térhálós váz

Manapság a hazai motorosok körében még mindig rétegmodellnek számít
a Ducati, és ennek egyik oka az ára. A széria Hypermotard 3 287 ezer,
míg az S változat 3 761 ezer forintba kerül. Ez ugyan még mindig kicsit
borsosnak tűnik, de így is az egyik legkedvezőbb árú Ducati modell, és
a motor tudása szerint őszintén értékarányosnak mondható.