A Yamaha teljesen megújította 2008-ra az YZF-R6-os középkategóriás
sportgépét. Anno 2005 végén a teljesen újszerű forma és technika
alaposan lázba hozta a sportmotorok kedvelőit. Az R6-os akkor végleg
szakított azzal, hogy utcára is és versenypályára is jó motort
építsenek. Helyette csak a pálya volt a cél, és ezt az irányvonalat
folytatták tovább a japán mérnökök. Az új R6-os formáját tekintve akár
könnyedén összetéveszthető az elmúlt két év modelljeivel, technikájában
azonban jelentősen megváltozott. Új a váz, a hátsó lengővilla,
átdolgozták az 599 köbcentis, soros, 16 szelepes blokkot, valamint
csúszókuplung jár most már szériában hozzá. A fékek elöl még erősebbek
lettek, és az idomzat is kisebb légellenállású nagy tempónál, mint az
előd R6-os ruházata.
A Yamaha állítása szerinte az új blokk 129 lóerőt teljesít ram-air
rendszer nélkül, és 135 lovat torlónyomásos légbeszívással. A gyár
egyszerűen csak minden idők legtechnikásabb középkategóriás
sportgépének nevezi újszülöttjét. Minden bizonnyal igaza is van, mivel
a blokkban immáron titánszelepek dolgoznak, a kompresszió pedig eléri a
13,1:1 értéket. Az R6-os megkapta az R1-es YCC-I rendszerét, amely egy
változó hosszúságú szívócsövet takar, illetve a rendszerben egy szelep
segítségével biztosítják a hosszabb utat a belépő levegőnek nagy
sebességnél. A dupla befecskendezős rendszert és a gyújtást az új
blokkhoz programozták át, és szintén áttervezték a légbeömlőt, valamint
a kipufogó hátsó dobját is. Az ülésmagasság egészen endurós, 850
mm-esre sikeredett. Szerencsére csak 166 kilós száraz tömeget kell
megtartani ekkora magasságból. Az új R6-os fekete, kék és fehér színben
kerül a szalonokba.










