Az edzéseken nem a hazai amerikai versenyzőknek (Nicky Hayden, John
Hopkins, Colin Edwards) ment a legjobban a meglehetősen bonyolult
vonalvezetésű Laguna Seca-i pályán, hanem az ausztráloknak. Casey
Stoner az első, Chris Vermeulen a harmadik lett az időmérőn, közéjük
Dani Pedrosa ékelődött be, míg Hayden a legjobb amerikaiként negyedik,
Rossi pedig az ötödik rajtkockából várhatta a rajtot. Pedrosa, Stoner,
Hayden lett volna a rajtsorrend, ha az első kanyarban nem bújik be
Hopkins Haydennek, amivel nem is lett volna gond, de a HRC-s versenyző
ráhúzott a Suzukira, amely aztán megbillent, és Hopkins elesett, de
Hayden is megütötte a motorját, és egészen a mezőny végéig esett
vissza. Stoner hamar az élre állt, Pedrosa és Vermeulen próbálta
üldözni. Rossi egy kissé lemaradva tőlük a negyedik helyen jött az első
néhány kör után.
Stonert képtelenség volt megfogni ezen a napon, senki sem tudott
vele lépést tartani. Vermeulen a negyedik kör elején előzte meg
Pedrosát, feljött ezzel a második helyre. Rossi Melandrival a nyakában
körről körre közelítette meg a fiatal spanyol hondást, azonban előbb
Melandri hajtotta végre előzési manőverét Rossin. Stoner az élen nagy
fölénnyel hajtotta a leggyorsabb köridőket, és majd 10 másodperces
fölénnyel nyerte az Amerikai Nagydíjat. Vermeulen szintén biztosan
szerezte meg az ezüstérmet. A futam végére Melandri és Rossi is elkapta
Pedrosát, de a dobogóra természetesen csak a Gresini Honda pilótája,
Marco Melandro állhatott fel. Stoner újabb győzelmével 44 pontra
növelte előnyét Rossival szemben a világbajnokságon a nyári szünet
előtt. A harmadik helyen Pedrosa áll.










