hirdetés

A Yamaha FZ6N S2 hirtelen kék színben

Őszintén megvallva, az FZ6 78 lovas változatáról szerzett
tapasztalataim alapján keményebb menetre számítottam, amikor átültem a
98 lóerős nagytestvérre, a Yamaha FZ6N S2-re.
Az S2 ugyanabból az R6-ból származó blokkból egy másik
gyújtáselektronika segítségével hozza ki a plusz 20 lóerőt,
nyomatékban viszont mindkét motor 63,1 Nm-t tud. A 2007-es FZ új
gyújtástérképet is kapott, ennek köszönhetően az alsó- és a
középtartományban érezhetően megizmosodott, egyenletesen nyomatékos
utcai nakedként viselkedik.

Bukógomba az FZ oldalán

A blokk mellett
a Yamaha 600-as nakedje megkapta az R6-os fékeit is, ami az első
tengelyen egy Monobloc, azaz egy anyagból készült négydugattyús
féknyerget jelent, természetesen dupla tárcsával. Az R6-hoz és a
korábbi FZ-hez képest nem estem hanyatt - pontosabban álltam orra - a
fékerőtől, de ez valószínűleg a tesztmotor bekopatlan fékeinek, illetve
az alapvetően puhábbra hangolt fékrendszernek köszönhető. Saját
használatra én mindenképpen keményítenék rajta, kezdetnek
fékbetétcserével és a gumi fékcsövek fémre történő cseréjével, és némi
finomhangolással, de ez persze sokban függ a vezetési stílustól. Az S2
egyébként ABS-szel szerelve is kapható, ami kb. 180 000 Ft
pluszköltséget jelent.

Az áhított változás: kényelmesebb utaspozíció,
és új kialakítású ülés, csúszásmentes peremmel

A Dunlop gumik Bridgestone-ra cserélődtek, szintén motorosa
válogatja, hogy ez kinek mennyire jó hír. Én mondjuk tapadás-ügyben a
Dunlopra voksolnék, de a Bridgestone hibája ismét csak annak róható
fel, hogy a motorban átvételkor mindössze 30 kilométer volt, tehát
az abroncsok gyakorlatilag a gumiszőr-koptatás stádiumában
voltak.

Meztelen kétkerekűm nem is volt annyira meztelen, a naked gyári
extráival felszerelve már majdnem idomos motor látszatát keltette.
Hasidommal, plexivel és bukógombával szerelve egyébként kb. 180 ezer
forinttal kerül többe, mint szériafelszereltséggel. A fejidom immáron
szimmetrikus, mivel az FZ6 megkapta az FZ1-ről ismert műszerfalat, ami
ellentétben az eddigi, digitális fordulatszámmérős verzióval, nem
aszimmetrikus kialakítású. A műszerfal cseréjét a legtöbb ős-Yamahás
üdvözölte, nekem tetszett a régebbi FZ-k digitális fordulatszámmérője,
aszimmetrikus kialakítása. Az FZ1-es műszeregyüttese bennem
egyértelműen a ’90-es évek batár sportmotorjait idézi, bár
informativitása valóban vitathatatlan.

Plusz 50.000 forintért színre fújt átlátszatlan plexi jár

Gyári extraként választhatunk átlátszó plexit, vagy az idomok
színével megegyező szélfogót, tesztmotorunk ez utóbbival volt szerelve.
Az plexi hasznosságával kapcsolatos kezdeti szkepticizmusomat egyébként
150 fölött gyorsan levetkőztem, és mögé bújva menekültem a sisakomat
rángató szél elől.

A műszerfal az FZ1-ről érkezett

Kényelmesebb lett az utasnak is

Az átlátszatlan plexi nem volt zavaró, sőt méretét meghazudtoló
módon hasznosnak bizonyult, és legalább árnyékában kontrasztosabbnak
hat az amúgy is agyondicsért, informatív műszerfal. Más kérdés, hogy
megéri-e azt a kb. 50 000 forint plusz kiadást, de ezt már ki-ki
maga dönti el. A szélvédettség az alapmodellnél természetesen továbbra
is nulla, de aki ezt az aszfaltbetyárt választja, annak nyilván nem ez
a fő szempont a választáskor. A Yamaha a modell technikai fejlesztésén
túl új színpalettával is előállt az FZ-hez, az enyém például
vitathatóan vonzó kék színben pompázott.

Kényelem szempontjából az FZ továbbra is toppos, a 200
kilométeres városi tekergést csak a karomban érzetem, azt is inkább a
folyamatosan cserélődő utasaim pluszsúlya miatt. Az utaspozícióról
szólva a 2007-es FZ-re végre csúszásmentes, peremmel ellátott ülés
került, ami remek, mert a 2005-ös FZ6 nyergében a hozzám hasonlóan
kicsi fenékkel megáldott utasom az első fékezéskor a nyakamba csúszott.
A második személy lábtartóját kicsit lejjebb rakták, a lábtartó
konzolra pedig csúszásmentes borítás került, így az utas komfortérzete
sokat javult. „Örvendetes, hogy a lábtartó elhelyezésének módosításával
a hátsó idom már nem áll bele a vádlim közepébe”- lelkendezett egyik
legtapasztaltabb utasom.

Yamaha FZ6N S2 - 2007

Az új, hatszögletű alumínium lengővilla

Az S2 szó szerint puhább lett. Értem ezalatt az ülés tömését
csakúgy, mint a motor futóművének beállítását. Az új, hatszögletű,
alumínium lengővilla kétségtelenül stabilabb, dekoratívabb, míg
rugózása érzésem szerint alapvetően puhább, mint a korábbi modelleké.
Elöl maradt a hidraulikus teleszkóp, mely eloxált védőréteget kapott.
Az ülésmagasság 5 mm-t csökkent, ami nem nagy dolog, de a hozzám
hasonló női motorosoknak, vagy a kisebbre nőtt férfiaknak ez
mindenképpen jó hír. Különösen azért, mert az FZ6 nem tartozik a
legsoványabb 600-asok közé. 201 kilót nyom teletankolva, így a motor
terhelt tömege egy pillekönnyű utassal gyorsan 250 kiló fölé ugrik.

Mindezek ellenére lassú tempó mellett is jól manőverezhető maradt,
köszönhetően a kormányszélesség további egy centivel történő
csökkentésének. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a körúti dugó
álló kocsisorai között is könnyen elfér.

Sajnos az ülés alatti kipufogóborítás műanyagból van, de legalább jól néz ki

Yamaha FZ6N S2 - 2007

Az EURO 3-as norma a Yamahát is utolérte, háromutas katalizátort
és új kipufogórendszert is kaptak az új FZ-k. A kipufogódob továbbra is
az ülés alól kandikál ki, a látványos dupla kimenet azonban továbbra is
csak álca, hiszen az ülés alá kukkantva kiderül, hogy valójában egy
dobról beszélünk, a kettéosztás pedig csak optikai.

Az FZ6 S2 a korábbi modellekhez képest egyértelműen finomabb lett.
Kezesebb viselkedése egyértelműen előnyére vált a Yamaha legnépszerűbb
nakedjének. Érzésem szerint az S2 egy-két szempontból puhábbra is
sikerült, mint ahogy azt az agresszív külső és a masszív blokk által
vonzott célközönség igényelné, de miután 98 lóerő és 63 Nm
forgatónyomaték bújik meg az FZ csupaszon hagyott, robosztus
blokkjában, így sportos, dinamikus ambícióinknak a kényelem sem szab
határt.

Soros négyhengeres naked, hasidommal