A motorkerékpárgyárat - amely 1974-ben zárta be kapuit - dicséret
illeti, amiért
a nagy szériában gyártott elég lomha T-5-ös Pannóniák mellett
kihozta ezt a könnyített, lemezvázas, aluhengeres sporttipust. Ez a
gép az MC-63-as (Moto-Cross 1963) típuson alapul, amely természetesen
krosszozásra készült.
A közúti használatra tervezett Triált elsősorban
exportra szánták, de jutott belőle belföldre is,
még egy vidéki Keravill-üzlet kirakatában is láttam akkoriban,
19 900 Ft-ba került (ez közel egyévi átlagkereset volt). Túl
sok nem készült belőle, de az erős túlzás, amit valahol olvastam,
miszerint "egy-két darabot gyártottak". Mindenesetre ma is vagy tíz
darabról tudok, pedig a nagy MZ-behozatali hullám idején jóformán
minden "öregecskének" tartott motort kidobtak, netán krosszozást
mímelve széthajtottak, jobb esetben szétbontva, alkatrészként
eladtak.
A restaurátor motorjának is érdekes története van. A '70-es
években vásárolta, abban az akkor még létező Nagykőrösi úti
motorbizományiban, ami a zsibpiac területén, a főkapuval szemben volt.
Nem akármilyen társaságban vette meg: a fő fogás egy királytengelyes
Rennsport (versenysport) BMW motorkerékpár volt, amellyel korábban
Pettenkofferék versenyeztek az oldalkocsis kategóriában. (Ezt a motort
később eladta egy németnek, amit még később jól megbánt, hiszen ebből a
versenymotorból igen kevés készült).
A Triált csak azért vette meg, mert egy ismerős körzeti orvos evvel
kívánt a betegekhez járni. Tudni kell, hogy akkoriban még nem volt a
mai személyiautó-dömping, még az orvosok többségének se futotta
kocsira. Mindenesetre a doktor úr csak hozzájutott valahogy egy
autóhoz, és a Pannónia a padlásra került, ott porosodott vagy harminc
évig. Érdekes adalék, hogy a fenti vásárlás előtti időkben
a drága pénzen vásárolt versenymotorokat az egyesületek leselejtezés
után nem a motorbizományinak adták értékesítésre, hanem nemes
egyszerűséggel összetörték őkét, lángvágóval összevagdosták, és
irány a MÉH-telep!
Ami azt illeti, ez a motor is rendesen megkapta a magáét, mégha nem is
semmisítették meg.
Sárvédői horpadozva, összerepesztve, tankján a krómozott részeken -
ugyan hol másutt - hatalmas horpadások, küllői és abroncsai alaposan
korrodálva, teleszkópjai minden irányban "lógtak", a lengővilla
ágyazása szintén. A motorblokkban is volt mit tenni, de még a
karburátorban is elkopott a súber.
Természetesen a gumiabroncsok is teljesen használhatatlanok voltak.
A harmincévi padláslét közben elkallódott ez-az. Így aztán a sárvédőket
a széria Pannónia hasonló alkatrészeiből kellett újragyártani, az első
tartópálcáit meg csőből (nem is állnak annyira egyvonalban, mint a
gyári motoron). A hátsó felni Jawa 18"-os, az első 21"-os valamilyen
japán motorból került, a küllők újra lettek gyártatva. Az ülésen is
volt munka, az áthúzása szépen sikerült, de nem fehér az alsó szegélye,
és a kéder sem.
Kicsit más a hátsórész kialakítása is. Még annyi szépséghiba
akad, hogy az egykori Triál-mintázatú gumik helyett krosszgumik lettek
feltéve. Az elkallódott jobboldali elsőteleszkópot egy krossz-Jawáéval
sikerült pótolni. Nem ment nehezen, a korabeli krossz-Pannóniák jó
részéhez - így a Triálhoz is - a Jawa első krosszteleszkópjait
koppintották le, csupán a tengelytartó öntvények voltak eltérőek kissé.
A hátsó teleszkópokban annyi hibádzik, hogy az eredetieken még nem volt
rugófeszítési lehetőség, amúgy az alaptípus ugyanaz.
A benzintank igen fogas kérdésnek bizonyult, hiszen a krómozott
részeken hatalmas horpadások éktelenkedtek.
Ezeket belülről kiegyengetni csak a tank teljes szétbontásával, majd
újra összehegesztésével lehetett volna kikupálni, amibe nem kívánt a
restaurátor belevágni. Ehelyett a horpadások ki lettek kittelve
kétkomponensű autójavító tapasszal, majd tökéletes felcsiszolás után
vákuumban vékony krómréteget gőzöltek rá, amit fedőlak véd.
Nem teljesen eredeti a kormány: nem gyárilag volt ellátva
keresztmerevítő csővel, ehelyett két krómozott cső ment le a jobb és
bal szarvtól a teleszkópok zárócsavarjaihoz, egyúttal megakadályozva a
kormány előre-hátra bukását is.
A gázszektor ismeretlen eredetű, és az elsőfék- és kuplungkarok
privát alapon be lettek "fenekelve". A fémnyomó is kapott munkát:
újra gyártották az első kerékagy alu porvédőjét és a légszűrő fedeleit,
valamint a karburátor szívótölcsérét is, utóbbi a vázban lévő
légszűrőtől szívja a levegőt.
A motorblokk is alapos felújításon esett át, nemcsak új
szimeringeket, csapágyakat, kuplungláncot és parafás lamellákat kapott,
hanem egy túlméretes új dugattyút is, természetesen gyűrűkkel és
hengerfúrással egyetemben.
A hengert valaki egyébként alaposan megpiszkálta, bővítette a
csatornákat, és fel is polírozta. A főtengely szerencsére jó volt,
érdekessége, hogy eltérő a szokásos "körsonkás" krosszfőtengelytől. Bár
ez is körsonkás, de a kiegyensúlyozást nagy furatok biztosítják - ezek
be lettek parafázva -, míg amazok lendtömege ki van könnyítve, a
mélyedések - a jó szívás érdekében - meg alumíniummal kiöntve. Nem volt
a motorban a szokásos karterszűkítő gyűrű - korai típus -, amely
szintén a jobb szívást hivatott elősegíteni.
Valaki egykor biztosan krosszozott a motorral, a primer áttétel az
ennek megfelelően rövid, amit a restaurátor meghagyott, mondván, hogy
közúton - ahová a hosszú szériaáttétel kellene - úgyse használja.
Ezenkívül a könnyebb működtetés kedvéért kicserélte az ötrugós
krosszkuplung belső kosarát és felső nyomólapját a széria négyrugósra.
A kis lánckerék nem a széria T-5 ékes rögzítésű, hanem bordázathoz
csatlakozik. A Puch 32 mm-es karburátorhoz új súbert készített egy
ilyen munkákra szakosodott személy, és az elveszett súbertűt is
gyártani kellett. Egyébként a számbeütés MC-65, bár 1965-ös típus külön
nem létezett, jelen esetben a szám a gyártási év dátuma.
Nem készült fotó a motor jobb oldaláról (a tulaj fia fényképezett),
azon a részen pótolni kellett a hangtompító védőrácsot - hogyan is
másként, mint kézimunkával. Ami még hiányzik: a láncvédő és a
lengővilla jobboldali szárára csavarozott láncvezető kaloda.
A startszámtábla kisebb a szabványosnál; és még meg kell említeni,
hogy valaki aluból készített motortartó idomot a hengerfejhez a gyári
vaslemezből préselt helyett, ami a rezgéstől egyszer csak eltört.
Hiányzik az ülés alatti szerszámtartó rekesz.
Összességében a restaurálás igen szép, igényes munka, méltó a
szakmában több mint harminc évet eltöltött restaurátormesterhez.
Evéssel jön meg az étvágy alapon újabb ritka gépezet restaurálásába
kezdett, nevezetesen egy WM-100 pirostankoséba, amely - most még - igen
hiányos állapotban leledzik, de ebből is igen szép motor lesz
egyszer!
A teljesség kedvéért megemlítem, hogy első típusú Triálban létezett
középállványos változat is. Későbbi kiadása Pannónia-fényszórót kapott,
védőrács nélkül (ezen még Danuvia van) és Yamaha hátsólámpát (ezen ez
is Danuvia). Az újabb kiadás a jobb oldali kerek légszűrőfedél helyett
kissé négyszögletes, jobban kiálló krómozott fedelet kapott akkumulátor
elhelyezése céljából, valamint baloldali oldaltámaszt, amelynek a motor
alatti váztagon volt a füle.
Van egy személyes élményem is a Triálról a régi szép időkből, amikor
még fiatal suhancként vettem egy ilyen motort kosárban, majd
összeraktam. Teljesen nyitott krossz-hangtompítódobot tettem rá, és úgy
motoroztam vele Pesten a forgalomban a Farkasvölgy felé kipróbálni az
akkor még létező ottani krosszpályát.
Elképesztően hangosan zenélt, és valami isteni csoda folytán sehol
sem találkoztam útközben rendőrrel. Arra azért emlékszem, hogy
egyik-másik autós igen furcsán nézett rám, amikor elhúztam mellette a
felhúzott, üvöltő kipufogóval, aminek a vége nagyjából az autók
lehúzott ablakával - nyár volt - esett egy magasságba.
A lényeg ezután jött. Visszafele jövet, megszomjazva a
terepmotorozástól, letámasztottam a motort egy presszó előtt. Abban a
pillanatban kifordult az első kerék. Eltört a keréktengelyt tartó
öntvény.
Meghűlt benne a vér: mi lett volna, ha ez a forgalomban következik
be! Utána krosszversenyekre kilátogatva nézegettem a depóban az
MC-63-as Pancsik hasonló alkatrészét. Feltűnt, hogy elég sok gépen
ráhegesztett lemezmerevítés van ugyanitt. Tehát, nem csak az én
motoromon törhetett el a tengelytartó öntvény! Hiába másolták le a
krossz-Jawa elsőteleszkópját, valahogy annak anyagminőségét nem
sikerült átvenni... Triálosok - akiknek esetleg ilyen motorjuk van -,
vigyázzatok!
|
További cikkeink
