Kezdjük a rossz hírrel: aki 800 ezret szán autóra, az ne ácsingózzon ilyen Civic után. Ugyanis 1 450 000 Ft volt a vételára. De van jó hír is: már régen nem találkoztam ilyen hibátlan használt autóval, különösen nem a tizenéves sport(os)kocsik között. Kezdjük talán magával a vásárlással, ami önmagában felér egy tanmesével.
Hősünk az internetes hirdetések között válogatott, méghozzá elég
lelkesen – valamennyi budapesti címet felkereste, és minden autót
megnézett, kipróbált. El is volt keseredve rendesen, amikor a tizedik
autónál tartott, s már csak egy volt hátra, hiszen a felhozatal
meglehetősen gázos: vagy rommá törtből újraépített, vagy ízlésficammal
pimpelt és széthajtott, vagy csak egyszerűen széthajtott…
Aztán jött a csoda. Itt volt ez az 1996. szeptemberi példány, azaz a
sorozat elejéről való darab (1996 és 1999 között készült ez a széria,
aztán volt egy frissítés, 2001-ben pedig jött az új generáció).
Láthatóan nagyon rendben a kasztni, makulátlan a belső, a motortérben
sehol egy olajfolyás, de még olajpára sem, a kilométeróra
százhetvenegynéhányezer, de láss csodát, valahogy úgy tűnik, mintha
tényleg annyi lenne benne – nincs túlzottan elkopva se a kormány, se a
pedál, a váltógomb is reálisan kifényesedve, az ülések pedig olyanok,
mint egy vidéki nyugdíjas házaspár ötéves, garázsban tartott
Suzukijában.
A felszereltség hibátlan: négy elektromos ablak, szervokormány,
elektromos tükrök és tolótető, központi zár, klíma, két légzsák, ABS −
és mind működik! Ráadásul az autón lévő felni mellé (amin használható
abroncs is van) járnak a gyári könnyűfém kerekek téli gumival. És bár a
futómű meg van ültetve (elöl 60, hátul 40 mm-rel), ez az egyetlen,
amiben a kocsi eltér a gyáritól. Ja nem, bocs, van rajta egy hátsó dob
is. De ettől eltekintve tényleg semmi, sehol egy neon, de még csak
direkt szűrő sem…
Az irigylésre méltó alku megköttetett, mi pedig vonjuk le a
tanulságot: használt autó vásárlásánál kitartónak kell lenni és kész.
Az elgyengült pillanatokban csak idézzék maguk elé ennek az autónak az
utas- vagy motorterét…
Öreg Civic nem rakéta? Dehogynem! Csak lapozzon!
A Civic VTi alapvetően sportkocsi, mégpedig olyan, amely beírta
magát a ’90-es évek klasszikusai közé, a GTI-GSi-VTS-XR3i vonulatba.
Ráadásul egy olyan gyári állapotú VTi, mint cikkünk főszereplője, még
ma is tökéletes autó. Méghozzá az a fajta kétarcú autó, amilyet a
legtöbb nagy autógyártó ma is szeretne piacra dobni – sikertelenül. Kis
fordulaton kellemes nyomatékkal gurulunk a forgalomban, minden könnyen,
sőt, ultrakönnyen működik. Vajpuha a kuplung, a fék remek, a váltó sok
új autót megszégyenítő könnyedséggel és precizitással ugrik a helyére,
a kormányzás is rendben, az ülések kellőképpen kemények és jól
tartanak, a hátsó üléssorban ketten simán elférnek, a négyajtós
karosszéria miatt pedig még csomagtartónk is van… íme a tökéletes
transzportációs eszköz, aminek a megbízhatóságával sem nagyon lehet
gond, hiszen a Távol-Keletről jött.
Ha nem tudnánk, mi történik 5600 és 8000 között, simán le is
családiautózhatnánk, de szerencsére tudjuk. Ebben a
fordulatszám-tartományban markánsan megváltozik az 1,6-os motor
vezérlése, és felszínre kerül a VTi gyilkos énje. Aki odacsap. Oké,
persze ez nem olyan, mint amikor
Semmy Schilt
benyom egyet állcsúcsra, de azért a 160 lóerő bőven elég: a többi
közlekedő így is hamar mögénk kerül, miközben az a csodálatosan üvöltő
géphang egyre magasabb tónusban vísít bele az agyba. Majd elérkezünk
8000-hez, de egy ügyes váltás után ismét a bűvös szám felett vagyunk,
és minden kezdődhet elölről.
Olvasóink írták
Nagyon jó verda,eddig sehol nem hagyott ott pedig taposom a
lelkét majd minden percben és nagyon jól bírja a "kicsike"!
Eszméletlenül ment, de nem egy igazi családi autó, bár én
sose ültem hátul, de kölkök nem fértek el.
Írjon ön is
ítéletet !
Ilyenkor értelmet nyer az ültetett futómű és a peres gumi, de azért
nem árt óvatosnak lenni. Noha a Civicnek jók a fékjei, a ’90-es
évekbeli blokkolásgátló rendszer még nem volt az igazi: komoly
lassításnál egy kis úthiba is megzavarhatja a maihoz képest kezdetleges
elektronikát. Ilyenkor csak akkor hagyja abba a lüktetést, ha lelépünk
a fékpedálról – abból pedig sok jó nem származik vészfékezéskor. Ez
tehát kerülendő, mert hiába a két első légzsák, a kilencvenes évek
elejének japán autóinál még nem állt fókuszpontban a kiemelkedő
törésbiztonság…
Éppen ezért is kell óvatosnak lenni a vásárlásnál. Érdemes rögtön az
autó elejének vizslatásával kezdeni, mert a besokallás tipikus
VTi-GTI-GSi-VTS-XR3i jellemző. Ez az autó sem úszta meg, az első elemek
cseréjére utaló jelek jól kivehetők a karosszériaelemek
csatlakozásánál, de a sziloplaszttal kijavított első lámpaburák is
árulkodó nyomnak számítanak. A Civicek karosszériájának neuralgikus
pontja a hátsó sárvédő és a hátsó lökhárító kerékjárati ívnél való
találkozási pontja – a Civicet jellemzően itt kóstolja meg elsőként a
rozsda. Ezen az autón is láthatjuk ennek nyomát, de csak az egyik
oldalon, és ott sem veszélyes.
Ezenkívül érdemes még külön figyelmet szentelni a motorblokk bal
oldalán található szelepvezérlés környékének, mert a legtöbb VTi
hajlamos a tömítésnél kiereszteni egy kis olajat vagy olajpárát. A
lelkes autószerelő és megszállott autómániás tulajdonos azt is tudja,
hogy a szelepfedél tömítésének sarka szándékosan kilóg a motorblokk
oldalánál, s az ott található információból könnyedén megállapítható,
hogy gyári-e a tömítés vagy utángyártott. Sokat elárul ez az autó
előéletéről.
Hozasson Honda Civicet Németországból!
További cikkeink
