A Cadillac Escalade mindenkinél lenyomta a biztosítékot. Egy kétdimenziós weblap alkalmatlan arra, hogy ennek a járműnek a valós méreteit szemléltesse. Talán mondjak számokat? Öt méter és tizenöt centi hosszú. Két tonna és hat mázsa. Huszonkét millió forint. Ezek után már el lehet képzelni? Dehogy, látni kell.

hirdetés

A képen elrejtettünk egy Suzukit

Mert az Escalade sokkoló. A motorház a mellkasomig ér.
Örülök, hogy a kézi mosóban ezt is terepjáró áron mossák, akárcsak
a kis szottyadt Vitarákat. Asszem, ennyi haszon belefér
a caddys életébe, az már más kérdés, hogy szerencsétlen mosósok
alig tudják lehajtani a vizet a tetejéről, annyira magas. És
amikor már azt hitték, hogy szárazra törölték a kisebb lakás
alapterületének megfelelő felületét, még több köbméter víz tudott
kicsorogni a résekből.

Ők is, mások is azt kérdezik először: mennyit fogyaszt? Ha azt
mondanám, harmincötöt, simán elhinnék. Ezzel megfelelnék az
elvárásoknak: íme a szén-dioxid-bajnok! De csalódást kell okoznom:
a normál 17-18 liter közötti átlag akár 15 környékére is
leszorítható, igaz, akkor már vigyázni kell a gyorsítgatásokkal.
Ezek után inkább az a kérdés fogalmazódik meg az emberben, hogy
mondjuk egy 3,5 literes, hipermodern
Honda Legend,
esetleg egy francia, netán olasz háromliteres mire föl fogyaszt
ugyanennyit.

Elhúz 3,1 tonnát

Talán mert jobban mennek? Szó sincs róla, az Escalade egy
összkerekes Legend-félét megeszik reggelire: 6,8 alatt van százon,
automata váltóval, 2,6 tonnásan, 98 liter benzinnel feltankolva. Uraim,
követelem, árulják el, hogyan tolnak le a szánalmasan kis V6-osok
torkán ugyanennyi benzint?

Pedig az Escalade igazi őslény. Motorterében szinte lötyög
a 6,2 literes gép. Fedelét kétoldalt zsanéron elhelyezett
rugótekercsek emelik, ezeket mintha egy génkezelt orosz vekkerből
emelték volna át. A gázrugónak látszó, közel egyméteres valami
szerintem csak rásegít, vagy mindössze a lengéscsillapítást
szolgálja. Ez persze tipp, de akkora konzolt hegesztettek neki, hogy
egy kisautó futóművét is elbírná.

192 centi magas. Az ember szívesen rak biciklit a tetőtartóra - ha van kéznél daru

A látványosan hátrafelé lejtő motorban összesen 16 szelep van, igen,
ezt a mennyiséget nyolc henger között sikerült elosztani. DOHC
vezérlés? Ugyan, jó kis OHV, egyetlen vezérműtengellyel a két
hengersor között. Az Escalade műszaki adatait undorral tolná félre az,
aki kicsit is ad arra, hogy modern konstrukcióval járjon. Remekül
kivehető a hatalmas teherautó-alváz is, akárcsak a hátsó
merev híd, de nem kell megijedni, elöl már független felfüggesztések
vannak, és mind a négy keréken óriási tárcsafékek. Az Escalade
egyébként egy Tahoe-rokon, már ami a technikát illeti.

Erre a képre kattintva a sajtófotók galériájába jut

Szó, ami szó, a Caddy rá is szolgál a sportos jelzőre, bár
végsebességét 170 km/órában limitálták, nyilván ennyi van az alvázban
meg a merev hátsó hídban. Különben mehetne a börtönbe
a GM megfelelő embere, ha a 409 lóerős Escalade-ek
elkezdenének kétszáznál elszállni.

A legSUVabb

Ahhoz képest, hogy az Escalade egy óriási adó- és
törvénymegkerülés gyermeke, a végeredmény nem rossz. Vajon
mekkora kiskaput hagytak az amerikai műszaki előírásokban, hogy
még az Escalade is befér rajta? Jó nagyot, az ilyen járgányok
nem számítanak személyautónak odaát, tehát nem kell
a szigorú ütközési, fogyasztási és egyéb normáknak
megfelelniük. Innen is a név: Sports Utility Vehicle, azaz
sportos haszongépjármű. Olyannyira teherautó, hogy az USA-ban
létezik pickup az Escalade-ből, ezt EXT utónévvel árulják. Mi
annak idején, a berácsozott haszon-Twingóinkkal
a fasorban sem voltunk.

Ez fél méterrel hosszabb, mint az alap-Escalade. A plató a hátfal lenyitásával bővíthető - ez nem vicc!

Ha nem lenne a fellépő oldalt, csak nekifutásból tudnék
beszállni. De milyen vezetni egy Tahoe-rokont? Lapozzon!

Vessük össze az ülések szélességét a könyöklőével

Úgy tűnik, a Cadillac kezd adni magára. Az Escalade belseje
európai szemmel sem gagyi, már ami a fő motívumokat illeti.
Guszták a műanyagok, jó a bőr, a fémbetét kifejezetten
szép a műszerfalon. Igaz, az utaslégzsák fedele kicsit eláll,
akárcsak néhány tetőoszlop burkolata, az első utas lábterét kitölti
a szellőzőrendszer, meg drótok is belógnak – de ezeket csak később
veszem észre. Ahogy az Escalade egyetlen alulméretezett alkatrészét is,
az előválasztó kar tövére húzott gumiszoknyát, ami P állásban feszül,
ha a kormányt alacsonyra állítom.

Belül is viccesek a méretek. A két első ülés között akkora
könyöklő van, mint egy kisautó ülése. A második sorban csak két
fotel van, az Escalade a leghátsó paddal válik hétülésessé, vagyis
pont ott kell három utasnak ülni, ahol az autó a legkeskenyebb.
A sötétített hátsó tér már közel sem nyújt akkora kényelmet, mint
hinnénk. Középen Rácz Tomi feje a plafont verte; leghátul nincs
ilyen gond, ott a padlóközeli ülőhelyzet a zavaró. A pad
egyébként kivehető, ilyenkor kábé 1,3 köbméteres
a csomagtartó.

A maradék három utas gubbaszt itt

A következő döbbenet: az amerikai luxus. A középső üléssor
foteljai gombnyomásra villanymotorral hajtogatódnak össze – nem tudom,
ennek mi értelme, mivel a két szék között rendes közlekedőfolyosó
van. De tény: látványos. Van DVD-lejátszó is, a Bose fülhallgatók
a széknyi könyöklő alatti rekeszben, a monitort
a plafonról kell lehajtogatni, olyan erővel, mintha le akarnánk
törni onnan. De ez így normális.

A formatervezők nem tudtak megbirkózni a CD-váltó előlapjának kihívásaival

Nem tudom, miért, de a műszeregység a kormány
középvonalától kicsit jobbra került, de ettől függetlenül nagyon szép.
A V8-as méltóságteljes csendben indul be, gázadásra
a szokványos őslényhorkantás kíséretében billenti meg
a kasztnit. A hatgangos automata váltót egy akkora karral
kell kezelni, amin elfért a kézi váltás billenőkapcsolója is. Az
ember lehúzza D-be, a központi zár iszonyatos csattanással lezárja
az ajtókat – legközelebb akkor hallhatjuk ugyanezt, amikor P-be rakjuk
a váltót.

És íme az előválasztó karocska

Túl finoman nem lehet elindulni az Escalade-del, pláne, ha már
csorgunk. Ezt leszámítva a váltó selymes darab. Ami még meglepőbb,
ez a szörnyeteg olyan szépen és simán fut minőségi úton, ami egy
luxuslimuzinnak is becsületére válna. A futóműhangolás és
a karosszéria rezgései azonban a rosszabb utakon átcsapnak
a káoszba, és az utastér bőrrel bevont elemei nem túl hangosan, de
nyöszörögni kezdenek.

Körülöttem csupa kedves ember

Ez ellen gázadással lehet a legjobban védekezni. A V8-as
hangja ilyenkor elnyomja a zörgéseket, ha nem is olyan erőteljes,
mint a Corvette-é, de ugyanolyan gyönyörű. Az Escalade ilyenkor
megemeli az orrát, és nyikorgó ballonos gumijaival beleveti magát
a forgalomba. A közlekedők udvariasan szétválnak,
indexeléskor lemaradnak, hogy legyen helyem sávot váltani,
a balkéz-szabályt is megadják. Mintha egy kultúrországban
autóznék, mondjuk a svédeknél, olyan kedves mindenki. Vajon miért?
Talán azért, mert az Escalade-ből egy nagynak hitt Toyota Landcruiserre
lefelé kell néznünk, a Porsche Cayenne meg egy lapos sportkocsi
hozzá képest?

Hogyan rajzoljunk Escaladet

Az erős fékezés már kevésbé a Caddy műfaja. Szinte érzem, ahogy
az első gumik belapulnak, egy szempillantás alatt blokkolva nyekkennek
egyet, majd az ABS bekapcsol, és az autó egy kicsit megugrik, ha nem
tükörsima az út. Az összkerékhajtás működéséről nincs lényegi
információ – van és kész. A terepjáró képesség inkább
a gumikon múlik, a gyáriak mintázata szerintem sárban egy
pillanat alatt eltömődik.

Nagyon patent módon kattannak be a hátsó székek, viszont dögnehezek, külön fogantyújuk van

Sosem vezettem még ennyire jó teherautót. Méretéhez képest nem is
túl nyűgös vele közlekedni, de alapvetően Európát nem rá méretezték.
A kétméteres szélesség még elmenne, ám a tükrök oldalanként
rádobnak vagy 30 centit. (Nincs is a tükrön „a tárgyak kisebbnek
látszanak” felirat.) Jópofa ez az Amerikából átdobott luxus, ezek
a méretek, amelyek jól jönnek a kontinensnyi országban,
a sok gyerekkel és a nagy távolságokkal. Itt azonban úgy
mozog, mint egy NBA-sztár a liliputi cirkuszban, és a törpék
fejadagját is kevesli. Nem ide való, mégis elismerem: jobb, mint amire
számítottam. De nem annyira, hogy megváltoztassam a korábbi
véleményemet: ha már pusztulnia kell a benzinnek, inkább egy
Corvette-ben
érje a vég. Az mégis nagyszerűbb halál neki. Meg annak is jobb,
aki a benzint fizette.

Mitől csendes Las Vegas?

A Hungária körúton picivel kisebb a forgalom, mégis sokkal zajosabb

Egyszer jártam ott, és nem tudtam, mi a furcsa. Azt már
megszoktam, hogy az utcán is szól a zene, meg hogy
a csípős tavaszi reggelen gázhősugárzókkal fűtötték az
utcát. De még mindig volt valami, ami nem klappolt. Aztán
rájöttem. Mellettem kétszer négy sávon ment a forgalom,
mégis csend volt. Aztán elkezdtem figyelni. Megnéztem az
aszfaltot, és láttam, hogy közel sem olyan érdes, mint nálunk,
másrészt ugye Amerikában a gumiabroncsok is mások.
A mintázatok és a gumikeverékek nagyjából annak
felelnek meg, amit mi négy évszakosnak hívunk, maga az anyag
sem tapad annyira, eleve kevésbé peresek, szóval lényegesen
kisebb a gördülési zaj. Ezen túl, akárcsak ez az Escalade,
kifelé alapvetően halkak az autók, ha nem nyomják padlóig
a gázt. De ekkora motorral ilyesmire nincs is szükség.