XIV. kerület, Jerney utca, panelépület, földszintjén utcára nyíló
garázsajtók. Bent áll, fekszik vagy lóg a levegőben
számtalan többé-kevésbé szétszedett Porsche, no meg a Silver
Sting. Sajnos utóbbi sincs egyben. Minden mozdítható kasztnielemet
leszedtek róla, ott vannak körülötte a padlón, olyan az egész, mintha
legóemberkeként nézném, hogyan épül körülöttem az autó. Modellépítés
1:1 méretarányban.
A zöld
Az ezüstszínű autó mellett áll a műhelyben egy zöld, félig
se kész másik példány is, később kiderül, hogy valójában ez
volt az első, a prototípus, az ülések mögött
még egy korábbi kísérlet, a Honda NSX motorja lapul. A
dolgok jelen állása szerint ebből utcai autó készül majd,
rendszámmal, forgalmival.
Valószínűleg nem
magyar forgalmival, a bürokratikus, értetlen hazai
hatóságokkal vívandó szélmalomharc helyett a kocsi alighanem
Németországban vizsgázik, ahol ha egy jármű, legyen
trike vagy
quad, alkalmas a
közúti közlekedésre, közlekedhet is. Úgy látszik, nekünk az
EU-tagság előnyeiből már tényleg csak a személyis határátkelés
jut.
Állítólag sokan vinnék már kiállításra az autót. Az első
civil Brokernet január tizedikén, egy bécsi rendezvényen állhat
majd ki a közönség elé. Nem lesz olyan erős, mint a Silver
Sting, Bódis Kálmán szerint bőven elég utcára úgy 250 lóerő, a
zöld gép 2,7 literes Porsche-motort kap majd.
Szólok a sertepertélő szakiknak, mondják, hogy mindjárt jön a
Kálmán, addig felveszem a kilátástalan harcot a teremgarázs
félhomályával, és fotózgatok. Úristen, egy perccel a megérkezésem után
már fényképeket csinálok
a 72 éve első magyar autóként bemutatott műtárgy belső
szerveiről, csak úgy, az utcáról beesve, furcsa érzés ez egy
autóbuzinak. És megjön a Kálmán, nyakában két telefonnal, csörögnek is
szüntelen, felmegyünk a galériára beszélgetni.
Bódis Kálmán, a Silver Sting ötletgazdája, építője, tulajdonosa
Németországban él, időnként egy bonyolultabb mondat megszerkesztésekor
pár pillanatig érezhetően küzd néha a magyarral, olyanokat is mond,
hogy
Kofferraum meg
Bremse.
– '82 augusztusában kezdtem a versenyzést, pályaversenyeken, a német
bajnokságban mentem.
Akkor nagyon nagy szám volt a Forma Ford 2000, itt ment a
- és most sok név, több későbbi F1-pilóta neve jön, akik nekem
nincsenek meg, de a Frentzent felismerem -, összesen, nem egy
időben persze, vagy harminc Forma–1-es versenyzővel mentem.
– Milyen finanszírozásban versenyeztél?
– Mindent saját magam finanszíroztam. Volt egy kis autójavító
műhelyem, abból éltem, abból versenyeztem. És most a magyar
bajnokságban megyek. Hát, a magyar bajnokság, erről az a véleményem,
hogy banánszervezés, olyan, mint egy banánköztársaság. Nevetséges,
mondom ezt annak ellenére, hogy vezetem a bajnokságot Porschéval. A
Silver Stinggel már indultam két futamon. Pécsett egyik nap a
Porschéval nyertem, másik nap a Silver Stinggel nyertem. Budapesten
Bartha Attila kétszer második lett az autóval a DTM-Mercedes mögött,
ami 930 kiló, a Silver Sting pedig 1130 kiló. Csak ez tudta megverni,
de néha olyan is volt, hogy ment a DTM Mercedes előtt.
– Mennyire magyar a Silver Sting?
– Az autó annyira magyar, hogy itt készült, ebben a műhelyben.
Mindene. Motor, futómű, az Porsche, a többi, amit látsz, az itten,
Magyarországon készült. A beszállítók is magyarok.
Magyar autók
Bódis úr szerint a Silver Sting Csonka János kreációi óta az
első igazi magyar autó. Azért ez persze nem teljesen így van,
gondoljunk csak a
Pulira!
Kedves Olvasó, ha érdeklődik a magyar autógyártás történelme
iránt, olvasgasson Totalcart! Kattintson bátran
az első autók ,
az első gyárak ,
újabb kori autóink , vagy
a MÁG történetét feldolgozó anyagainkra!
A Silver Sting váza az alumíniummonocoque-ból, azaz központi
kabinból, illetve rozsdamentes acélcsövekből készült első és hátsó
segédvázakból és újra csak alu alsó segédkeretekből áll össze. A
karosszérialemeket szénszálas és üvegszálas műnyag kompozitból
készítették. A tömeg-teljesítmény aránya impozáns, két és fél kilót
cipel egy-egy ló.
A futómű egy az egyben a GT3-as Porsche 911 futóműve, ugyanaz,
amivel a szuperkupás Porschék is versenyeznek. A motor szintén innen
származik, 437 lóerős Bár szériamotor, az új test megkívánt néhány
módosítást. Ottjártamkor épp a váltót buherálták, a hajtóműolaj nagyon
melegszik, hőmérséklete a150-160 fokot is eléri néha, ezért egy kis
kiegészítő víz-olaj hűtőt applikálnak az oldalára.
mint a Porsche szekvenciális váltója
– Láttam, hogy a váltó bowdenes, kézi kapcsolású. Nem gondolkoztatok
szekvenciálisban?
– Ezen nagyon sokat gondolkoztunk. De mivel az autót elsősorban
hosszú távú versenyekre készítettem, négy-, hat-, tizenkét, huszonnégy
órás versenyekre (nemsoká megyünk Dubaiba 24 órás versenyre), arra az
elhatározásra jutottam, hogy a GT2-es ferde fogazású szinkronos
váltójánál nincs jobb. Ezer lóerőig garantált, legalább húsz éve evvel
a váltóval megy a Porsche. Nagyon nagy versenyeket nyertek, most
kifejlesztették a szekvenciális váltót, de beszéltem csapatokkal, azt
mondják, nem bírják az egyenes fogazású váltók a tartós terhelést. Most
minek kísérletezzek egy olyan dologgal, ami nem működik? Ráadásul a
kézinek megvan az az előnye, hogy ha fárad a pilóta, és esetleg elvált,
mellévált, a kuplungszerkezet úgy van méretezve, hogy elcsúszik,
elbírja.
– Te magad is hajtod majd az autót a 24 óráson?
– Persze, persze, hát most én vezetem a magyar bajnokságot,
biztos tudod: nyolc futamból nyolcat nyertem Porschéval, talán én
ismerem a legjobban az autót. Még Talmácsi is jelentkezett, ő is nagyon
jó pilóta...
– Talmácsi Gábor?
– Persze, szuperkupában nagyon jól teljesített. Baumgartner
Zsolttal is tárgyalásban vagyok. Jó pilóta, megbízható, minden
F1-versenyét teljesítette. Ha minden jól megy, ott lehetünk az első
három között. Itthon a szuperkupás Porschékat megvertem vele, saját
magamat is megvertem: ilyen a világon még szerintem nem is volt.
A formaterv Peredy Zoltán iparművész munkája, neki vannak elég
érdekes saját autói is, a 6-os BMW-ből készült
Vanessa vagy a városi
Frog , egyszer majd megpróbáljuk ezeket is felkutatni.
A Silver Sting szép és hatékony. A Műegyetem szélcsatornájában sokat
reszeltek az 1:5-ös maketten, amíg elérték a 0,28-as cW-értéket. Az
esztétikumról lehet vitatkozni, páran azt mondják, túlságosan hasonlít
a McLaren F1-re, szerintem kicsit rövid az orra, de a Silver Sting
mindenképp formás, kívánatos szupersportkocsi, izgalmas
vonal-összekuszálással az ajtókon. A szárnyas ajtók is jól állnak neki,
bár eredetileg rendes, oldalra nyíló ajtókat képzeltek rá. De az
egyszerűen nem fért el a váz miatt, kénytelenek voltak ezt az
extravagáns konstrukciót alkalmazni. Szerencsére.
Műszaki adatok
H/sz/m, mm: 4250/1980/1120
Motor: Hathengeres boxer, vízhűtés
Telj.(LE): 437/7000
Nyomaték(Nm): 437/6500
cW-érték: 0,28
Saját tömeg (kg): 1150
Gyorsulás (s, 0-100 km/h): 3,8
Végsebesség (km/h): 207
– A fejlesztési költségek hogy alakultak? Lehet tudni, hogy mennyibe
kerül egy ilyen autót összeállítani?
– Nem.
– Nagyságrendileg legalább?
– Erről ne beszéljünk, mert nemcsak arról van szó, hogy egy autót
összerakunk, az egész szerszámozás, gépek ott vannak mögötte. Meg az
emberek elszántsága, akarata, nem lehet megmondani.
Volt már szupersportkocsi-fejlesztés keleti blokkos
szomszédságunkban is, a cseh
Tatra MTX jut
eszembe. Bódis úr szerint az egy "elbaszott konstrukció", ami inkább
olyasmikhez hasonlítható, mint a Marcos, vagy a Pagani, amik nem
versenyautónak készültek. A Koenigsegg már inkább jó analógia, de azt
sem elsősorban versenyekre tervezték. A Brokernetet meg igen. Gyengébb,
mint ezek a híres kis manufakturális autók, de nem is a teljesítmény a
lényeg nála, hanem a köridő. A versenyeredmények egyelőre igazolni
látszanak a fentieket.
– A legtöbb hozzánk hasonló konstruktőr ott követi el a hibát, hogy
innen vesz egy alkatrészt, onnan vesz egy alkatrészt, végül semmi sem
stimmel semmihez, káosz, anarchia és végül kudarc. A Silver Sting
tisztán Porschéra épül, nem kosárból kiszedett alkatrészekből áll, nem
is volt eddig semmilyen gondunk vele. Hosszú távon ez a
legkifizetődőbb.
Piaci érdeklődés is van már az autóra. Az olasz Adria pálya
tulajdonosai megkeresték Bódis urat, hogy ugyan gyártana már le nekik
párat az olasz bajnoksághoz. A kocsikba Alfa-motor és Alfa-futómű
kerülne, az olaszok egyelőre négy vázat-karosszériát rendeltek. A
technológia, a szerszámok megvannak, a rendelés befutott, már csak az
első előleg átutalásán múlik, és indulhat a gyártás. A még nagyobb
volumenű termelésre már önként jelentkező üzleti befektetők is akadtak,
a gőzhenger indulásra készen fújtat a Jerney utcában.
– Ezt nagyon úgy mondod, mintha közel lenne a szériagyártás. Látszik
már, hogy hány éven belül készülhet el az első utcai szériamodell?
– Utcai nem érdekel. Egy van itt, a zöld, az volt az első darab,
abból lesz egy utcai változat, de több nemigen lesz. Bőrülés, klíma,
elektromos ablak, nem érdekel. Valószínűleg nem fogok eladni utcai
autót egyet se, mi ezt versenyautónak gyártottuk, legfeljebb
reklámcéllal lesz pár utcai.
– Ha mégis lenne szériamodell, hova áraznád? Mondjuk a Boxster alá,
fölé?
– A Boxster 65 ezer euró. Azért ne tévesszük össze, ez egy más
kategória.
– Ilyen kis sorozatú gyártásban hány munkaóra alatt készül el egy
autó?
– Ezt még a Porsche se tudja, pedig ott dolgozik 300 ember. Nem
lehet megmondani, mindig vannak bukkanók.
– Mégis, ez a négy olasz autó mennyi idő alatt lehet kész?
– A beszállítókon is múlik, nem itt esztergáljuk az
alkatrészeket, nem itt kenjük a nedves laminátumot, de három hónapnál
biztos kevesebb időt vesz igénybe.
És végül jöjjön a név, az autót tényleg így hívják: Brokernet.
Szerintem borzasztó, Bódis úr először nem is érti, mi bajom vele, azt
mondja, de hát ez jó, például a Rollsnál is volt Silver Shadow, ez meg
Silver Sting. Jaj, mondom, nem az a baj, a Sting tényleg találó, de hát
ez a Brokernet, milyen márkanév már? Bódis úr szerint semmivel sem
rosszabb, mint a Honda, a Rolls-Royce vagy épp a Porsche. Mondom: de
hát ezek nevek, nem szponzorcégek, akkor miért nem Bódis Silver Sting
legalább? "Jaj, nem, én nem magamat reklámozom, hanem a
Brokernetet."
– Ezt sokan összetévesztik: ha valami valaminek a neve, akkor az
annak a terméknek a neve, és a cégnek a neve.
– Na jó, de nálunk nem volt autógyártás sokáig, most pedig jön egy
új sportautó, és Brokernetnek keresztelik? Ha lesz megint egy autótok,
az is Brokernet típusnévvel fut majd?
– Persze, az is Brokernet lesz. Ha pedig más színben jelenik meg,
lesz ilyen, hogy Ha lesz kék, akkor Blue Sting, ha arany, akkor Gold
Sting (a Sting egyébként fullánkot jelent). De a Brokernet, az a neve.
Jó hangzású, nekem semmi bajom a nevével. Az autó az én tulajdonom,
hogy a Brokernet nevet kapta, az egy üzleti megállapodás.
És még percekig vitáztunk, de nem jutottunk közös nevezőre. A
lényegre vonatkozó bunkó kérdésemre (mennyi volt?) természetesen az
obligát választ kapom: üzleti titok. Ez van: Csonka, Rába, Csepel,
Pannónia után 2006-ban Brokernet. Ha elkészül majd az utcai változat,
ez lesz a forgalmiban is. Brrr.
További cikkeink
