Kevesen sejtik, mit tud. Észrevétlenül illeszkedik az utcaképbe: kinek is tűnne fel egy szolíd, ezüst színű Octavia egy olyan városban, ahol a taxik és rendőrautók jó része is ilyen típusú? A visszafogott külsejű T ügynök azonban más, mint a többi Octavia: a 8,4-es gyorsulási érték és a 219 km/h végsebesség merőben szokatlan egy csomagtartóméretre kihegyezett, főleg kiváló ár/érték arányáról nevezetes modelltől.
|
T ügynök nevét az 1.8-as, hengerenként ötszelepes, Made in Győr
motorról kapta.
T, mint turbó, logikus. A TotalCar fórumán
külön topik foglalkozik ezzel a motorral: a 7000+ hozzászólás között
nemigen találni negatív beírásokat. Hogy további katalógusadatokat
soroljunk: az Octaviába épített változat 150 lóerőt és 210 Nm-t
teljesít. Ez utóbbit ráadásul 1750 és 4600 fordulat között
folyamatosan: ha az 1.8T nyomatékgörbéje biliárdasztal lenne,
világbajnoki tornát lehetne rendezni rajta, olyan lapos és
egyenletes.
A csodaszép karakterisztika mellett a motor másik legszimpatikusabb
tulajdonsága, hogy
minden dinamizmusa ellenére sem kerül sokba fenntartani. Pontos
fogyasztási értékeket nem merek írni, mert már megtapasztaltam, hogy
amikor a legnyíltabb szívvel, a legőszintébben közlöm az általam
pontosan mért és feljegyzett fogyasztási adatokat, beszélgetőtársaim
gyakran bizonyos sánta kutyákra és azok utolérésére terelik a szót.
Maradjunk annyiban, hogy 800 kilométeres referencia útvonalamon, amiben
bőven található város, országút és tempós autópálya is, átlagban egy
(1) decivel fogyaszt többet T ügynök, mint elődje, egy "sima" 1.6-os,
101 lovas Octavia. Ja, és én már azzal is maradéktalanul elégedett
voltam.
T ügynök majdhogynem egyedi darab Magyarországon. Erre akkor
döbbentem rá, amikor régi, elégedett Octaviásként (T ügynök már a
harmadik a kezeim alatt) egy használt, de megkímélt 1.8T beszerzését
tűztem ki célul magam elé. A malacpersely feltörésétől kezdve fél évig
vadásztam a megfelelő autóra. A
hasznaltauto.hu-val keltem,
weltauto.hu-val feküdtem, de
semmi. Lefizettem a sarki újságost, küldjön sms-t, amint megérkezik a
képes hirdetési újság, hogy az elsők között csaphassak le, ha mégis
előkerülne egy példány.
Az 1.8T-ínség oka, hogy új korában ez a kivitel bizarrul drága:
például eleve csak csúcsfelszereltségben kapható. 2001 elején, amikor T
ügynök forgalomba állt, az 1.6-os változathoz képest ugyanolyan
felszereltség mellett 1.2 millió felárat kellett a remek motorért
(plusz hátsó tárcsafékek) fizetni. És hát a csúcsfelszereltség sem volt
éppen bőkezű: az automata klíma, az oldallégzsákok, egy akármilyen
rádió, a központi zár távirányítása nem fért már bele az 5.4-es árba.
Elegance kivitel ide vagy oda, a kormány vagy a sebváltógomb
bőrözése is
csak az extralistán szerepelt. Az 1.8T árfolyama egyébként tavaly
karácsonykor tetőzött: 6 millió feletti összegért árulták - igaz, ekkor
az oldallégzsák és egy ványadt kazettás magnó már a felszereltség része
volt.
T ügynököt végül isteni útmutatás nyomán szúrtam ki egy használtautó
telepen. Életemben először, egy terelés miatt jártam ugyanis a
külvárosi főúton, amikor 1.8T-azonosító berendezésem felvisított (lásd
a keretes anyagot). Az autón nem volt "Eladó" tábla, sőt, még a
motorháztető is meleg volt - épp akkor hozták be. Az autókereskedés
aznap valószínűleg rekordot döntött a
Gyorsasági használtautó eladás kategóriában: mire elkészült a
valóban gondos, de így is csupa szépet és jót tartalmazó
állapotfelmérés, én már újra ott toporogtam, kezemben a közben
felmarkolt milliókkal. A két és fél éves, 60 ezret futott autóhoz egy
új 1.2 Elegance Fabia áráért lehetett hozzájutni.
|
Első közös utunkon a kéjérzettől mámorosan, hangosan
sikkantgatva gyorsultam/toltam le a meglepődött presztízsautósokat,
de másnapra lehiggadtam, és a "nyugodt erő" szlogent tettem magamévá. T
ügynök azóta a forgalom átlagos résztvevője, csak indokolt esetben
üzemel
brute force üzemmóban. Annál is inkább, mert az erőfölényen
kívül nem sok sportos tulajdonsága van: a turbó fütyülését teljesen
kirekeszti az utastérből a zajszigetelés,
a lefújószelep is némán fúj le, kipufogó- vagy szívózaj nulla.
Nagyobb baj, hogy a futómű a 75 lovas kistesók közeli rokona. A
szaksajtóban úgy hívják, "kényelemre hangolt", valójában bólogatós, de
legalább jóindulatú. A gyári 15-ös felnik cseréje a szerintem gyönyörű
(ha már ennyit fizettem értük, hejj) 16 collos RS-felnikre és a
hozzájuk tartozó szélesebb+peresebb gumikra azért javított valamit a
menettulajdonságokon.
A sebességváltó pláne sehogy sem sportos: egyrészt kicsit
akadozik, másrészt a gombja alapértelmezésben gusztustalan,
fröccsöntött műanyag-darab. Ezt első lendületből kicseréltem a gyári
bőr-fém kombinált megoldásra. De a sportosság legnagyobb gátja a hosszú
fokozatkiosztás. Hármasban 170-nél tilt, ötösben 4000-es fordulat
felett fordulnak utánunk az autópálya-rendőrség elfogó motorjai (160
km/h). Viszont éppen ez a kiosztás teszi csendes, takarékos, komoly
erőtartalékkal rendelkező utazóautóvá.
Ami viszont sportautóban is elmenne, az a fék: a lassulás a
gyorsulásnál is meggyőzőbb, és legkésőbb a féktárcsacsere utáni számla
átvételekor rádöbben az ember, hogy T ügynök valóban komoly méretű
fékberendezést kapott.
Az 1.8T motor a tuningolók kedvenc munkadarabja. Egy szimpla
chiptuning 200 lóerő környékére pumpálná a teljesítményt, és a neten
keringő legendák szerint a motor élettartama - a jelentős tervezési
tartalékok miatt - meg sem érezné. De hiába, hogy sok lóerőnél jobb a
több, marad a gyári chip. Az élményautózásra felkészítéshez ugyanis
elsősorban a futóműhöz kellene nyúlni, aztán a nem igazán merev
karosszériát kellene megerősíteni első és hátsó toronymerevítőkkel
(legalább a budapesti autózást kísérő állandó, halk nyöszörgések is
megszűnnének), és csak utána jöhetne egy szolid chip-upgrade. Az i-re a
pontot egy diszkréten dörmögő sportkipufogó tenné fel. De felesleges
lenne mindezt végigcsinálni, hiszen létezik egy pont ilyen szériaautó,
Octavia RS-nek hívják.
|
T ügynök úgy jó, ahogy van, spoilerkészlet és dögös kipufogó
nélkül. Így legalább nem provokálja a rendőröket, a tolvajok nagy
ívben elkerülik, a 6-os villamos utazóközönsége sem nézi irigységgel
vegyes gyűlölettel a szemében, és nem akarnak vele folyton versenyezni
a helyi vagányok. Nem mintha lenne esélyük...
További cikkeink
