![]() |
Beszámoltunk már erről a rettenetről mikor tavaly tavasszal
Genfben bemutatták , aztán meg mikor
olvasónk lefotózta itt Magyarországon. De mikor testközelből megláttam
és pofán vágott a jövő szele - amiről eddig azt hittem, hogy
unokáink sem fogják látni - rájöttem, hogy az autón túlmutató
műszaki megoldásokat is érdemes sorra venni.
Kezdjük ezzel a
drive by wire [draiv bai 'waiə*] dologgal. Manapság mindenki
a környezetvédelmen, meg a biztonságon töri a fejét, így érthető,
hogy az autóiparban is vannak próbálkozások a lépés tartásra. Most
nem az alternatív üzemanyagokra gondolok, meg azokra a
találmányokra amelyekről az összeesküvés-elméletekben hívők
pontosan tudják, hogy léteznek, és működnek, csak az olajhoz közeli
cégek altatják őket, hanem a sci-fi filmekből ellesett kütyükre.
Milyen marha jó lenne például ha megspórolhatnánk az autóból -
többek között - a fékfolyadékot, mint az egyes számú közellenséget
a veszélyes hulladékok raktárában. Nem kell hozzá olyan nagy tudás,
csak meg kell oldani, hogy a hidraulika ne ezzel működjön. Persze a
pneumatika is bejácchatna, de most az elektronika, meg a
számítógépek a divat, így miért ne legyen ez is elektromos
vezérlésű. Ráadásul ezen a módon kiiktathatók a mechanikai elemek
is, így a dizájnerek is nagyobb teret kaphatnak a belső tér
kialakításában, mivel nem muszáj a kormányt előre tervezni, a
pedálokat a lábhoz, és a többi...
Na, a Novanta pontosan ilyen autó. Az most nem lényeg, hogy Saab,
mert akármi is lehetne. Az sem lényeg, hogy a 9-5-ös 3.0-ás, 24
szelepes, V6-os motorja van benne, mert akármi más is lehetne.
Csupáncsak azért ez, mivel a beépített technológián dolgozó emberek
az SKF nevű - egyébként a csapágyairól elhíresült - cég
alkalmazottai, amely cég svéd létére, valamiért pont egy svéd
autóba álmodta bele a futurisztikát. És most ne tegyék fel a
kérdést a Volvósok, mert nem nem tudom. A bódét egyébként a Bertone
cég tervezte, amelyik nem is svéd.
Szóval itt egyáltalán nincsenek pedálok a vezető előtt, de még
csak kormány sem - alaphelyzetben. Mivel a kormányzás is
elektronikus úton történik, simán megtehették, hogy a kormányoszlop
elhagyásával az ajtóba bújva vonuljon félre a ki-, beszálláskor ez
a legtöbbet fogdosott alkatrész. Mikor aztán a vezető kényelmesen
elhelyezkedett a székében, az ajtón található kis kart finoman
meghúzva magára csukhatja azt. Azért finoman, mert a megszokottól
eltérően az ajtót nem a kézi erőnkkel kell behúzni, ezt is elvégzi
helyettünk egy villanymotor. Nekünk csak a kapcsolóban elhelyezett
rugócska erejét kell leküzdnünk. Aztán ahogy az ajtó közeledik a
bezárt állapotához, szép lassan kifordul az eddig a kárpitban alvó
kormány, és a kezelő szerkezet.
Erről nem kell sokat beszélni. Aki látott már
Knight Ridert-t, az
pontosan el tudja képzelni. Azt a különbséget azonban meg kell
említeni, hogy míg a filmbéli autóban igencsak nehézkes lehet egy
hajtűkanyarban átfogni a kormányon, erre itt nincs szükség, mivel a
két foggantyú - csak a foggantyú, nem az egész egység! - mindössze
kb. 30ş-ot tud elmozdulni. Aztán meg mivel nincsenek pedálok, a
kormányok markolatára sujkolták a gyorsítási és a lassítási
feladatok elvégzését is. Ezen a mozgássérültek, és a motorosok nem
lepődnek meg, mivel ők eddig is kézzel csinálták. A markolaton -
bármelyiken - csuklóból csavarva lehet gázt adni, és összeszorítva
a tenyerünket lehet fékezni. Figyelem! Gyakorlat teszi mestert.
A gázadás nem nagy vaszisztdasz, mivel már több autóban is van
elektronikus gázpedál. Ez itt pont olyan, csak kézi vezérlésű. A
fék azonban új dolog. A kerekeknél levő kicsiny villanymotorok, és
a hozzájuk kapcsolódó bolygó-hollandi-szerű, körmozgást egyenes
vonalú mozgássá alakító szerkezetek segítségével történik a
betéteknek a tárcsához való nyomása. Ráadásul a reakciódő is
kisebb, mivel az áram gyorsabban képes haladni a vezetékekben, mint
a fékolaj a csőben... legalábbis ez szerepel a prospektusban. A
kormányzás pedig hagyományos kormányművel történik, csak a
fogaslécet szintén villanymotor rángatja jobbra-balra, és nem
fogaslécnek hívják, hanem az egész egység az aktuátor nevet kapta,
és folyamatos jeláramlással dolgozik.
Na és a váltás? - Kérdezhetné egy szekptikus, de pontosan tudjuk,
hogy az automata váltók, és az emberi lustaság milyen jó partnerek.
Természetesen ebben az autóban is automata a váltó, annyi a tuning
benne, hogy a fokozat-választás nem mechanikusan történik - asszem'
ezt a szót lassan el lehet felejteni -, hanem az is gombnyomásra
megy. Benyomjuk a kívánt fokozat gombját a kormány mellett, oszt
gyíííí...
És nagyjából itt véget is értek a dolgok. Mert az, hogy a vezető
melletti ülésen számítógépezni lehet, vagy DVD-t nézni - ami a
csomagtartóba szerelt lejátszón keresztül valósul meg -, hogy nagy
HI-FI van az autóban, vagy az, hogy a két jobboldali ajtó egymás
felé nyílik, a bal oldali egyetlen ajtó pedig szemből, az már csak
részletkérdés. A technológia a lényeg. Az pedig a DVD lejátszó
mellett bújik meg a csomagtartóban. Itt készül a hagyományos
eszközökhöz való 14 Voltból 42, ami a by wire eszközök üzemeléséhez
kell. És itt állomásozik az a komoly elektronika is, ami a teljes
rendszert felügyeli. Másodpercenként többször kér jelentést az
egyes eszközöktől, és amint valaki nem szól vissza, hogy minden OK,
azonnal vészprogramra vált. Ha például az egyik kerék fékjétől nem
kap visszajelzést, akkor úgy irányítja a másik hármat, hogy
fékezéskor se húzzanak félre.
Mindenestre homokóra fóbiások egyelőre kerüljék az ilyen fajta
járműveket. A technológia életre hívásakor említett
környézetvédelem, és biztonság párosból, ez utóbbiról nem vagyok
meggyőzve ha egy számítógép felel érte. Ráadásul Novantát vezetve
le kell, hogy mondjak minden visszajelzésről is amit az útról
kapnék. Persze lehet ezeket imitálni - ahogy a force-feedback-es
kormányok is remegnek ha a Colin McRae2-ben kicsit lehúzodok az
aszfaltról -, de az nem ugyanaz. Az azonban biztos, hogy az ilyen
autók elterjedése után a grafitbomba lesz az emberiség szemében a
legfélelmetesebb fegyver nem az atom.
|
|


















