Amikor az autók komputeres vezérlôelektronikájáról beszélünk, általában a motorvezérlésre, az úttartásért felelôs eszközökre, és a ma oly divatos GPS-re gondolunk. Ritkán jut eszünkbe, hogy egy alapvetô elektromos alrendszer, a világítás is komputerizálható.
 |
|
| |
|
Egy fényérzekelô relé képes automatikusan ki-
és bekapcsolni az utcai lámpák sorát. A Mercedes volt az elsô
gyártó, aki ezt a mondhatni triviális technológiát az autóiparba
adaptálta. Ehhez igazából még nem szükséges számítógépes vezérlés,
annál nagyszerűbb lehetôség lehet a világítóberendezés égôinek
ellenôrzése és szabályozása.
Nemrégiben ismertettük az ún. CAN-Bus elônyeit.
Az adatbusz felhasználásával a lámpák is vezérelhetôk (ezek akár
külön buszra csatlakoztathatóak). A közeljövôben
nem lesz szükség külön helyzetjelzô és féklámpára: a CAN-Bus
képes ugyanis arra, hogy ugyanarra a 21 wattos izzóra 5 wattos
impulzusmodulált jelet juttasson (így lesz belôle helyzetjelzô
fény), amelyre a fékpedál lenyomásakor 21 wattos teljesítményt küld
a rendszer (ilyen az új Audi A4-es).
A fényszórók szabályozásának legproblematikusabb elemére született a
kanyarlámpa, ami tulajdonképpen egy mikroprocesszor-vezérlésű
fényszóró.
Képes arra, hogy keresztezôdésbe érve terített fényt adjon, ha
szembe jön valaki, letompítsa a fényt, bevilágítson a kanyarodó útra,
stb. A vezérlésérôl a GPS és egy különleges radar együttese
gondoskodik. Segítségével a járművezetônek kevesebb tényezôre kell
összpontosítani, ráadásul a rossz látási viszonyokból eredô balesetek
jelentôs része is elkerülhetô. (Jól kiegészíthetô az egyre szélesebb
körben ismert night vision-nel.)
A sci-fibe illô készülék 8-10 elektronizált, külön-külön
szabályozott részegységbôl áll. Az egységeket egymástól függetlenül
kapcsolgatja a számítógép, vagy bonyolult tükörrendszert és lencséket
alkalmaz a fényvetés szabályozására. Az egyik fejlesztô,
a Hella 2003-ra teszi a hadiiparban már bizonyított rendszerek
sorozatgyártását.
További cikkeink
