Sajnos alapvetés manapság, hogy ami jár, az nem feltétlenül jut is. Legalábbis reklamáció nélkül biztosan nem. Olvasónk nem kért sokat a biztosítótól, csupán annyit szeretett volna, hogy a balesetben sérült motorkerékpárjának értékcsökkenését is térítsék meg. Eddig viszont mindenki beintett.
A történet előzményeit már ismerhetitek. Ott hagytuk abba, hogy olvasónk a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Békéltető Testülethez fordult, mert nem jutott dűlőre a biztosítóval. Sőt, még a szakértői kalkulációt elkészítő cégnél is lukra futott. Utóbbival Károly nem kívánt foglalkozni egészen addig, amíg a Békéltető Testület előtti eljárás be nem fejeződik. Most viszont megszületett a döntés, olvasónk pedig mérhetetlenül csalódott.
Károly hiába szerzett szakértői véleményt is igazának alátámasztására, a biztosító továbbra is fenntartotta azon álláspontját, miszerint az értékcsökkenés kifizetésének előfeltételei nem állnak fent, a szakértői véleményt pedig nem tudják elfogadni, mivel az gépkocsira és nem motorkerékpárra vonatkozik. Fentiek miatt egyezségi ajánlattal sem álltak elő az eljárás során.
A biztosító hivatalos érvelése szerint a BVSK (Német Független Szakértők Szövetsége) által kifejlesztett módszert alkalmazzák az értékcsökkenés számításánál, amely módszer leírása az interneten szabadon - bárki számára - elérhető. Mivel az alkalmazott számítási módszer és kalkulációs sémák nem tartalmaznak metodikát motorkerékpár értékcsökkenés számítására és az igazságügyi műszaki szakértői gyakorlat sem munkált ki ilyet, motorkerékpárok esetén értékcsökkenési számításokat sem készítenek soha.
Emellett azzal is érveltek, hogy a Károly által benyújtott szakértői vélemény gépkocsira vonatkozik, a követelt összeg (150.000 forint) viszont motorkerékpár tekintetében értelmezendő, ami miatt a szakvéleményben foglaltak irrelevánsak.
A testület - a személyes meghallgatás lehetőségének hiánya miatt a benyújtott iratok alapján - végül arra jutott, hogy "lehetetlenség" okán nem tudja érdemben elbírálni az ügyet és olvasónk forduljon bírósághoz, ha érvényesíteni kívánja az értékcsökkenés kifizetéséhez fűződő vélt vagy valós jogát. Az irat indokolása szerint azért nem tud döntést hozni a konkrét esetben a Békéltető Testület, mert "a pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére irányuló eljárásban a jogintézmény jellegére figyelemmel (az eljárás célja a jogviták gyors, hatékony, lehetőleg megegyezésen alapuló rendezése) szakértő kirendelésére, széleskörű bizonyítás lefolytatására nincs lehetőség."
A lényeg, hogy ez egy olyan bonyolult jogi kérdéseket feszegető ügy, aminek az elbírálása már bírósági szintű szakmai-jogi felkészültséget és eljárásrendet igényel. A szükséges bizonyítások lefolytatása a Békéltető Testület előtti eljárásban egyszerűen nem lehetséges. Károly nem igazán tud azonosulni ezzel a megközelítéssel, véleménye szerint éppen az lenne az egész eljárás lényege, hogy ne kelljen bírósághoz fordulnia a pórul járt üzembentartóknak. Ebben is van igazság bőséggel.
Fontos érteni, hogy a Békéltető Testület ezzel a döntéssel nem azt mondta, hogy olvasónknak nincs vagy nem lehet igaza jogi értelemben. Csupán annyit mondott, hogy ezt a kérdést bíróságon kell megvitatni a bonyolultsága és a szükséges bizonyítások okán is. Egészen pontosan úgy fogalmazott a testület, hogy "A határozat nem érinti a Kérelmező azon jogát, hogy igényét bírósági úton érvényesítse."
Hogyan tovább?
Olvasónknak - érthető okokból - már a jövő évi hócipője is tele van az összes jogtudorral, grémiummal és szolgáltatóval, ami miatt "a szervezete sem kívánja" a további jogi fingreszelgetést, nem viszi bíróságra az ügyet. Azon még morfondírozott kicsit, hogy az értékcsökkenési kalkuláció tartalmazó szakvélemény miatt belevágjon-e egy újabb (immáron a területileg illetékes Regionális Békéltető Testület előtti) fogyasztóvédelmi eljárásba, de végül arról is letett. Megfogalmazása szerint okult a korábbi tapasztalataiból.
Az értékcsökkenési kalkulációt végző vállalkozással amiatt akasztotta össze bajuszát Károly, hogy a honlapon egymásnak ellentmondó információk kerültek feltüntetésre arról, hogy milyen járművekre vonatkozik a kalkuláció és melyekre nem. A szolgáltató a honlapján a KGFB törvény rendelkezéseire hivatkozik és úgy fogalmaz, hogy "gépjármű károsodása esetén (...)", illetve, hogy "Amennyiben kárt okoztak az Ön gépjárművében, a károkozó biztosítója felé a gépjárművében bekövetkezett értékcsökkenést is érvényesíteni tudja. Ennek a megtérítésre irányuló igényének mértékét a honlapunk segítségével kiszámolhatja."
Logikus következtetés, hogy ez a motorkerékpárokra is kiterjed, hiszen azok a KRESZ szerint - akárcsak a gépkocsik - gépjárműnek minősülnek!
Ezzel szemben a kalkulációs űrlapon már az szerepel, hogy "a gépkocsi forgalmi értéke". Erre hivatkozással a szolgáltató arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem tud érdemben foglalkozni Károly panaszával. A hivatalos válasz szerint:
"A panaszával kapcsolatban felhívjuk figyelmét, hogy szolgáltatásunk egyértelműen a gépkocsikra vonatkozik, ahogy ezt weboldalunkon a kalkulátorunkban is világosan feltüntettük: 'A gépkocsi forgalmi értéke' mezőben kizárólag gépkocsik értékét lehet megadni.
A kalkulátorban is egyértelműen fel van tűntetve, hogy 'A gépkocsi forgalmi értéke' ami egyértelműen jelzi, hogy kalkulátorunk és szolgáltatásunk a motorkerékpárokra nem vonatkozik.
Sajnálattal tájékoztatjuk, hogy a fentiekre tekintettel nem áll módunkban a befizetett összeget visszatéríteni. Amennyiben kérdése lett volna a szolgáltatás igénybevétele előtt, ügyfélszolgálatunk készséggel állt volna rendelkezésére."
az ilyen malőr úgynevezett lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződést eredményez, amely eleve semmis!
Ha pedig lehetetlenség miatt semmis a szerződés, akkor vissza kell állítani az eredeti állapotot. Ugyanis semmis szerződés esetén a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, a szerződés a megkötésének időpontjától érvénytelen.
Az azért mégsem járja, hogy a szolgáltató ÁSZF-jét csak az ügyfélnek kell(ene) ismernie és helyesen értelmeznie, a szolgáltatónak viszont nem! Nekem úgy tűnik, hogy ebben a malőrben a szolgáltató éppen annyira ludas, mint olvasónk. A tisztességes ügymenet egyik alappillére ugyanis az is, hogy a szolgáltató nem nyújt olyan szolgáltatást, amely eleve lehetetlen. Ha pedig ilyet észlel (például azt, hogy motorkerékpárra kalkulál valaki értékcsökkenést), akkor felhívja az ügyfél figyelmét a bakira ahelyett, hogy beszedi az ellenszolgáltatást és kiadja a kalkulációt.
Ahogyan az MNB Békéltető Testület is utalt rá határozatában, ezen kérdések elbírálása bírósági kereteket igényelne, olvasónk viszont az előzmények tükrében még rágondolni sem szeretne, hogy ott mi várhat rá. Így ezen jogkérdések bírósági megvitatása érdeklődés hiányában elmarad.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
A címlapkép és a coverfotó illusztráció!
