Mihály szabályos közlekedés során szenvedett balesetet, a biztosító mégis csak a kár töredékét fizette volna meg. Hiába állapította meg a rendőrség a károkozó felelősségét, a kár összege kapcsán mégis vita alakult ki. A biztosító ügyvédi felszólításra megemelte a jármű kárkori értékét, de még ez az összeg is kevésnek bizonyult. A vétlen fél nem hagyta annyiban, bírósághoz fordult és jól döntött.
Sajnálatos tapasztalat, hogy a biztosító által megállapított kárkori érték és az igazságügyi szakértő által megállapított kárkori érték között gyakran eltérés van. Így volt ez Mihály esetében is, akinek egy közlekedési baleset során a vétkes járművezető totálkárosra törte BMW Z4-esét.
Mihály hobbija az autója volt. Rendszeresen karbantartotta, garázsban tárolta, kiemelt figyelmet fordított rá, a felújítások számláit rendszeresen megőrizte és oldtimer autónak szánta. A jármű korához képest ritka jó állapotban volt, a baj azonban egy pillanat alatt megtörténik.
Mihály egy átlagos napon a Róbert Károly körút és Váci út kereszteződéséhez érve piros jelzésre megállt. Amikor a lámpa zöldre váltott, a közlekedési szabályokat betartva balra kanyarodott. Már majdnem befejezte a manővert, amikor a piros jelzésen áthaladva egy Citroen Cactus nagy sebességgel nekiütközött az autójának. A BMW Z4 megpördült, és kb. 10-12 méterre állt meg az ütközési ponttól.
A baleset helyszínére a rendőrség kiérkezett, az összetört autókat elszállították, és mivel nem történt nyolc napon túl gyógyuló sérülés, szabálysértési eljárás indult. Az ügyben a kirendelt szakértő megállapította, hogy a Citroen Cactus járművezetője piros jelzésen haladt be a kereszteződésbe, ezért a közlekedési balesetben ő a vétkes. A rendőrség az eljárás alá vont személyt felelősségre vonta és pénzbírságot szabott ki vele szemben.
Mihály kártérítési igényét annak módja szerint bejelentette a károkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójának. A szabálysértési felelősség megállapítása ismeretében a biztosító a kártérítési igény jogalapját elismerte, a fekete leves azonban a kártérítés összege volt, amikor megérkezett. A biztosító a szemle után, a felújításról szóló számlák megküldését követően a gépkocsi kárkori értékét 4 838 000 forintban állapította meg. Jelezte a biztosító számára, hogy az összeggel nem ért egyet, de a biztosító válaszában közölte, hogy a felújításra vonatkozó számlákat figyelembe vette, az érték meghatározása annak ismeretében készült. Mihály ekkor fordult a Gyulay Ügyvédi Irodához.
Mit lehet ilyenkor tenni?
A gépkocsi kárkori értékének meghatározása szakkérdés. A törvényben meghatározott feltételek figyelembe vételével készített magánszakértői vélemény a perben alkalmazható. Ha a követelményeknek megfelelő magánszakértői vélemény készül, akkor a károsult döntése, hogy az esetleges polgári perben ezt a véleményt fel kívánja használni, vagy inkább szakértő kirendelésére tesz indítványt. A perben ugyanis a károsultat terheli annak bizonyítása, hogy milyen fizetési kötelezettsége áll fenn a biztosítónak. A taktika kialakítása ezokból már a peren kívüli eljárás során fontos. A rosszul megválasztott bizonyítás jelentős, nem érvényesíthető költséget okozhat a károsult számára.
A körülményeket mérlegelve Mihály igazságügyi szakértőt fogadott, aki a BMW Z4 kárkori értékét 5 997 000 forintban határozta meg. A szakvélemény birtokában, az ügyvédi felszólító levél hatására a biztosító 5 335 000 forintra emelte a kárkori értéket. Ez azonban nem a biztosító által fizetendő összeget jelenti. A kárkori értéket ugyanis csökkenteni kell a gépjármű maradványértékével. A rongálódott autónak vannak használható alkatrészei, mely miatt a kárkori érték mellett egy maradványértéket is meg kell határozni, mellyel a biztosító csökkenti a fizetendő összeget. Ezt a maradványértéket egy roncskereskedő megvásárolhatja, vagy a károsult megtarthatja magának. A BMW Z4 esetében ez a roncsérték 635 000 forint volt, Mihály pedig inkább megtartotta az autót.
A biztosító azonban így sem a magánszakértő által megjelölt összeget fizette meg Mihály számára, ezért Mihály ügyvéd segítséggel ragaszkodott a magánszakértő által megállapított összeghez, és a fennmaradt 662 000 forint összegű kár megfizetése érdekében jogi eljárást kezdett.
A biztosító ellentmondott a fizetési meghagyásnak, a keresetet tartalmazó irattal szemben pedig ellenkérelmet terjesztett elő. A peres eljárás során lefolytatott bizonyítás eredményeként a bíróság 2000 forint híján a követelt kár összegét jogosnak ítélte, és kötelezte a biztosítót, hogy a kárkori érték további 660 000 forint összegét, annak késedelmi kamatával együtt fizesse meg a károsult számára. Mihály így, a biztosító által megállapított összegnél 1 157 000 forinttal magasabb összegben részesült, mely mellett a késedelmi kamat is kifizetésre került.
Mikor érdemes pert indítani?
A polgári per előtt minden esetben javasolt annak vizsgálata, hogy milyen eséllyel lehet érvényesíteni az igényt. Ehhez az adott jogterületen érdemi tapasztalattal rendelkező ügyvéddel érdemes egyeztetni. A cikkben említett esetben a polgári perrendtartás szabályai szerint készített, megfelelő magánszakértői vélemény nagy mértékben növeli az igényérvényesítés esélyét. Mindazonáltal egy perben szigorú eljárási szabályokat kell betartani. Mivel a bírósági eljárásban perköltség merül fel, ezért alaposan át kell gondolni, hogy milyen követelést érvényesít a károsult.
Perköltség különösen az eljárás megindításával és a jogorvoslattal felmerülő illeték, ügyvédi munkadíj, szakértői díj vagy a tanúk megjelenésének költsége. Főszabály szerint a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti. Részleges pernyertesség esetén azonban a perköltség viselés a perveszteség-pernyertesség arányában történik. Ez azt jelenti, hogy egy eltúlzott követelés esetén hiába kötelezi a bíróság a másik felet bizonyos összeg megfizetésére, a perveszteség arányára tekintettel előfordulhat, hogy magasabb összegű perköltséget kell megtéríteni, mint amekkora követelést megítél a bíróság. Ezokból érdemes az adott területen jártas ügyvéd közreműködését kérni.
A károsult autó megjavítható
Attól, hogy a kártérítési szabályok szerint totálkárosnak minősítenek egy autót, a jármű még megjavítható és tovább használható. Ez esetben a biztosító nem a javítási költség megfizetésére, hanem a fenti példa szerint a kárkori érték és a maradványérték közötti különbözet térítésére köteles.
Miként az autót Mihály is megtartotta, senki nem köteles értékesíteni maradványértéken a károsult járművet. A javítás és felújítás minden esetben a károsult egyedi döntése. Ez sokszor nem csak gazdasági, hanem érzelmi kérdés is. Így volt ezzel Mihály is, aki ugyancsak megtartotta a BMW Z4-esét. A szerelő csapat és Mihály áldozatos munkájával tökéletesen felújították az autót, mely jobb, mint a baleset előtt, és azóta is használatban áll.
A cikket a Gyulay Ügyvédi Iroda készítette.
További cikkeink
