Elhajtották olvasónkat a műszaki vizsgáról, mert a vizsgaállomás nem ismerte az aktuális jogszabályt
A jog egy dinamikus rendszer, az áramlási iránya általában a jogalkalmazás felől halad a jogalkotás felé. Úgy kell ezt elképzelni, hogy a mindennapi élet során kialakulnak a legjobb - a jogszabályi rendelkezésektől kissé eltérő - gyakorlatok, a jogalkotó pedig időnként ezek alapján frissíti a rendelkezéseket. Most viszont megfordult a menetirány.
Közzétéve:
2025. 02. 11. 07:07
A műszaki vizsga megrendelésével kapcsolatban a jogalkotó tavaly év végén könnyítést vezetett be. Persze ennek is megvoltak a maga gyakorlati előzményei, az autósoknak viszont többnyire nem akadt gondjuk a régi rendszerrel sem. Ha nem az üzembentartó vitte műszakira az autót, adott egy meghatalmazást a használónak, vagy elküldte az okmányairól készített fényképet annak, aki vizsgára vitte a járművet.

Ezt a gyakorlatot azonban a jogalkotó nem nézte jó szemmel, viszont szankcionálni sem akarta, ezért legálissá tette azt a helyzetet, amikor olyasvalaki jelenik meg a vizsgaállomáson az autóval, akinek papíron-jogilag nincs köze a járműhöz. Egy dolgot kér csak a jogszabály: legyen ott a forgalmi és a kulcs is, igaz az előbbit már régóta nem kötelező az autóban tartani.
Mi változott?
Az Építési és Közlekedési Minisztérium év végi rendelete (54/2024. (XII. 30 ÉKM rendelet) módosította a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 12. § (5a) és (5b) pontjait.
Az új szabályok értelmében:
"12. § (5a) A közlekedési hatóság, valamint a vizsgáló állomás köteles megvizsgálni és dokumentálni a képviselő képviseleti jogosultságát. Időszakos vizsgálatra irányuló kérelem esetén az üzembentartó képviseletét – külön okirat kiállítása nélkül – elláthatja az a személy, aki rendelkezik a járművel és annak hatósági engedélyével, valamint az üzembentartó helyett képes biztosítani a jármű vizsgálatának elvégzéséhez a feltételeket."
"12. § (5b) Külön okirat kiállítása nélkül az üzembentartót képviselő személy képviseleti jogosultsága az időszakos vizsgálat során a jármű üzembentartóját terhelő kötelezettségek teljesítésére és a közlekedési hatóság határozatának átvételére terjed ki."
Magyarul, aki oda tudja vinni az autót, a forgalmit és a kulcsot a vizsgasorra, az kezdeményezheti az időszakos vizsgálatot, befizetheti a vizsgadíjat, a kiállított hatósági bizonyítványt pedig átveheti.

A változás viszont annyira hirtelen és fajsúlyos volt, hogy
a közigazgatás és néhány vizsgaállomás a mai napig nem tudott még rá érdemben reagálni
Sándor nevű olvasónk nem hisz az időpontfoglalásban, impulzusvezérelt módon intézi az időszakos vizsgáztatást. Amikor éppen van egy szabad órája, bekanyarodik egy útba eső vizsgasorra és ott nyomban vizsgára bocsátja az autóját. Nem is szokott ezzel gondja lenni, általában a saját autóját menedzseli, a papírok is a nevére szólnak.
Januárban - olvasva az erről szóló cikkünket - értesült arról, hogy az újévtől a család bármelyik autóját elviheti műszakiztatni, kapott hát az alkalmon január végén, amikor édesanyja Honda Jazz-ével járta a várost: beugrott a forgalmival és a slusszkulccsal a sarki vizsgasorra. Ott viszont nem tudták fogadni, pedig szabad hely volt bőséggel. A vizsgasor adminisztrátora annyit mondott csak, miszerint nem hallottak az új szabályról. Sándornak azt javasolták, hogy vagy hozza a megszokott meghatalmazást, vagy mutassa meg az új jogszabályi rendelkezéseket.

Sándor szerkesztőségünkhöz fordult, mi biztosan tudunk neki segíteni abban, hogy melyik salátatörvénybe rejtette el az ominózus változtatást a jogalkotó. Az információval felvértezve magabiztosan ment vissza a vizsgaállomásra, ahol nem vitatták értesülései helyességét, az autót levizsgáztatták az üzembentartó meghatalmazása nélkül is.
Klára nevű olvasónk sajnálatos módon hagyatékként jutott egy Nissan Qahsqai-hoz, az autó tulajdonjogával azonban még nem rendelkezik, a hagyatéki eljárás ugyanis még tart.

A Nissan műszakija viszont március elején lejár, így mindenképpen el kell majd vinnie a vizsgasorra, az autót napi szinten használja a családja. Mivel Klára olvasta az erről szóló cikkünket, kifejezetten örült az új szabályoknak. Biztosra akart azonban menni, így felhívta a közigazgatás központi 1818-as információs vonalát, hogy megérdeklődje: valóban igazak a hírek, tényleg egyszerűsödött a hagyatékként örökölt autók műszakiztatása?
A válasz felkészületlenül érte
A vonal végén arról tájékoztatta a kedves ügyintéző, hogy ameddig nem zajlik le a hagyatéki tárgyalás addig nem lehet levizsgáltatni az autót és a leendő örökösök sem használhatják a hagyaték jogerős átadásáig. Klára nem hitt a fülének, még az is felmerült benne, hogy valamit félreértett a cikkek tartalmából. Szerkesztőségünkhöz fordult segítségért, őt is a pontos jogszabályi paragrafus megjelölése érdekelte. Úgy volt vele, hogy ilyen könnyen nem rázzák le, ha kell, az orruk alá dörgöli az új szabályokat papír alapon is.
Erre azonban nem volt szükség, a következő telefonbeszélgetés idejére a közigazgatás is képbe került az új szabályokkal, immáron arról tájékoztatták, hogy:
vigye az autót bátran a vizsgasorra, a forgalmi és az autó indítókulcsa (na meg a személyes okmányai) legyenek kéznél, más nem kell

Sajnos gyakran megesik, hogy a naponta megjelenő új jogszabályok tucatjai közt a jogalkalmazók is elvesznek kicsit, néha az ügyfelektől értesülnek először a jogi környezet megváltozásáról. Nyilván nem optimális felállás ez, de attól még életszerű. A tanulság az, hogy ne hagyjátok magatokat elbizonytalanítani. A jogalkotás igyekszik könnyíteni az autósok adminisztratív terhein, éljetek a lehetőségekkel!
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
A sztori itt nem ér véget. A témába vágó kapcsolódó cikkeket az alábbi linkeken olvashatod: 1, 2, 3, 4.
További cikkeink







