Autóvásárlásban mindenki kőprofi, nem kevesen nap mint nap végigjátsszák fejben a folyamatot, még ha csak magányos örömszerzés formájában is. Egyetlen fél megapixeles fotó alapján megmondják, melyik a tuti, melyik gané. De amikor eladásra kerül a sor, a saját autójukat a legkevesebben látják reálisan - a hirdetések legalábbis ezt tükrözik.
Nem csodálom, hogy a kereskedők uralják a magyar használtautó-piacot. Nem csak abban profik, hogy az emberek gyengéit kihasználva nyomott áron azonnal felvásárolják a felbukkanó jobb vételeket, de úgy is tudják tálalni a portékát, hogy azt azonnal megkívánja a vásárlójelölt. Nem kell ehhez sok, érdemes rászánni egy fél napot, hogy jobb eséllyel induljon az ember, ha maga szeretné eladni autóját.
1. Takarítás
Sokan még addig sem jutnak el, hogy kétezerötér' befizessenek egy külső-belsőre a kézi mosóban, és retkes kárpittal, szutykos külsővel fotózzák le az autót. Persze, az ember saját kosza nem olyan zavaró, mint a másé, de a vevőnek a miénk a másé. Már a hirdetésben sem kellemes, ha túlcsorduló hamutálat, korpától fehérlő üléseket, tűleveles csomagtartót kell nézegetni, élőben pláne gusztustalan beülni más koszába.
A minimum egy alapos kiganézás és takarítás, amit bárki meg tud csinálni, legrosszabb esetben a benzinkúti porszívó tövében néhány százasért. A műanyag beltéri elemek megpucolása, leápolása vagy egy kárpittisztítás adott esetben arról dönthet, elviszik-e az autót vagy sem - ne becsüljük alá a komfortérzet fontosságát. Profi autókozmetikusok általában öt számjegyű összeget kérnek az alapos munkáért, de sokszor még ez is megéri az árát. Köztes megoldás lehet az igényes autómosó, ahol öt és tízezer között vállalják az átlagosnál alaposabb külső-belsőt. Csak arra figyeljünk oda, hogy ne tocsogjon a műszerfal a szilikonban, mert ettől a legtöbben szintén irtóznak.
2. Mosás
A külső tisztaság ugyanolyan fontos, mint a pöpec beltér. Itt sem ér az a kifogás, hogy úgyis viseltes, karcos már az autó: ahogy egy kopottas kárpit is sokkal kívánatosabb, ha tiszta, a külsőnél is alapkövetelmény a koszmentesség.
Egy egyszerű mosás pár száz forint az önkiszolgáló gőzborotvánál, de még egy alaposabb kézi bérmosást is ki lehet fizetni pár ezresből. Ha használjuk az autót, miközben áruljuk, nyilván macerás nap mint nap tisztán tartani, de a fotózás idejére mindenképpen le kell mosni az autót, és ha komolynak tűnő érdeklődő jön, akkor is érdemes egy-két százasért lecsapatni az út porát. Rengeteget számít az első benyomás.
A motortér már kényesebb ügy. Egyrészt aki igazán profi, annak gyanús a kiglancolt gépház, hiszen használat közben a jól működő, megbízható motor poros - ha lemosták, esetleg olajfolyás nyomait próbálták meg eltüntetni. Másrészt már vagy tíz-húsz éve tilos vízsugárral machinálni a motortérben, mivel az érzékeny elektronikus alkatrészek nem szeretik a nedvességet. Ezért ha nagyon gáz a motortér, inkább fizessünk be egy profi kozmetikusnál egy ápolásra - csodát tudnak tenni.
3. Polírozás
A fényes autó jó autó. Legalábbis az emberek túlnyomó többsége így működik. Ezért bizonyos értékhatár fölött érdemes elgondolkodni egy polírozáson, noha házilag elég nagy macera, bérmunkában pedig nem túl olcsó. De éveket fiatalodik tőle az autó, eltűnnek az apró karcok, és úgy általánosságban egy ápolt gép benyomását kelti. Remélhetőleg az is.
Az apróbb fényezési hibákat - kőfelverődéseket, lepattogott részeket - még a polírozás előtt érdemes kijavítani, ha van javítófestékünk, akár egy apró ecsettel; a szivacskorong majd elintézi a többit.
4. Szerviz
Bár a vevőnek mindig imponál egy frissen szervizelt autó, sajnos a tapasztalat azt mutatja, többet számít az ár. Ha egy autónak az egyszerűség kedvéért százezer forintba kerül a nagyszervize, senki nem ad érte százezerrel többet, mert most lett megcsinálva. Hülyeség, de így van. Egyrészt nem hiszi el, másrészt ő olcsóbban meg tudja csinálni/csináltatni. Ezért az ilyesmit úgy tisztességes intézni, hogy az ember felhívja rá a figyelmet, hogy hamarosan esedékes a következő 30/60/120 ezres szerviz.
Dadogó motorral, kopogó futóművel, ropogó féltengellyel persze nehéz jó áron eladni a gépet, ezért ha van jó szerelőnk, az ilyesmit érdemes eladás előtt megcsináltatni, ha már eddig elhanyagoltuk. De kisebb értékű autó, nagyobb kaliberű javítás kombinációja esetén igaz lehet a fordítottja is: ismert és bevallott hibával, a javítás költségénél kisebb mértékű árengedménnyel időnként be lehet csalogatni a szereléstől nem irtózó vevőket.
5. Fotózás
Mivel a következő lépés az lesz, hogy feltöltjük a képeket a netre, kulcsfontosságú a fotózás. Vegyük a kívül-belül kipucolt, jó esetben felpolírozott, csillogó autónkat, majd olvassuk el a Totalcar tízéves szülinapjára kiírt pályázathoz mellékelt fotózási tanácsokat. Ha nincs digitális fényképezőgépünk, inkább kérjünk kölcsön egyet, mint hogy telefonnal próbáljunk értékelhető fotókat csinálni. Van persze olyan telefon, amivel elfogadhatóan lehet fényképezni, de nem jellemző. A fényképezés tudományáról könyveket írnak, de nem kell művészfotókat csinálni, csak törekedjünk arra, hogy jól nézzen ki az autó a feltöltött képeken. Hogy csak a legfontosabbakat mondjam: nappal álljunk neki, amikor a lehető legtöbb fény van, vigyük ki az árnyékból az autót és a napsütötte oldalát fényképezzük. Ebből következik, hogy forgatni kell az autót, mivel minden oldalát illik lefotózni. Szerencsés, ha a külső fotókon, ahol az egész autót szeretnénk ábrázolni, nem vágjuk le az egyik sarkát. Tudom, erre most sokan a térdüket csapkodják, de annyi sötétben, vakuval, fél autót ábrázoló hirdetést láttam már, hogy muszáj ezt is leírni.
Kívülről tehát fotózzuk körbe az autót, lehetőleg előnyös szögekből, ideális esetben messziről, rázoomolva, majd ne féljünk megmutatni részletfotókon az esetleges hibákat. Úgyis észreveszi a vevőjelölt, amikor eljön megnézni, fölösleges egymás idejét rabolni kormozással. Aki nem szeretne karcokat, pörsenéseket az autóján, jobb, ha már a hirdetésben ki tudja szűrni.
Belül is alap, hogy lefotózzuk a vezetőülést és a műszerfalat, úgy, hogy látsszon a kormány és a váltógomb. A beltéri fotókat a legelőnyösebb nappali fénynél, de árnyékban elkészíteni. Mindig a sofőr széke a legkopottabb, a hátsó ülés pedig többnyire makulátlan, ezért semmit nem mond az autó állapotáról. Ha ön autót keres, és a hátsó üléssel reklámozzák a jószágot, gondoljon erre. Hibákat a beltérben sem árt nagyban lefotózni, és végül kattintsunk még el egy filmkockát a motortérről is.
6. Árképzés
Sajnos meg kell barátkozni a gondolattal, hogy az autó azért, mert a miénk, nem ér többet a piacon kínáltaknál. Lehet, hogy szeretjük, lehet, hogy ismerjük legalább az elmúlt néhány éves történetét, de a vevőnek ugyanolyan ismeretlen, mint bármelyik másik. Előny, ha van szervizkönyv, még jobb, ha számla is akad az elvégzett karbantartásokról, javításokról, de a bizalmatlanság ma olyan szintre jutott, hogy már senki nem hisz el semmit. Ennek következménye, hogy a valóban kivételesen megkímélt, valóban keveset futott autókért sem fizetik ki azt az ártöbbletet, amennyit megérnek. Ha ilyet árul, nehéz lesz átlagon felüli áron eladni. Szomorú, de a sok svindli és óratekerés ezt hozta magával.
Nézze meg a hirdetési oldalakon a hasonló autókat. Évjárat, felszereltség, motortípus és állapot alapján próbálja meg belőni, hová tartozik az öné. Ne sajnálja az időt, kattintson bele és olvassa végig a hasonló hirdetéseket, majd próbálja meg feldolgozni a tényt, hogy bukott az autóján. Nem keveset. Ez a normális.
Biztos észrevette már, hogy a hirdetési oldalak ár szerint rendezik a találatokat. Az olcsóbb van fent. Erre kattintanak. Ezért aki el szeretné adni az autóját, nem százezrekkel többért hirdeti meg, hátha jön egy madár. Sosem jön. Minimális puffert muszáj hagyni alkura, mert anélkül kevesen kötnek üzletet, de általában jobb stratégia nyomott áron hirdetni, aztán keveset engedni. Aki nincs benne mondjuk az első tízben az adott évjáratból és típusból, nehéz dolga lesz. Jó eséllyel fel se fogják hívni, ha nincs valami roppant csábító különlegesség az autóban. Az állapot nem ér, az nem nagyon látszik a fotókon.
Ha különleges autót árul, különcködésként meg lehet próbálkozni az ár nélküli hirdetéssel is, bár ennek kimenetelét nehéz megjósolni. Ettől függetlenül, sőt, annál inkább fel kell készülni fejben, mit mondunk az árra, ha felhívnak.
7. Szöveg
Csonti hirdetési szövegei legendaszámba mennek, de nem biztos, hogy őt kell utánozni. A részletes, őszinte leírás mindig bizalmat ébreszt az érdeklődőben, míg három odafosott szó, a korának megfelelő állapot és egy kedves komolytalanok kíméljenek vagy rejtett számot nem veszek fel eléggé taszító. Persze nem feltétlenül kellemes dolog használt autót árulni, de én kétszer is meggondolnám, hogy írásban ilyen stílusban bemutatkozó eladót felhívjak-e egyáltalán.
A másik véglet, a nepperregény műfaja szintén ijesztő lehet. Amikor tucatjával nyitja meg az ember az ajánlatokat, lohasztó végigolvasni több bekezdésen át, milyen remek az autó. Ne legyünk lusták, írjuk le tömören a fontos tudnivalókat, de ne soroljuk fel például még egyszer az extrákat, ha úgyis bekattintgatjuk őket a hirdetési oldalakon. Az autó történetéről, esetleges hibákról, különlegességekről érdemes megemlékezni, lehetőleg kedves modorban. Ingyenes, de okos megoldás még a szabadon kitölthető típusmegnevezés mezőbe beírni azt, amit a legfontosabbnak gondolunk az autóról: pl. klímás, elsőtulajos, sérülésmentes, a legpöpecebb. Ez tulajdonképpen a hirdetésünk címe, megjelenik a keresőlistában és a figyelőknek szétküldött automatikus levelekben is.
8. Feltöltés
Több olyan nagy forgalmú szájt van a magyar piacon, ahová érdemes feltölteni használtautós hirdetést: hasznaltauto.hu, expressz.hu, aprod.hu, jofogas.hu, racing-bazar.hu, vatera.hu és még sorolhatnánk. Az első a leglátogatottabb, de ha már megvannak a fotók és a szöveg, érdemes rászánni pár percet, hogy máshová is feltöltsük a hirdetést. Ritka autóknál a márkaspecifikus fórumokon is hatékony lehet egy-egy bejegyzés.
Mielőtt azonban ezt megtennénk, készüljünk fel lelkiekben az első telefonokra. A hahunak van egy olyan szolgáltatása, hogy már a feltöltés első lépése után, amint beírtuk az autónk jellemzőit és telefonszámunkat, sms-t küld azoknak, akik az adott típust keresik és fizettek ezért a szolgáltatásért. Ezek szinte kizárólag kereskedők, akár bevallják, akár nem, akár hivatalosan űzik az ipart, akár nem. Taktikájuk, hogy a hirtelen letámadás okozta meglepetést kihasználva egy olyan alacsony összeget kínálnak, amiért meggondolja az ember, hogy megkímélje-e magát a hosszas árulgatás kellemetlenségeitől. Ha van türelmünk és nem drága az időnk, általában - de nem mindig - ennél többért el lehet adni az autót. Előre gondoljuk végig, mi az az összeg, amiért megválnánk a géptől az első telefonoknál.
Egyébként jó jel, ha azonnal csörögni kezd a telefon, mert az azt jelenti, nagyjából reális árat lőttünk be. Én viszont nem veszek komolyan senkit, aki pár kérdés után összeget mond a telefonba anélkül, hogy látta volna az autót, hiszen lehet, hogy egy reménytelen roncsot árulok. Magyarország nem olyan nagy, hogy egy átlagos értékű használtautóért komoly szándékkal ne lenne érdemes elindulni, mielőtt látatlanban kialkudtuk az árát. Olyan nincs, hogy egy 2008-as Focus tutira megér másfél milliót - az összegek, amik elhangzanak a telefonban, általában a legrosszabb elképzelhető állapotot feltételezik.
9. Árulás
Miután lecsengett a bepróbálkozós hiénák első rohama, általában a megjelenés másnapján jön a második hullám, azoktól, akik hajnalban megkapják a hirdetésfigyelőjüknek megfelelő találatokat. Attól függően, hogy mennyire népszerű típust töltöttünk fel, kell elkezdeni aggódni, ha ezután sem hív senki. Ha gyakori autót árulunk, ami iránt van kereslet, és egy-két hét után sincs érdeklődés, akkor elszúrtunk valamit. Nagy valószínűséggel az árazást. Ritkább típusoknál előfordul, hogy egy-két hónapot is kell várni a komoly érdeklődőkre, de ha jól lőttük be az árat, ennyinek elégnek kell lennie egy autó eladására.
Próbáljunk udvariasnak, kedvesnek és segítőkésznek mutatkozni már a telefonban, még ha sokszor kellemetlen alakok is jelentkeznek. A komolytalan ajánlatokat persze nem kell elfogadni, lásd két bekezdéssel feljebb. Ha mindent jól csináltunk, vagyis tiszta autót árulunk jó fotókkal, őszinte szöveggel, és főleg megfelelő áron, néhány héten belül meg kell jönnie a vevőnek. Valószínűleg kereskedők is fognak érdeklődni, a dörzsöltebbekkel nem lesz könnyű jó üzletet kötni, hiszen ők ebből élnek, tudják, hogyan kell olcsón venni és drágán eladni.
A legnehezebb dolga azoknak lesz, akik sokat futott autókat árulnak, őszintén bevallott óraállással. Háromszázezer fölött nagyon nyomott áron kell már adni az autót, hogy legyen egyáltalán kapás. Sajnos a kereskedők egy része ezzel szerzi a profitot: megveszi, visszatekeri, eladja. A kevésbé tapasztalt vevő pedig bekajálja. Ezért a strapabíróbb autók órája sokszor több tekerést él meg, mint százezres átfordulást. Nehéz ezzel mit kezdeni.
10. Eladás
Az érdeklődőket illik komolyan venni, bármelyikről kiderülhet, hogy ő lesz, aki végül elviszi az autót. Mutassuk meg az autót részletesen, valljuk be a hibákat is, ha vannak; jobb benyomást tesz, mintha a vevő jönne rá. A próbaút is elkerülhetetlen része a ceremóniának, hagyni kell vezetni az érdeklődőt, enélkül nehéz lesz eladni bármit. Ha - okosan - átvizsgálást szeretne az érdeklődő, ebbe is bele kell törődnünk, gondoljunk csak bele, mi sem tennénk másként.
Ha drága az időnk, kössük a műszaki átnézést ahhoz a feltételhez, amihez a legtöbb kereskedő is: amennyiben nem derül ki komoly hiba, akkor vegye is meg az érdeklődő a gépet. Az valóban idegesítő lehet, ha valakivel eltöltünk egy délutánt próbakocsikázással, átnézéssel, és aztán azt mondja, kösz, nem. Ezért egyezzünk meg az árban az átvizsgálás előtt, amit aztán kifizet a vevő - amennyiben nincs kifogásolnivaló.
+1. Szerződés
Amennyiben nem üzembentartóizunk, ragaszkodjunk egy aktuális adásvételi szerződéshez, győződjünk meg a vevő személyazonosságáról, és pontosan rögzítsünk minden részletet. A szerződés minket is véd, ha tisztességesek vagyunk. Miután megtörtént a fizetés és az átadás, a szerződést adjuk le az okmányirodában és a biztosítónknak, hogy a továbbiakban mentesüljünk a tulajdonosi terhektől.
További cikkeink
