2007. május elsején megújult a vizsgarendszer. Ennek az előszelébe bárki beleszippanthatott, akinek az elmúlt hónapokban lejárt a forgalmija. A többieknek most szólunk - jobb, ha holnap lelökik a szakadékba azt a gyanús romot, amivel járnak, és vesznek valami új autót.
A rendszer a jobbítás szándékával változott, de a bevezetés döcögős.
Ez nagyjából össze is foglalja az úgynevezett integrált vizsgarendszer
inicializálása körüli hacacárét. A kiemelt vizsgáztató-központok év
eleje óta gyakorolják az új procedúrát, a gyanús verdák tulajdonosai
meg
egészen április 30-ig bezárólag lélekvesztve keresték a simlis
helyeket.
Jobb a békesség felkiáltással persze én is így tettem, naná. Nem
hinném, hogy túlzott üldözési mániára vallana, hogy úgy véltem:
akármilyen jó állapotban is van, egy öregecske motorral könnyű
precedenst teremteni egy megújuló rendszerben. Amikor éppen mindenki
görcsösen odafigyel a szabályokra.
A lényeg, hogy a szerződéses vizsgáztatóhelyeken (ezek külső cégek),
amelyekből 640 darab van szerte az országban, egészen a hosszú hétvége
előttig viszonylag simán, háborítatlanul lehetett új plecsnit kapni a
forgalmiba meg a rendszámra. Elsejétől viszont már csak azok a cégek
vizsgáztathatnak, amelyek megfelelnek az új feltételeknek. Ehhez kell
egy komoly PC, digitális fényképezőgép, rétegvastagság- és
anyagfolytonosság-mérő, ilyenek.
Ezekből a paraméterekből az autós ügyekben otthonosan mozgók
kitalálhatták, hogy a változtatások arra valók, hogy a jogilag zűrös
autókat kiszűrjék. Az újfajta, integrált vizsgáztatás felfogható
a lopott, mókolt alvázszámú, egyéb módon átalakítgatott járművek
kiszűrése felé tett gesztusnak. A bevezetése előtt már óriási
várakozási listák alakultak ki. Mindenki anyázott is rendesen, én is
írtam róla egy vitriolos
publicisztikát.
Részben abból a már említett okból alakultak ki a sorok, hogy a
gyanús autók tulajdonosai inkább hónapokkal előrehozták a
vizsgáztatást, csak hogy
még egyszer utoljára nyugodt kenőpénz-áramlás mellett suhanjon át a
vasuk a fékpadon. Részben pedig azért - ezt ma tudtam meg a
sajtótájékoztatón -, mert a bevezetést végző helyeken a szakik az
összes beérkező autó, motor, lakókocsi, teherautó és egyéb izé
technikai jellemzőit bevitték a rendszer adatbázisába. Hány kereke van,
hány lámpája, mekkora a motorja, satöbbi. Ezeket szerencsére egyféle
autónál állítólag elég egyszer rögzíteni, ezért a tegnaptól a
rendszerbe lépett, szűz vizsgacentrumok már adatokkal feltöltekezve
vághatnak neki az autósok szívatásának.
Én mondjuk ugyanezt több, vizsgáztatásban utazó - hívjuk úgy:
ügynöktől - máshogy hallottam. Pedig ők tényleg közel vannak a tűzhöz.
Állították, hogy ha két egyforma autó következett a soron egymás után,
a vizsgáztatók akkor is végigcsinálták a procedúrát mindkettővel. Nekem
alapvetően már úgyis mindegy, az elmúlt másfél hetemben
egyszer majdnem hat, egyszer pedig bő négy órám elment
motorvizsgáztatásra. Nem látok én bele kérem, mit művelnek a
magasságos szakik, csak azt tudom, hogy inkább állt a sor, mint
haladt.
De mostantól aztán minden máshogy lesz, úgy bizony! Az első napi
bevezetés tapasztalatai alapján a Nemzeti Közlekedési Hatóság
szakemberei azt szűrték le - és ezt a tényt nem mulasztották el az
újságírók hada elé tárni egy finom szendvicsekkel barátságossá tett
sajtótájékoztatón -, hogy
a lehető legolajozottabban ment minden, a szokásos járműmennyiség
hatvan százaléka levizsgázott. Amint megtudtam, ennyit is terveztek
az első napra, ami értető. Ilyenkor akadnak galibák, a szám önmagáért
beszél. Gratulálunk! Ha mindenki beletanul, így semmi akadálya nem lesz
annak, hogy hamarosan a régi mutatókat is viszontlássuk.
Nehezíti a vizsgarendszer működését, hogy az eddig szerződött
partnereknek csak a 75 százaléka folytatja mostantól a vizsgáztatást, a
többi bedobta a törülközőt. Vagy még spórol egy kicsit a drága új
technikára. Végül is, mindenkinek volt ideje felkészülni, tavaly
április 20. óta tudták, hogy jönnek a változások, és azt is, hogy
milyenek lesznek.
Öröm az ürömben, hogy a hatóság kalkulációi szerint a vizsgasorok 95
százaléka továbbra is üzemben maradt mert csak az egészen kicsi,
hetenként csak egy-két napon vizsgáztató állomások estek ki a hámból.
Csupán öt százalék tehát a kapacitáscsökkenés, ráadásul nem az összes,
hanem csak az eredetiségvizsgán, avagy integrált vizsgán még át nem
esett autókat kell az új szabályok szerint megvizsgálni. Ez saccra a
gépjárművek nagyjából 10 százaléka. A tipikus napi 6000 autóval
számolva ez 600 kocsi, mindegyiknél nagyjából 12-15 perc a csúszás, ami
voltaképpen nem is sok.
Érthető a kincstári optimizmus. Akik azonban a változásokat a
túlvégen élik meg éppen e percekben, azok nem valami derűlátók.
Szembesítésnek kapóra jött egy tegnapi eset. Egyik totalcaros
kolléga már az új rendszerben próbálta bevenni autójával a vizsgáztatás
Parnasszusát, a Mozaik utcai központot. Nem sok sikerrel. Aki szeretne
a hivatalos állásponttal szembeni valóságból is egy kis ízelítőt, az
kattintson a tegnapi
blogbejegyzésére,
merítkezzen alá a vizsgáztatás iszapos, kénszagú fürdőjébe!
Az integrált rendszer lényege, hogy már nemcsak az autó műszaki
paramétereit vizsgálják (és küldik tovább a BM-es számítógépnek azon
nyomban), hanem azt is, hogy mennyire tiszta a jármű. A kutakodás főleg
az alvázszámra és környékére, valamint az alvázszámot hordozó
karosszériaelem rögzítőpontjaira terjed ki. Amennyiben itt gyanús
elváltozást észlelnek, avagy az autó nagyon nem az, aminek a forgalmi
engedélye alapján lennie kellene, tovább utasítják hivatalos
eredetiségvizsgára. Az új KPM-es vizsgarendszerben még megbontás nélkül
ellenőrzik az azonosítókat,
ám az eredetiségvizsgán már vakarásznak, burkolatot bontanak,
kopácsolnak, ha valami gyanús.
Aki nem kap időpontot addig, amíg a vizsgája lejár, harminc napig
járkálhat tovább a vizsgabeosztásra szóló papírral. Persze csak
Magyarországon, a külföldi út onnantól no-no. Olyan türelmi időről, ami
például Ausztriában is van, szó sincs.
Alapvetően örülnünk kell az új elemeknek. A most felépülő,
titkosított és szuperbiztonságosan őrzött adatbázis biztosan
megnehezíti majd az autótolvajok, himi-humi legalizálók dolgát, ami az
ország feltehetően nagyobb, tisztességes felének mindenképpen
megnyugvás. Annak az esélye is csökken ezzel, hogy a másfél éve
használtan vett, patent Audi A6-ossal külföldre utazó, békés család
alól
a feldkirchi határátkelőnél kivegyék az autót, a mit sem sejtő,
törvénytisztelő apukát meg három napra tömlöcbe csukják. Ilyen
esetről szerintem mindenki tud. Azt a 7200 forintot - ennyi a vizsgálat
pluszköltsége - amit a lelki békébe feccölünk, szerintem mindenki
kibírja.
De valahogy nehezen hiszem el, hogy a következő, nagyjából
december-januárra tehető vizsgarendszer-szigorításig tényleg
bejáratódik a rendszer. Május közepén a feleségem autója lesz a soron
következő áldozat. Majd a Belsőségbe megírom, hogyan ment.
További cikkeink
