Beköszön a hidrogénes valóság a Toyotához és a Hondához | Totalcar

Komoly akadályokba ütközött a japán autógyártók hidrogénalapú jövőképe, miután a Toyota és a Honda üzemanyagcellás járműveinek (FCV) eladásai drasztikusan visszaestek. Míg a Toyota 2021-ben még közel 6000 Mirai modellt (menetpróbánkat itt találod) értékesített világszerte, ez a szám 2024-re kevesebb mint a felére zsugorodott, a Honda már évekkel ezelőtt leállította a Clarity FCV gyártását a gyenge kereslet miatt, a hidrogénes CR-V sorsa pedig kérdéses. A technológia elterjedését elsősorban a magas vételár, az üzemanyag jelentős költsége és a töltőhálózat bizonytalansága hátráltatja.

A legnagyobb csapást a hidrogénkutak üzemeltetőinek visszavonulása jelenti: Kaliforniában a Shell és más nagy szolgáltatók sorra zárják be egységeiket a magas fenntartási költségek és az alacsony forgalom miatt. Ez a folyamat egyfajta „halálspirált” indított el, hiszen a ritkuló infrastruktúra elriasztja a potenciális vásárlókat, az autók hiánya pedig veszteségessé teszi a kutak működtetését. Japánban is hasonló a helyzet, ahol a kormányzati támogatások ellenére a töltőállomások száma messze elmarad a korábban kitűzött céloktól.

A kudarcok hatására a Toyota és a Honda stratégiát váltott: a személyautók helyett egyre inkább a nehézgépjárművek és a teherautók felé fordítják a figyelmüket. A nagy hatótávolságot és gyors feltöltést igénylő logisztikai szektorban ugyanis a hidrogén továbbra is versenyképes alternatíva maradhat az akkumulátoros elektromos hajtással szemben. A Honda legújabb CR-V e:FCEV modellje már plug-in hibrid képességekkel is rendelkezik, hogy csökkentse a vásárlók töltőhálózattól való függőségét.

Cikk referenciák

Az iparági elemzők szerint a hidrogénautók túlélése most már nem a technológiai fejlődésen, hanem a politikai akaraton és a zöld hidrogén előállítási költségének drasztikus csökkentésén múlik. Ha nem sikerül stabil és olcsó ellátási láncot kiépíteni, az üzemanyagcellás hajtás megmaradhat egy szűk, ipari rétegmegoldásnak az egykor remélt tömegpiaci dominancia helyett. A japán óriások azonban nem adják fel, hiszen továbbra is a hidrogént tartják a végső megoldásnak a karbonsemlegesség eléréséhez.