A világ egyik leghosszabb vízalatti alagútja épül Norvégiában, hogy a nyugati part több nagy forgalmú városát összekösse és kompmentessé tehessék az ország E39-es számú tengerparti autópályáját. Az előrejelzések szerint a Rogfast nevű alagúttal 40 perccel lecsökkentenék az utat Bergen és Stavanger, Norvégia második és negyedik legnépesebb városa között.
Az építést már 2018-ban megkezdték, ám 2019-ben várható költségtúllépések miatt leállították és a meglévő szerződések felbontását követően újraszervezték a projektet. Végül 2021-ben indult újra a beruházás és a jelenlegi tervek szerint csak 2033-ra fog elkészülni. Ez nem meglepő, hiszen ez lesz a világ leghosszabb közúti forgalom számára épített alagútja, amely víz alatt is húzódik. Sőt, egy másik rekordot is magáénak tudhat majd, ha elkészül, mivel ez fekszik majd az eddigi legmélyebben: egészen pontosan 392 méterrel a tengerszint alatt.
Emellett igazán érdekes pontja, hogy nagyjából 260 méteres mélységben egy kisebb csomópontot is kialakítanak benne két körforgalommal és felhajtókkal. Erre azért van szükség, mert a két nagyváros mellett az alagutak Kvitsøy szigetét is bekötik majd az autópálya-rendszerbe, ezzel Norvégia egyik legkisebb települése is a keringés része lehet. A teljes projekt a jelenlegi becslés szerint 25 milliárd norvég koronába, átszámítva közel 809 milliárd forintba kerül majd.
Az alagút teljes hossza 27 kilométer lesz és a gyorsabb haladás érdekében a kivitelezésért és építésért felelős Skanska nevű vállalat egyszerre két oldalról kezdte meg a projektet és a két brigád majd valahol középtájt fog találkozni. A tervek szerint a két alagút öt centis hibahatáron belül kell, hogy találkozzon a föld alatt, ami ebben az iparban rendkívül kevésnek számít. Hogy ezt tartani tudják, speciális mérőeszközöket, például lézeres földalatti szkennereket használnak és élőben modellezik a már elkészült részeket.
Az alacsony hibahatár több szempontból is lényeges az építés során. A projekt egyik vezetője elmondta, hogy ha minimális eltéréssel találkoznak, sokkal kevesebb földet kell végül megmozgatni a kiegyenlítéshez, ami nemcsak időben és pénzben, de környezettudatosságban is hasznos.
Az alagútrendszer nem lesz kicsi: a körforgalmak és az alagutak mellett készül egy csatorna a vezetékeknek, illetve egy rendkívül modern szellőzőrendszer is, hogy kivezessék az alagútból a járművek által kibocsátott gázokat. Ehhez az alagútrendszer mind a három felszíni nyílásánál szellőzőállomásokat építenek, míg mélyen a föld alatt nagy teljesítményű ventilátorok felelenek majd a keringetésért.
Néhányan aggódnak amiatt, hogy a felső kompállomások megszűnése miatt többen elveszítik a munkájukat. Az építtető cég azonban úgy látja, hogy ezzel az alagúttal új lehetőségek nyílnak majd meg, az emberek könnyebben ingázhatnak nagyvárosok között, ez fellendíti a helyi ipar működését, ami további munkahelyeket szül majd. Emellett az egyik legfontosabb tényező, hogy fenntarthatóbbá teszi a közlekedést és a regionális fejlődést Norvégia széttöredezett nyugati partvidékén.
Forrás: CNN
További cikkeink
