A japánok tanulmánya a Heart and Smile Concept, azaz szív és mosoly
tanulmány névre hallgat, bár inkább rideg műszaki remek, mint
szívmelengető műalkotás.
A HSC a Daihatsu szerint a jövő kisautója, és több szempontból
tényleg a mai átlagos kisautók előtt jár. A tervezésnél külön
odafigyeltek a légellenállás csökkentésére: a formatényezője csupán
0,28, ami, ha nem is példátlan, de igen jó érték. Részben ennek is
köszönhető, hogy bár benzinmotor hajtja egy fokozatmentes automata
váltón keresztül, 4,1 liter benzinnel is elmegy 100 kilométert.
Az egymástól távolodva nyíló ajtók hatalmas, sík padlójú teret
rejtenek, hosszú síneken tologatható, lebegni látszó ülésekkel, így a
miniatűr egyterű méreteit meghazudtoló módon praktikus. Belül mégis a
műszerfal a legérdekesebb. A kormánykerék közepe hiányzik, így a
műszereket helyettesítő folyadékkristályos kijelzőkre tiszta rálátás
nyílik. A csillogó-villogó egérmozin kívül azonban teljesen sima és
dísztelen az autó belseje, ráadásul minden burkolat hideg kék
árnyalatú, így jóval előbb jut eszünkbe róla egy steril műtő, mint az,
hogy ezt a kiskocsit szeretni is lehet.
Reméljük, a jövőbeli Daihatsuk valóban csak a műszaki csodákat
öröklik a HSC-től, viszony a szívet és a mosolyt más módon próbálják
megszerezni a vásárlóktól – mondjuk legalább ilyen praktikus, de sokkal
otthonosabb hangulatú belső térrel.










