Síri a hangulat a gépjárműimportőröknél: szeptemberrel újabb fekete
hónap zárult. Mielőtt a szívszorító bánat a kedves olvasót is
elborítja, azért még mindig közel 15 ezer darab új gépjárművet sikerült
elpasszolni. Igaz, tavaly ilyenkor 15 százalékkal több üzletet kötöttek
meg ebben az időszakban. Már augusztusban is 9 percenttel zuhant az
értékesítés, és az utolsó negyedéves kilátások sem túl rózsásak.
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete médiának szánt üzenete
szerint
"nem komoly a visszaesés az autópiacon" , de ne tessék hinni a hányaveti
szavaknak. A hosszú évekig kétjegyű százalékos növekedés ott van az
idei tervekben is, és vért izzadnak a reménytelen számok
teljesítésére.
Eközben mit látunk? Hitelből-lízingből tízezrével visszavett
autókat. Sajnos a nyilvánvaló tények alapján a magyar autóvásárlók így
is erejükön felül támogatják a gyártókat. Én megértem az
egzisztenciájukat féltő kereskedők százait-ezreit, de tőlük is
elvárható lenne az empátia a banktól szorongatott autótulajdonosok
felé. Ha minden ötödik-tizedik autó visszakerül a finanszírozóhoz, az
senkinek sem jó. Ugyan képtelenek felismerni, de nekik sem.
Tudomásul kéne venni végre, hogy gazdaságunk felzárkózása a
nyugat-európai átlaghoz még évtizedeket vesz igénybe. A vásárlóerő
hosszú ideig szebb képet festett a valóságosnál; örüljünk annak, hogy
voltak szép évek, csinos bónuszokkal. Most pedig rendezkedjünk be a
stagnálásra, horribile dictu a visszaesésre. Régebben egyesek
irigykedtek a tízmilliós lakótelepi ingatlan előtt álló tízmilliós Audi
A6-os láttán; ma inkább gúnyos mosolyra hajlik ugyanezek szája. Az autó
státusszimbólum, de nem érdemes túlvásárolni magunkat a talmi csillogás
miatt.
További cikkeink
