MV Agusta: az oroszok már a spájzban vannak

Hatalmas szerencse, hogy a múlt héten nem kezdtem el írni az MV Agusta nekrológját, mert a fene sem akart volna hiába dolgozni. Pedig pár napja még nagyon úgy nézett ki, hogy ennyi, lehúzzák a rolót.

Az olasz pénzügyi felügyelet súlyos szabálytalanságokat talált az MV Augstánál, például a munkavállalók társadalombiztosítási járulékaiból inkább a beszállítókat fizették, és a vezérigazgató, Giovanni Castiglioni adóbevallása távolról sem volt rendben. Az MV egyébként mindezeket cáfolja.

Emellé jött, hogy a cég amúgy is pocsék anyagi helyzetben van, már a félévi mérlegtől is hidegrázást kapna bármilyen valamire való könyvelő. Hatalmas adósságokat halmoztak fel, 50 millió eurónyi hátralék gyűlt össze, amire a munkaerő csökkentését és a termelés visszafogását találták ki megoldásnak.

Az utolsó előtti pillanatban viszont a szerencse az olaszok mellé állt, és felbukkant a színen a Black Ocean befektetési csoport, akikkel sikerült aláírni, és megnyíltak a pénzcsapok.

És a Polaris?

Valóban volt arról is szó, hogy esetleg a Polaris szállna be az MV-be. Az amerikai gyártó iszonyatos tempóban növekszik, tőkeerős cég, tiszta jövőképpel. Viszont nincs múltjuk, és sem a Victory, sem a feltámasztott Indian nem ágyazódott be annyira a köztudatba, hogy Amerikán kívül bárhol komoly szereplők legyenek. Az MV mindennek a tökéletes ellentéte, jól csengő név, pénzügyi gondok, zavaros struktúra, egyik napról a másik napra tengődés olaszos dekadenciával. Eddig aki belefolyt az MV Agustába, megégette magát - például a Harley, akik inkább visszaadták a céget egy dollárért, csak szabaduljanak tőle. A Polaris nem látta meg az üzletet abban, hogy a pénzüket kontroll nélkül rábízzák másokra, Castiglioniék pedig ragaszkodnak a teljes függetlenséghez. Így kerülhettek a képbe gyanús alakok, akik Castiglionihoz hasonló korú és hátterű világfiak, nem csoda, hogy gyorsan megtalálták a közös hangot.

Pontos részleteket még nem lehet tudni, már az is kisebb csoda, hogy az eddigiekről értesülhettünk, az viszont biztosnak tűnik, hogy a tőkebefecskendezés segíti rendezni az MV viszonyát a beszállítókkal, és megőrizhetik munkavállalóikat, akik továbbra is változatlan tempóban rakhatják össze az új modelleket.

A 20 millió eurós kérdés viszont továbbra sincs megválaszolva: a Black Ocean felbukkanása egyben a Mercedes-AMG távozását is jelenti-e, vagy a német autógyártó továbbra is megpróbálja a saját elképzelései irányába lökdösni az MV Agustát.

Érdemes pár szót szólni az Black Oceanről: az Ocean Group része, ők a befektetési szárny, a vezetői pedig Oliver Ripley és Timur Saradov. Mindketten fiatal üzletemberek, többek között magánrepülőket bérbeadó céget üzemeltetnek, és nagyban fektetnek be tech-cégekbe is - szabad idejükben pedig fiatal playboy-ként élnek, az angol milliárdos családból származó Ripley például szívesen tölti idejét Victoria's Secret-modell barátnőjével a jachtján, az oroszo olaj-milliárdos apával rendelkező Saradov instagramján pedig felváltva vannak öltönyös-bulizós, versenyautós és Burning Man-en bulizós képek. Pontosan tudják, mi a magas élet receptje, a legjobb oktatófilmet például szponzorálták is, a James Bond, Quantum of Solace film egyik befektetői voltak.

A folytatás mindenesetre érdekes lesz.