Vizet!

- Szia! Október 30-án KTM tesztnap lesz a gyáli krosszpályán. Ki tudnál menni?
- Persze, reggel fél kilencre ott vagyok!
Miután letettem a telefonkagylót, elkezdtem átgondolni a dolgot. Mit veszek fel? Terepmotorozáshoz nem illendőségből vagy divatból, biztonsági okokból illik rendesen felöltözni. Gyors telefonálgatás után megvolt a kölcsöncucc. Azt hittem, ezzel le is van tudva a neheze, de nem így volt.

hirdetés

A KTM Hungária tíz darab, 2005-ös versenyenduro és krossz géppel
vonult ki a gyáli pályára. A tesztmotorozásra érkezési sorrendben
lehetett regisztrálni, - akár több típusra is - és egy-egy motort 10
percen keresztül lehetett kergetni. Tudástól és fizikumtól függött, ki
hány kört bírt megtenni ennyi idő alatt a viszonylag barátságos
terepviszonyokkal teletűzdelt, rövid pályán. A rutin hamar kiderült:
volt, aki szolid, utcai stílusban igyekezett két keréken megtenni a
köröket, volt, aki képességei határán túl próbált teljesíteni, de a
földön kötött ki, de sok olyan tesztelő is akadt, aki kihasználta saját
és az általa megült KTM tudását. Olykor
10-15 méteres ugratásokkal kápráztatták el a nézelődőket és a
kíváncsiskodó, aszfalthoz szokott tesztpilótákat.

Sokan,
miután lejöttek a pályáról szaporábban kapkodtak a levegő után,
és sűrűn törölgették homlokukat. Ez kemény sport, és komoly kihívást
jelent, ha nincs semmilyen gyakorlatod, vagy csak az alaptechnikák
elsajátításánál tartasz.

Sikerült feliratkozni öt motorra (125 EXC, 200 EXC, 400 EXC, 525
EXC, 450 SX), így kilenc óra után kezdődhettek a körök. Viszonylag jól
kezelhető a 125 EXC, de amint magasabb fordulatszámokig hajszoljuk,
meglepő erő tör elő belőle. Ha nem figyelünk, könnyen meglepetéseket
okozhat.
A kétüteműekre jellemző, hirtelen erő kordában tartásához gyakorlat
kell.

A pálya ránézésre különösebb kihívást nem tartogatott addig, míg rá
nem mentem. Ez más világ! Hová kerültem? Jobbról, balról röpködtek
a KTM-ek. Aszfalthoz szokott motoros lévén a laza talaj
bizonytalansággal töltött el, és visszafogtam a kis kétüteműt. A
pályával barátkozni kellett. A következő körben már várt rám a 200 EXC,
de meg kellett állnom pihenni. A jó technika mellett nem árt, ha
fizikumunk is karban van tartva, mert kitikkadva nehezebb talpon,
illetve keréken maradni. Folyadékveszteségemet kénytelen voltam a
kocsiban talált desztillált vízzel csillapítani, mivel a pályán nem
volt büfé lehetőség. Kiderült, hogy felkészületlenül jöttem, enni és
inni valót nem hoztam magammal.

Az innivaló mindenféleképpen fontos egy ilyen megmérettetéshez, mivel
rövid idő alatt hihetetlen sok folyadékot veszít az ember.
Átülve a 200 EXC-re még kontrasztosabban jött elő a kétütemű motor
jellegzetessége, és sokkal jobban kellett figyelnem, hogy főleg
kanyarban ne menjen ki a motor hátulja egy-egy hirtelen gázadásra.
Lassan megszoktam a laza talajt, (ami ideális nedvességtartalmú, így
nem volt por, de a dagonyában sem kellett küzdeni, csak enyhén nedves,
laza homok nehezítette az előrejutást). Ránézésre szörnyűnek tűnt a sok
nyomvályúval, de egy határozott gázadással ezeken is felül lehetett
kerekedni. A 125-ös és a 200-as modell között a lényeges különbség
néhány kör után is jól érezhető volt és faggatva a KTM embereit
elárulták, hogy ugyanekkora a lépcső a 200-as és a 250-es között is,
ami már igazi vadállat. Aki hozzászokik, hogy optimális
fordulatszám-tartományban tartsa és használja ezeket a motorokat,
csodákra lehet képes.

Még a teszt előtt informáltak, hogy
a négyütemű endurók jóval kezesebbek. Az 525 EXC egyenletesen
leadott nyomatéka bátrabbá tett és sokkal komfortosabban éreztem magam
a pályán. Nem voltak hirtelen erőkitörések, mint a kétüteműnél, de ha
jobban húztam a gázt, megmutatta nyers erejét. Volt, hogy kanyarban a
láblerakás mentett meg az anyafölddel való találkozástól.

A 400 EXC az ideális versenyenduro a KTM kínálatában. Nem túl
erős, de nem is gyenge. Kellemes nyomatékleadása arra késztetett, hogy
több kört menjek vele, mint a többi motorral, bár már erőm fogytán
volt. A 450 SX már egy igazi, krosszgép. Semmi lámpa, semmi
indítómotor. Első rúgásra könnyedén indul, és jöhet is a pálya. Érezni
a feszesebb futóműbeállítást, a kissé nyersebb motort a karburálás
végett és a nagyobb hengerűrtartalmat. Mindezek mellett ezt a motort is
könnyű kezelni, de egy hosszabb erdei túránál már megviselné a pilótát
a feszesebbre hangolt csillapítás.

A KTM endurók váz, ülés, kormány, első és hátsó villák, sárvédők
szempontjából teljesen egyformák. Az enduro változatok külsőleg
annyiban térnek el a krosszmotoroktól, hogy itt megtalálhatóak a közúti
forgalomhoz nélkülözhetetlen felszerelések is, mint az első és hátsó
világítás, az irányjelzők, az indítómotor és a visszapillantó tükrök. A
hátsó sárvédőnek létezik olyan változata is, mely a rendszámtábla tartó
konzolt és az irányjelzőket foglalja magába. Terepezéshez ez könnyen
leszerelhető, ahogy az a tesztmotorokon is látható volt.
A krossz változatokon eltér a lengéscsillapítók szerkezete
(keményebb a csillapítás) a váltóáttételezés, a karburátor beállításai,
illetve állítható az első villák rugóelőfeszítése, amire az enduróknál
nincs lehetőség.

Mindegyik motor átalakítás nélkül alkalmas versenyzésre. A gyár a
legjobb beszállítóktól szerzi be a fékeket, felniket, kormányokat,
kezelőszerveket, rugóstagokat és még számos alkatrészt, így a vevő
biztos lehet abban, hogy a legjobbat kapja. Tüzetesebben megvizsgálva a
motorokat, sok praktikus aprósággal találkozunk, mint például az
oldaltámaszt (csak EXC modelleken) tartó biztonsági gumiszalag, a
védett helyre szerelt, karburátoron található szivatógomb, melyet a
tank oldalán található lyukon érhetünk el, vagy a burkolatlan első
lánckerék a sár felgyülemlésének elkerülése végett.
Eséskor bukókeretként működik a tankborítás, többfunkciós a
teljesen lapos kilométeróra, és könnyen állíthatóak rugóstagok.

A "városbéli puhányok, nyavalyások"-nak, akik aszfalthoz szoktak,
elképzelésük sincs, milyen helytállni egy ilyen gép nyergében. Ki kell
próbálni. A lehetőség adott, lesz még nyílt KTM tesztnap.
Mindenféleképp jó lecke minden motorosnak. Az aszfalton is
technikásnak kell lenni, de ott a gép sokkal több szerepet játszik
abban, hogy mire lehetünk képesek. A terepen nagyobb hangsúly van azon,
milyen a technikánk, és mennyire merjük reptetni, csúsztatni a masinát.
De vigyázat! Aki egyszer belekóstol, az megfertőződik és nem
szabadul.