Egy emberöltőre

Még nem volt nálunk a motor, amikor a Hungexpo parkolójában összefutottam egy Tuono tulajdonossal. Tudtam, hogy hamarosan tesztelni fogjuk, így faggatni kezdtem a gyanútlan motorost, miért választotta a Tuonót.

TB Tesztek
AxA

Közzétéve: 2003. 11. 24. 13:19

Közzétéve: 2003. 11. 24. 13:19

A feleségével kötött alku így szólt:
olyan motort kellett választania, amit örökre megtart. Nincs
lehetőség cserélgetésre, a költségvetés csak egyet gazdálkodott ki a
rövid emberöltőre. Nála az ezres Tuonón kívül a Yamaha Faser 1000 és a
Ducati S4 Monster jött szóba.

Most, a teszt után, hogy egy kicsit összeszoktunk a Tuonóval, azt kell
mondanom, igazán jól választott. Ha megnézzük az említett
konkurenseket, akkor a Yamahát akkor választanám, ha kalapácsmechanikás
és billentésérzékeny zongora lenne (a szerk. elhatárolódik a szerző
véleményétől), az S4-től viszont a riasztó árcédula (3 500 000 Ft)
tántorít el. De talán ne bonyolódjuk túlzott hasonlítgatásokba, mert
több szempontból sem tartoznak egy kategóriába. Ezért nézzük inkább,
mit ad az Aprilia 2 399 000 Ft-ért.

A Tuono ára igen kedvező, ráadásul úgy csinálja az átkozott,
hogy ezért a pénzért egy igazán kellemes és szép motort kapunk. Ha az
1998-ban útjára indított Tuono széria fajtáját szeretnénk meghatározni,
jobb híján nevezzük streetfighternek, - meztelen motor némi idomzattal.
Nálunk 2003-as, modellfrissítésen átesett változata járt.

Hogy el ne ragadtassam magam már az elején, kezdjük a negatívumokkal.
Az idomból az orra jutott egy kevés. Sajnos ez a kevéske nagyon
alacsonyra került, ezért igen kellemetlen légörvényeket kelt, így
gyorsabb haladáskor erősen kell kapaszkodnunk. Persze ez
köszönhető a tisztességes kormánykiemelésnek és a magas kormánynak
is.




A kormány egyébként - több apró részlet mellett - az egyik legszebb
eleme a Tuonónak. A kiemelés egy
gyönyörűen mart alumínium konzol a krosszmotoroknál szokásos
kormányt szorít. Irigyeltem. Ráadásul ez széria volt. Hallja ezt,
kérem, minden motorkerékpár gyártó?

A viszonylag magas kormány miatt az üléspozíció számomra nagyon
kellemes volt. Az ülés magassága az adatok szerint 820 cm, ami persze
nem igaz, csak ha a Falusi Mariann is a hátunk mögé ül. A valóságban az
én hosszú lábaimnak kényelmes volt, bár főszerkesztőnk is hősiesen
motorozott vele két napig. Sajnos elfelejtettem megmérni, pedig
megfogadtam, nem hiszek többé a gyári adatoknak.

Menet közben a tank oldalában kiképzett homorulatokban nagyszerűen
elfért a térdem, és be kell vallani, a nyálkás őszi kanyarokban a
gyárilag szerelt bukógombák jelentősen javítottak a
közérzetemen. Ami nagyon furcsa és kezdetben szokatlan volt, hogy a
Tuonónak eléggé magasra sikeredett a súlypontja. Szép dolog viszont a
szintén gyárilag beszerelt Ohlins Racing
kormány-lengéscsillapító
.

A legszebb mégis a motor. Nem kívülről, mert a váz nem sokat mutat az
Ausztriából importált, 60 fokos, V-kettes Rotax blokkból, hanem
működésében. Igaz, talán nem eléggé hangos, és nem is rázz annyira.
Persze ilyesmi inkább csak a hozzám hasonló perverzeket zavarja. Egy
tisztességes Tuono-tulajdonos örül a három utas folyadékhűtésnek és a
vibrációkat kiküszöbölő dupla kiegyensúlyozó tengelynek (AVDC).
A Tuono motorja egy V-hez méltatlanul egyenletesen jár, és
meglepően gyorsan eléri az üzemi hőfokot, még a zimankósabb novemberi
napokon is.

Teljesítményben azt hozta, amit vártam. 130 lóerő 9500
fordulaton és 101Nm nyomatékmaximum 7250 fordulaton. Csak egy kicsit
nem figyelek, és egy-egy kellemes kigyorsításkor megtréfál a gép.
Amikor már azt hiszem, nem érhet meglepetés, 7000-es fordulat körül
szépen elemeli az orrát.

Az üzemanyag ellátásról természetesen befecskendező gondoskodik.
Irányítása a hivatalosan integrált elektronikus motorvezérlő
rendszernek nevezett egység feladata, ami a dupla gyertyás gyújtást is
vezérli.
Ha az ülés alá tekintünk egy szép ezüst, Rotax feliratú komputert
lelünk.
A váltó természetesen hat sebességes, a kuplung
olajfürdőben pörög.

A fékek - elöl két 320mm-es tárcsán négydugattyús nyereg, hátul 220
mm-es tárcsa két 32mm-es dugattyúval - szerintem tökéletesek voltak,
igaz a Hungária körúton egy elismerő pillantásokkal vizslató hondás azt
mondta, az lenne az első, amit ledobna róla. A
gyárilag acélhálós fékcsövek, a nagymérető első tárcsa és a
Brembo Gold fékmunkahenger hatékonysága nekünk teljesen elegendőnek
bizonyult, ezt a rendszert szerelik többek közt az 1000-es Monsterekre
is.

A fordított első teleszkópok 43 mm átmérőjű, állítható csillapítású
Showa egységek, 120 mm-nyi rugóúttal. Szerintem csak azért eloxálták
pirosra a felső végüket, hogy passzoljon a műszerekhez és a
kormány-lengéscsillapítóhoz, de azért jól néz ki. A hátsó rugóút 135
mm, melyet az állítható központi rugóstag engedélyez a gyönyörű
alumínium hátsó villának.

Ha már a műszereknél tartunk érdemes pár szót szólni a
műszeregyüttesről.
A mutatós fordulatszámmérőt egy-egy méretes LCD panel fogja
közre.
A bal oldali mutatja a sebességet, - igény szerint az
átlagsebességet, a maximális sebességet - és itt van a megtett km
számláló és napi számláló is. A jobb oldali a szervizadatokat közli,
mint a hűtőfolyadék hőmérséklet, az üzemanyag mennyiség, a
befecskendező aktuális állapota, és itt hívja fel figyelmünket a gép a
szerviz esedékességére is. Szórakoztató különcség a
sztendert kintfelejtetted visszajelző lámpa.

Ami szerintem egy kicsit gáz, hogy a műszerfalnak eszébe sincs a
vezető felé fordulni. Helyette egyenesen a tankra néz. Ráadásul a
szélein két csúnya fekete doboz éktelenkedik óriási FUSE és RELAY
felirattal. Az A B R C D betűkkel jelzett öt állító gombot is csak
zongorista kezű, kesztyűtlen motoros tudja menetközben nyomogatni,
nekem nem sikerült.

Igen elfogult vagyok a V-motorokkal kapcsolatban, ezért nem meglepő,
hogy ha már nem adtam volna voksomat másra, a Tuono a megvásárolandók
között szerepelne. Ha valaki vében gondolkodik, ez a legjobb ár-érték
arányú motor.

Műszaki adatok:

Motor: kéthengeres, négyütemű vízhűtéses, 60 fokos V-motor,
hengerenként négyszelepes

Furat x löket: 97 x 67,5 mm

Lökettérfogat: 997,62 cm
3
Max. teljesítmény: 96 kW (130 LE) 9500 1/min-nél

Max. nyomaték: 101 Nm 7250 1/min-nél

Üzemanyag-ellátás: 51 mm-es torokátmérőjű elektronikus
benzinbefecskendező rendszer

Váltó: hatfokozatú

Futómű: elöl 43 mm-es fordított Showa teleszkópvillák, hátul
alumínium lengővilla Boge rugóstaggal

Fékek: elöl két db. 320 mm-es tárcsa négydugattyús féknyergekkel,
hátul 220 mm-es tárcsa kétdugattyús féknyereggel

Kerekek: elöl 3,5 x 17", hátul 6,00 x 17" alumínium ötvözet

Hosszúság x szélesség x magasság: 2070 x 1200 x 800 mm

Tengelytáv: 1415 mm

Ülésmagasság: 820 mm

Üzemanyagtank: 18 l

Száraztömeg: 183 kg

Ára: 2 399 000 Ft

AxA
AxA