Mennyivel tud kevesebbet egy közismerten olcsó sisakokat készítő gyár terméke a nagyoknál? Formára teljesen megegyeznek egy-egy régebbi, patinás néven forgalmazott fejvédővel, külsőre akár össze is tévesztenénk, ha nem lenne rajta más a felirat. Vajon tényleg csak a feliratukban különböznek? Mert ha igen, akkor félre a sznobizmussal, annyit nem ér az a matrica! Mostani sisaktesztünk alanya tíz évvel ezelőtt igen népszerű volt, és megvizsgáljuk, hogy a névváltozás okozott-e minőségromlást?
|
A második vonalbeli sisakok gyártói megspórolják a fejlesztési és
bevizsgálási költségeket azzal, hogy megvásárolják neves gyártók azon a
modelljeit, amiket már töröltek a saját programjukból. A Nolan-csoport
marketingesei ezt a folyamatot egy zseniális húzással saját hasznukra
fordították. Bergamo mellett ugyanabban az épületben, sőt ugyanazokon a
gépeken készülnek a Grexek, mint a Nolanok, így a
régi modelljeikről saját maguk húzzák le a második bőrt.
Először JHL névvel jelentek meg Magyarországon a Nolan régi típusai. A
zárt N33 és az N19 enduró sisak egyszerűbb változata az akkori
körülmények között gyalázatosan olcsón került a boltokba, szinte
féláron lehetett kapni az eredetihez képest. Mivel ezt a két sisakot
eredetileg a nyolcvanas évek elején tervezték, no meg a kivitele is
elmaradt a Nolan minőségtől, 1995-ben már alaposan kilógtak a sorból.
Ebben az évben mind minőségben, mind arculatban alapos átalakításon
esett át a gyár.
Felhagytak a tizenöt éves mintával, és kiadták az N27 kópiáját,
amit az anyacég épp egy évvel előtte törölt saját kínálatából. Később
bővült a paletta, általában a Nolan olcsóbb típusai a gyártás
befejezése után újból feltűntek. A modernebb modellekkel a név is
változott: Grex lett.
A Grexnek az utóbbi élvekben arra is futotta az erejéből, hogy kicsit
- de csak egy kicsit - önállósítsa magát a Nolan palettájától, mert egy
nyitható, állvédős sisakkal is előálltak, amin ugyan
látszik a nolanos forma, de mégis saját típus. Arra viszont
gondosan ügyelnek, hogy a kivitelben és minőségben mindig megmaradjanak
az alsó kategóriában, hiszen a Nolan nem akar saját magának
konkurenciát állítani. Épp ezért soha nem lesz az N80-ból vagy az
üvegszálas Nolanokból Grex.
Tesztsisakunk a Grex legolcsóbb zárt modellje, a G06. Anyagában
színezett, egyszerű matricákkal díszítettet választottunk, mert ez
hasonlít a legjobban az eredeti N27-re, bár a Grex már lakkozott
kivitelben is gyártja. Az alapmodell ára 14370 Ft, ami majdnem
megegyezik az N27 tíz évvel ezelőtti árával.
Az már egyből látszik, hogy a kidolgozása messze jobb, mint amit
megszoktunk az alsó kategóriában. Nem is csoda, hiszen Nolan minőségről
van szó, az összes alkatrésze ugyanazokkal az öntőmintákkal készült,
természetesen fröccsöntött, ebben a kategóriában nem is várjunk mást. A
matricák elhelyezése is pontos, jól simulnak a fehér műanyagra, nem
látható rajtuk gyűrődés. A csat a legegyszerűbb tolózáras, a szíj
kiegészítői papírvékony műbőrből vannak, mindenféle párnázás nélkül.
A plexi viszont karcmentes, mert ezen már nem lehet spórolni, az
ECE 022 szabvány már megköveteli a kemény réteget minden sisakon,
árkategóriától függetlenül. A plexi tömítését bársonyszerű textilcsík
biztosítja, ami már meglehetősen divatjamúlt megoldás. A súlya
meglepően könnyű, a névleges 1450-nél is kevesebb néhány grammal.
Szétszedni pillanatok műve,
talán ez a legegyszerűbben szerelhető sisak a világon, Elég csak
elfordítani fölfelé a rögzítőfüleket, hogy levehessük a plexit. Könnyen
jár, de zárt helyzetben megfelelően rögzít.
Sajnos a felvétel után előjönnek azok a hiányosságok, amitől
érthetővé válik a tíz évvel ezelőttivel megegyező ár.
Az arcpárnázás olyan puha, mint egy tollpárna. Alul nem is fog
semmit, szépen harangozik a fejemen, és közben az arcpárnákat csak
egy-egy golyónak érzem kétoldalt. Az N27 sem fogta alul a fejet, de
annak párnázása sokkal jobb minőségű volt, határozottabban tartotta a
sisakot.
Mivel a legtöbb tulajdonságot szigorú szabványok rögzítik, ezért
egyedül a kárpitozáson tud spórolni a Grex a gyártás alatt. A
szivacsbetét puhább, könnyebben félrecsúszik, a bevonat vékonyabb és
gyűrődik. A gyári katalógus ugyan azt ígéri, hogy a Grex sisakok
Sanitized nevű eljárással egy gomba- és csíraölő szerrel vannak
átitatva, ami elveszi a fejszagot, de a tesztmodellen ennek nyomát sem
találtuk. A Sanitized egyébként minden Nolan sisakban megtalálható, de
úgy látszik, ezt nem adják tovább a fapados változatnak.
Álló helyzetben egyből masszív pára takarja el a kilátást, ami nagyon
nehezen oszlik el. A szellőzőrendszer nyílásai az állvédőn nagyok, de a
csatornák kialakítása eléggé szerencsétlen, és a beáramló levegő nem
fújja le a párát a plexiről, ezért
elindulás után is csak úgy tisztul ki a látótér, ha
felnyitom.
Lassú haladásnál is hagyni kell egy kis rést, különben belehelem a
plexit. Nagy sebességnél már nincs probléma, de inkább huzatnak
nevezném a légköri viszonyokat a sisakon belül, mert a viszonylag tág
alsó részen akadálytalanul örvénylik be a levegő. Emiatt 100 km/h
felett már nem is hallom a motorhangot. 160-nál a sisak elindul felfelé
a fejemen, szerencsére előrelátó voltam, és a szíjat jó rövidre
állítottam. Csak ez tartja vissza attól, hogy lerepüljön a fejemről.
Tovább kísértem a sorsot, belemegyek a kétszázba, ekkor már remeg is,
ami a feszülő szíjon keresztül rázza a fejemet, a szélzaj szaggatja a
dobhártyámat. Elegem van ebből, ez a sisak nem erre való.
Lassítok 120-130 közé, ott még elviselhető a zaj, és nyugodtan a
fejemen marad a Grex.
A Grex G06 olyan, mint a fapados légitársaságok: az alapszolgáltatást
elvégzik, de csak mértékkel. Biztonságos, hisz kellően merev és megvan
benne az energia-elnyelő zóna, amit megkövetel az ECE-022 szabvány. De
több luxusra ne számítsunk. Utólag vehetünk hozzá Nolan szélterelőt az
állvédő aljára, és páravédőt is rakhatunk az orrunk elé, de
ez ugyanúgy pénzbe kerül, mint a fapados járatokon a vacsora. És
ahogy ezekkel a járatokkal nem megyünk át az óceánon, ugyanúgy lehet
elfelejteni a Grexet, ha nagy sebességű motorozásra vágyunk.
További cikkeink
