A három motort két volt krosszozó tesztelte nekünk. Lengyel Géza a versenyzést 1986-ban kezdte, és egyéb sikerei mellett 1994-ben és 1995-ben is 1. osztályú magyar bajnok lett. A másik tesztpilóta Kamrás Károly, nyolcszoros magyar bajnok, hatszor 125 ccm-ben, kétszer 250 ccm-ben. Bár a versenyzést már egy ideje mindketten abbahagyták, sok sportolóhoz hasonlóan kondíciójuk megtartása érdekében mindketten gyakran ülnek motorra.
|
 |
|
| |
|
Az új motorokon mindjárt szembetűnik a
szokásosnál élénkebb sárga szín. Az ülés ezzel ellentétben fekete
színű, ami jól passzol a sárgához, de
egy kicsit megbontja a designt. A múlt évi típusokhoz képest
kívülről sok változtatás nem történt, nem úgy a tartalomban. A 125
ccm-es modell a futóművet és vázat tekintve majdnem teljesen
megegyezik a 250 ccm-es társával, csak az utóbbin bizonyos helyeken
erősítettek.
| |
|
|
|
Az ülés kicsit keménynek tűnhet. Habár menet közben nem
ezzel foglalkozik az ember. A kétütemű modelleknél változtattak a
gyújtáson és a kipufogógáz vezérlő szelepen. A 125 ccm-es motor új
porlasztót kapott és érezhetően megnövekedett a forgatónyomatéka
kis fordulaton és később szabályoz le. A 250 ccm-es motor
lényegesen finomabban reagál a gázra, de érdemes óvatosan bánni a
jobb kézzel.
| |
|
| |
|
Az általunk próbált nagyobbik motornak főleg
egyenesekben - valószínű a rossz teleszkóp beállítások miatt -
beszitált az eleje és féktávokon is nagyon keménynek tűnt az első
rugózás. Mind a két motoron feltűnt, hogy szűkebb kanyarokban
be lehet ülni egészen a kormányig (ezt szó szerint kell
érteni), ami könnyíti a kanyarodást. Kigyorsításoknál a 250 ccm-es
gépnek sokszor elpattogott a hátsó kereke, nyílván a nagyobb
teljesítmény vagy a be nem állított rugózás miatt.
| |
|
|
|
A váltó meglepően könnyen kapcsolható, 5
sebességes. Nagyon jó áttételezésű a kuplung, kellően jól
szabályozható, a megcsúsztatásokat is kitűnően tűri. A fékek Nissin
gyártmányúak, a hideg,
párás időben is kiválóan teljesítettek, pedig több órán át
hajszoltuk őket. Valójában mindkét versenygép könnyen kezelhető és
leginkább versenyzőknek ajánlható, de hobbicélra is alkalmasak.
| |
|
| |
|
A másik típus a DR-Z400-as verseny-enduró.
Ugyanazon a pályán könnyen össze lehetett hasonlítani a kétütemű
társaival. Azonnal érezhető a súlykülönbség és a jóval keskenyebb
kormány. Beindítva pedig
csak a botfülű nem tudja nem észrevenni, hogy négyütemű. A
rugózását gyárilag jóval lágyabbra tervezték, ami kényelmesebbé
teszi, de a komfortnak ára van ugratásnál és tempósabb
egyenesekben.
| |
|
|
|
A fék is gyengébb hatásfokú, mint a
krosszgépeken, de könnyedén megállítja erősebb fékezéskor is. A
szelepes szíve tartogat némi meglepetést: az ember azt gondolná, a
nyomaték csak alacsony fordulatszámon nagy - mint általában a
négyüteműeknél -, de ennél a típusnál ez máshogy alakul.
Folyamatosan emelve a fordulatszámot
nemhogy gyengül, inkább nő a teljesítmény és a kétütemű
motorokkal azonos stílusban lehet vele menni. Ezért az is könnyen
megbarátkozik vele, aki sosem vezetett ilyet. Mindent összevetve a
DRZ400-as vasparipát inkább endurózásra ajánlhatnánk, de egy kis
átalakítás után a teljesítménye alkalmassá teheti krosszozásra is.
| |
|
|
|
| RM125 |
|
Motor típusa 124 ccm, egyhengeres, vízhűtéses,
AETC/PC, kétütemű
Száraz tömeg 86.5 kg
Első futómű nyomó csillapítás
Hátsó futómű húzó/nyomó csillapítás
| |
|
|
|
| RM250 |
|
Motor típusa 249 ccm, egyhengeres, vízhűtéses,
AETC/PC, kétütemű
Száraz tömeg 96 kg
Első futómű hagyományos, duplakamrás 18 állásban állítható,
húzó/nyomó csillapítás
Hátsó futómű központi rugóstag, állíthaó rugóelőfeszítés 18
állásban
| |
|
|
|
| DR-Z400 |
|
Motor típusa 398 ccm, DOHC, egyhengeres,
vízhűtéses, 4 szelepes
Teljesítmény 50 LE / 8100f / perc
Nyomaték 46.3 Nm / 7800f / perc
Száraz tömeg 113/119 kg
További cikkeink
