hirdetés

Fotó: Koncz János

46

Tágas, kényelmes és visszafogottan elegáns – nagyjából így minősítettem a menetpróba után a VW nagyobbik egyterűjét, az új Sharant. Ezek után nehéz lenne mást mondani a Seat Alhambráról, hiszen némi formai fazonra nyírástól eltekintve ugyanaz a két autó. Csoda-e, hogy erős késztetést éreztem, hogy némi kopi-pészttel letudjam a melót, és a barcelonai gyorstesztet elbliccelve valami kellemes teraszról tanulmányozzam behatóan az idő múlását? Azonban győzött a munka iránti szenvedély – és főképpen az eső, ami szinte folyamatosan esett a katalán fővárosban. Így mégiscsak bemenekültem egy Alhambrába, jöjjön, aminek jönnie kell, illetve menjünk, ahová az autónak mennie kell: Sitgesbe.

A magyar házigazdák nagyon szorgalmazták, hogy egy bekamerázott, gps nélküli verzióban egyedül tegyem meg a 84 kilométeres utat, de szerencsére másként alakultak a dolgok, különben kábé most érnék oda a sitgesi dizájncenterbe, igaz, egy jó kis filmre való nyersanyaggal. A filmben mulatságos jelenetek sorjáznának egy kicsi, szemüveges emberről, amint kétségbeesetten próbál eljutni A-ból B-be, egyik kezével a volánt markolva, a másikkal a sebváltót toszogatva, a harmadik kezével meg azt a kurva itinert tartva, amin mind a négy szemével egyszerre próbál eligazodni, miközben balról és jobbról kamionok előzik. Semmi baj, következő alkalommal leforgatjuk!

Fotó: Koncz János

46

Na de végül hárman lettünk a 140 lóerős dízelmotorral szerelt, ezüstmetál színű hintóban, amiről nyomban kiderült, hogy hétüléses, mert hajnali tíz órakor, félálomban próbáltam betenni a csomagtartóba a gurulós táskámat, de nem ment az istennek se. Akkor láttam, hogy a két hátsó ülés ki van hajtva a padlóból, fel van állítva, ha így jobban tetszik, és így hosszában nem megy be a bőrönd, csak lapjával. Persze, ez a 267 liternyi hely még mindig nagyobb, mint az Ignisem csomagtartója, és ha a két pótülést dulván a padlóla lökjük le, mindjárt 711 literrel gazdálkodhatunk. Ha a három középső ülést is összecsukjuk, 2,3 köbméteres teret kapunk, én akkora helyen el is tudnék lakni, feltéve, hogy lenne benne internetkapcsolat, kávéfőző és egy kis kandalló, csak az otthon melege miatt. A budi lehet kint az udvaron, szittya magyar vagyok én, a puszta mindent tűrő, tüskés kis virága. A berendezés nagyjából maradhatna is, a középső üléssor bőven megfelel egy kényelmes kanapénak, az anyósülés előrehajtott támláját kinevezném íróasztalnak, és ha rám borítaná fekete szárnyát az est, ez a nagy madár, öt mozdulattal egy perc alatt franciaágyat hajtogatnék, hála az EasyFold rendszernek, ami az új Sharan/Alhambra párosnak az egyik leghasznosabb és legkényelmesebb újítása.

Fotó: Koncz János

46

A másik ilyen a tolóajtó, amiből ráadásul mindkét oldalra jutott. Keskeny parkolóhelyeken, szűk garázsokban nem jelent így problémát a ki- és beszállás, és ha mindkét tolóajtót kinyitjuk, akkora nyílást kapunk, amin simán keresztül lehet vetődni egy tigrisbukfenccel. Lennék csak húsz évvel fiatalabb, már meg is tettem volna, mikor senki nem látja. Rendelhető természetesen motoros mozgatás is a tolóajtókhoz – akárcsak a csomagtér ajtajához –, amit távirányítóval vagy a kilincs megmozdításával vezérelhetünk.

Fotó: Koncz János

46

Ugyancsak opciós a parkasszisztens, ami egészen meggyőzően dolgozik: kiméri, hogy elegendő-e a parkolóhely, majd félautomata üzemmódban (ő kormányoz, mi pedig nyomjuk a gázt és a féket) benavigálja az autót – párhuzamosan, rézsút vagy derékszögben, mindegy neki, megoldja mindegyik variációt. Mivel az Alhambra egy 4,85 méteres batár, ez az extra valóban hasznos lehet, de sokat segíthet a már hagyományosnak mondható, kamerával kombinált tolatóradar is.

Kicsi különbségek

S, mint eSő

Az Alhambra és a Sharan egy gyárban, sőt, gyaníthatóan ugyanazon a soron készül, a portugáliai Palmela városa mellett működő komplexumban. Mivel termelésszervezési, logisztikai okokból valószínűleg drágább lenne egy rendkívül hasonló autóhoz eltérő minőségű és árú alkatrészeket használni, a VW és a Seat valószínűleg csak az orrmaszkjában, a hátsó lámpák kialakításában, no és természetesen a logóban különbözik. De még a márkaarculathoz való igazítást sem vitték túlzásba az Alhambrán a formatervezők: az orra például sokkal szögletesebb, mint mondjuk az Ibizáé vagy pláne a Leoné, a faron meg tényleg minimálisak a különbségek. A beltérben egyetlen eltérést fedeztem fel: a multifunkciós volán közepén természetesen más az embléma. A mintegy háromszázalékos árkülönbségre tehát azt mondhatjuk, hogy a márkák zsibogó piacán ennyivel ér többet a VW emblémája vagy ennyivel kevesebbet a Seat S betűje. Ez vagy a Seat malmára hajtja a vizet, vagy nem – mert az emberi lélek bonyolult.

Fotó: Koncz János

46

A próbaút első óráját egyébként egy dugóban töltöttük: sokan próbáltak az agglomerációból bejutni aznap Barcelonába, és ez csak nagyon lassan sikerült nekik. Csigalassúsággal gurultunk lefelé a szerpentinen az esőben, aztán ugyanezzel a sebességgel átvergődtünk a belváros szélén, majd végre elértük az autópályát, azon keresztül pedig Sitgest, ezt a tengerparti üdülővárost, amelynek egyik csendes mellékutcájában a VW egyik formatervezési központja működik. Utolsó előttiként estünk be a sajtótájékoztatóra, a rutinos és sármos előadó, Antonio Valdivieso termékkommunikációs igazgató már belekezdett mondandójába. Ennek lényege: az Alhambrát a legmodernebb technológiák felhasználásával formálták élvezetes autóvá, amelynek három eposzi jelzője is van: divatos, fiatalos és sportos. Az elsőt aláírom, a másodikról meg lehet győzni, a harmadikról viszont csak akkor, ha kijönnek végre a 200 lóerős 2.0 TSI motorral, amit bejelentettek mind a két ikerhez, de legjobb tudomásom szerint egyelőre még nem gurították elő.

Sportosság ide-vagy oda, az Euro 5-ös motorválaszték nem rossz. Igazi meglepetés volt az 1,4-es, turbós-kompresszoros, 150 lóerős, benzines TSI, ami űrméretéhez képest meglepő szorgalommal és hatékonysággal mozgatja az 1700 kilogramm tömegű hintót. Úgy tűnik, megérdemelten választották az Év Motorjává 2010-ben. A dízelvonalat közös nyomócsöves, turbós, kétliteres TDI-k képviselik, a gyengébbik 140, az izmosabb 170 lóerőt présel ki magából. Ezekben nemcsak az a szép, hogy nyomatékosak és dinamikusak, hanem az is, hogy a jó zajszigetelésnek köszönhetően a hangjuk alig hallatszik be az utastérbe. Gyorsításkor felbrummognak persze, de a tónusuk kellemes. Ha én egy ilyen kaliberű autót vennék, alighanem ráhajtanék a duplakuplungos automata váltóra is, ami szinte észrevétlenül teszi a dolgát, bár a városi utakon araszolgatva, kanyarogva néha úgy tűnt, egy hajszállal később ébred, mint kellene. A zöld gondolat jegyében fékenergia-visszanyerős start-stop rendszer is dolgozik a hajtásláncban, ami lámpáknál várakozás után, dugóban araszolgatva kiváló reakcióidővel indítja újra a motort. Üzemanyagot spórol meg, csökkenti a károsanyag-kibocsátást, fantázianeve a Seatnál már megszokott Ecomotive. Az elöl McPherson, hátul multilink futóműről annyit, hogy a középső sorban ülő útitársnőnk elszundikált útközben, a jó spanyol utakon ugyanis hajóként siklott az Alhambra. A magyar utakon hajtva persze még kiderülhet egy s más, hiszen egyre több az olyan szakasz, ami gyári nyúzópróbák tartására is remekül megfelel.

Fotó: Koncz János

46

De térjünk vissza Katalóniába, ahol a bemutatón részt vevő országok importőrjei is prezentáltak. Dr. Vérten Sándortól, a Porsche Hungária kommunikációs igazgatójától megtudtuk, hogy a hazai autópiac válságával együtt járó átrendeződés folyamán a Seat felküzdötte magát az első tíz közé. Jelenleg a kilencedik helyen állnak az eladott autók darabszáma alapján összeállított listán, és a piaci részesedésük 2010-ben elérheti a 3,7 százalékot, ami 2000 darab fölötti értékesítést jelent. Az előző Alhambra jól szerepelt nálunk, három éven át listavezető volt a szegmensében. Megújult, 21. századi utóda is megtalálja reményeik szerint a maga vevőkörét. Az árról még tárgyalnak a gyárral a magyarok, annyit azért már lehet tudni, hogy körülbelül 7,8 millióról indul majd az árlista. Azt már én teszem hozzá, hogy ez mintegy 230 ezer forinttal kevesebb az alap Sharan áránál, vagyis ennyivel kevesebbért lehet VW-technológiához jutni Seat-jelvény alatt. Persze meg kell várni a végleges árat és a felszereltségi szinteket, mert az ördög a részletekben rejlik. A Sharant háromféle (Trendline, Comfortline, Highline) csomagban értékesítik, az Alhambrát kétféle, Reference és Style verzióban, és a VW-, illetve Seat-csomagok tartalma eltér. És ott van még az opciós extrák kérdése is, ugye, úgyhogy jó móka lesz majd kiszámolni, mennyi az annyi Sharanban és Alhambrában.

Fotó: Seat

61

Idemásolom a menetrendet: októberben kezdődik az értékesítés, elsőként az 1.4 TSI és a 2.0 TDI (140 LE) motorokkal szerelt verziók érkeznek. A dízelt DSG váltóval is lehet kérni. Novemberben bővül a paletta, kereskedésekbe kerülnek a 170 lóerős 2.0 TDI-k, manuális és automata váltóval. Decemberben akár a 2,0 TSI-vel is a karácsonyfa alá tolathatunk az új Alhambránkkal, és a kisebbik benzinmotorhoz is elérhető lesz a DSG váltó. Mivel az egyterűek szegmensében is hagyományosan dízelpiac a magyar, az értékesítők azt jósolják, hogy az Alhambrák háromnegyedét gázolajos erőforrásokkal veszik majd.

Fotó: Koncz János

46

És vajon kicsodák? Hát, erről nem esett szó a prezentációban, de szerintem jól szituált, többgyermekes családok, amelyek megengedhetnek maguknak egy olyan autót, amelyben biztonságban (programozottan gyűrődő karosszéria, hét légzsák, integrált gyermekülés, defekttűrő abroncsok) és kényelemben (háromzónás klíma, panoráma tetőablak, infócenter telefonkihangosítóval és USB-bemenettel) közlekedhetnek, anélkül, hogy a vagyoni helyzetük fitogtatásával irritálnák a többi autóst. De nagy és sokoldalúan variálható belső terüknek köszönhetően remekül beválhatnak az Alhambrák (és a Sharanok) céges autónak vagy taxinak, repülőtéri limuzinnak is.

Szívesen megnéztem volna, mi rotyog a dizájnközpontban szorgoskodó tervezők fazekában, sőt, ha megkérnek, rajzoltam volna nekik a szalvéta szélére egy új Ibizát (az ember, ahol tud, segít), de erre esély sem volt, mert azonnal továbbindultunk a tengerparti bázisra. Onnan az erősebbik kétliteres dízellel mentünk tovább, hogy az esővel dacolva elkészítsük a fotókat. Ebbe már belepakoltak mindent a bőrkárpitozástól a tolatókamerán és a panorámás tetőablakon át a navigációig, csak egyet nem találtam benne, pedig nagyon kerestem: az esőelállító készülék nyomógombját. Még akkor is esett, amikor sütött a Nap, mondjuk a fények gyönyörűek voltak így, az eredmény a képgalériában megtekinthető.

Fotó: Koncz János

46

Aki pedig Alhambrát nézne élőben, már nem kell várnia sokat, nyakunkon az október, a Seat portugáliai gyárában (ahol egyébként a Sharanok is készülnek) az első szállítmányokra lassan ráírják, hogy Hungria, és indulhat a biznic. Dr. Vérten Sándor bízik benne, hogy az idén eladnak az új modellből 30–40-et, a 2011-es cél pedig mintegy ötven Seat egyterű értékesítése.