Tudták, hogy a tehén Galaxy és az S-Max ugyanaz az autó? És hogy a Mondeo és a Volvo S80 ugyanaz az autó? És végül tudták-e, hogy az S-Max és Galaxy egy Mondeo? Tehát az S-Max és a Galaxy egy Mondeo vagy – ha úgy tetszik – egy S80 busz? Akarom mondani kettő.
Mert az S-Max és a Galaxy teljesen más megközelítésben adja ugyanazt az élményt: hosszú utak megtételét kényelmesen. Erről szól mindkettő. A maguk géposztályában vezetnek az eladásokban, ami nem meglepő, hiszen a Seat Alhambra, a Volkswagen Sharan még az ez előtti Galaxy alapján készül, tehát évtizedes konstrukció. Az Espace szintén nem mai darab, még ha kívánatos is némely inkarnácója, például a buszkupé Avantime.
A Ford európai gyártóként egyedül van, ellenfél nélkül, lehet kaszálni a családi buszok piacán. Oda is figyelnek. Ezzel a modellcsaláddal vezették be a kinetikus designt, és most megkapták a kinetikus design 1.2-es verzióját, új, 3d motorháztetőt és egy rakás krómot. A Galaxyn az elsősorban ajtókon, az S-Maxon pedig ablakkereten tenyészik a nehézfém. Megújult a hátsó lámpa, mindenütt LED-es lett, elöl is, hátul is. Egy rakás módon lehet kapcsolgatni a nappali és esti fényeket, ezzel is ezeregy arcot adva a Fordnak.
Mindkét autó rendelhető hétszemélyes kivitelben is, a csomagtér ilyenkor elhanyagolható. Lehajtott, de ki nem vett ülésekkel már kezd használható méretű lenni, de az alja ilyenkor nem sík. A lábtérre és a helyre amúgy semmi panasz nem lehet, óriási tehén mindkettő, sőt, a hanyagul ablakba könyöklő testtartás kivitelezhetetlen, annyira messze van az ajtó. Ferde gerincűek előnyben.
A tesztút többnyire eső áztatta, vízátfolyásos autópályákon és kifogástalan minőségű bekötőutakon vezetett, így a rugózásról annyit tudok mondani, hogy valóban jól fogja az utat, és az S-Maxon nagyon érezni, hogy alacsonyabban van a súlypontja. Komoly úthibával ugyan találkoztunk, ezeken is inkább dobbant, mint ütött a futómű. A fekvőrendőrök is túlélhetők; kényelmes, na.
A Galaxy gond nélkül tartja a 140-150-es utazótempót (nem én vezettem), a preparált kölni rendszámú tesztautó kifejezetten halk volt. Az ebédnél rákérdezett Mike Rogers autófejlesztő mérnök, hogy mit tartunk a hangokról, elmondtam neki, hogy a hifi szuper, annyi hangszóró van benne, amennyivel pár éve még mozik mentek és hogy nagyon halk az autó, szívesen meghallgatnám ötvenezer budapesti kilométer után.
Gyorsan a váltóra és az EcoBoost motorra terelte a szót.
Az új motorok elég érdekesek, gyakorlatilag teljesen megújult a TDCI, 2000 baros Delphi befecskendező, áthangolt turbó és vezérlés, könnyűfémből építkezés. Címszavakban így néz ki az új Duratorq TDCI, lett 163 lóerős verziója, 340 newtonméterrel. Ilyet vezettünk. Az Euro5-fojtás miatt ennél kisebbel ne vegyen Galaxyt, csak ha vezetés közben szeret elaludni.
De az autó benzinnel megy, engem is jobban érdekelt a turbós benzines motor ezzel az új duplakuplungos váltóval. Mielőtt elmerülünk, egy kicsit meg kell nézni, mi ez az új EcoBoost benzinmotor. Maga az elnevezés több mindent takar egyszerre, a Volvonál ugyanez DrivE-nak hívják. Az EcoBoost teljesen újratervezett motorokból álló sor, könnyűfémből, direkt befecskendezéssel, optimalizálva, esetünkben turbóval, két literrel.
És épp itt a lényeg, hogy a turbóval elérhető óriási teljesítményt nem forszírozták, inkább 1750-es fordulattól ott a maximális 300 Nm nyomaték. És nem fogy el, mint a dízeleknél, hanem megmarad egészen 4500-ig. Mondom kétliteres. Benzines.
Na itt már kíváncsi voltam, mit tud ez a csodamotor, bevágódtam az S-Maxba. A váltó pontosan úgy működik, ahogyan az összes többi automata váltó: D-ben előre megy, R-ben tolat, N-ben legurul a domboldalon. Vezettem már jó néhány ilyen váltóval szerelt autót, a Nissan 370Z-től a BMW Z4-en át mondjuk a Ferrari Californiáig. Ez a váltó Getrag termék, 6 fokozatú és igen kényelmesen váltogat. De lassú. Azt gondolom, egy szoftverfrissítés megoldja, de padlógázra a konkurenciánál érezhetően lassabban reagált. Kézzel váltogatva is lassú. Eddig a nyöször és a sirám.
Az indulást követően a fotózáshoz egy domboldalban kerestünk helyszínt, kis utcák, forgolódni kellett rendesen, néha több tolatásból. Ez egy kéziváltós autóban izzasztóan kellemetlen lett volna, de a DSG gond nélkül intézte, természetesen visszagurulás-gátló is volt a kocsiban.
A sztrádára kiérve azonnal feltűnt, hogy valami nem stimmel. De mi is? Ja, hogy 140-nél alig 2000 felett forog a motor? Hogy mi van? És itt összeállt a kép. A motor ugyanis alul nyomatékos, tehát haladáshoz elég a 2000 körüli fordulat, gyorsításhoz meg szépen visszakapcsolgat, ha lassan is.
Ha onnan nézzük, hogy az S-Max a sportos családi egyterű, az elegáns Galaxyhoz képest persze sportos a megjelenésében is, meg a teljesítményében is, de nem egy ST220. Ha viszont onnan nézzük, hogy hogyan ültessünk le hét embert és jussunk el nagyon gyorsan egy távoli helyre, nagyon is értelmet nyer az S-Max. Ha pedig az a kérdés, hogy miután a hat utast kitettük, elmenjünk-e autókázni egy kicsit, bizisten, nekem lenne kedvem.















