DIV.kepre2
{
background-image:
url('http://index.hu/cikkepek/totalcar/tesztek/xc70/.gdata/cikk/xc70_013.jpg');
background-repeat: no-repeat;
padding: 8px 4px;
color: black;
height: 270px;
}
DIV.kepre2 P
{
margin-top: 10px;
margin-left: 10px;
width: 380px;
}
Vettem egy cipőt és a lábamra húztam.
Soha többet nem jutott eszembe, hogy ennél többet foglalkozzak
vele. Persze érdemes néha megpucolni, meg ápolni a bőrt, de
lényegében a megvétellel eldőlt, van cipőm, amit lehet hordani.
Kellemes, jó viselet. Ki lehet benne szaladni valamiért a kertbe, a
boltba elugrani is jó benne, hosszabb utakra is
előszeretettel veszem fel. Munkába is
ebben megyek. Kényelmes, jó,
meleg, szeretem.
Ez itt történetesen egy
Volvo. Kombi. Dízel. Összkerekes. Nem sietek. Nem szeretnék
kilőni a lámpánál, mert erre amúgy is alkalmatlan ez a motor ezzel a
váltóval. Nem szeretnék sodrósan kanyarodni, mert nem erre való, hanem
arra, hogy a gyereket ezzel vigyem oviba-isibe, ezzel menjek
bevásárolni, ezzel vigyem haza a fűnyírót is a mallból. Sose fogom
kipróbálni a sport és advanced állást a futóműben, mert nincs rá
szükségem. Kellmes, ahogyan az alapállásban lágyan ringat. Azt hiszem,
hogy comfort a neve, egy gomb a váltónál.
Milyen jó, nem ébred fel benne a gyerek, ha végre elaludt. A
beszűrődő motorzaj monotóniája is
kellemes, sose hangos, sose halk, kellemesen egysíkú és biztonságos
- mint az egész életem. Fizetem a részleteket, a kertvárosban élek,
tavasszal kiteszem a muskátlit, a férjem ősszel gereblyézi az avart.
Nem szeretnék kitűnni semmiben, mert az felelősség, és az elborzaszt.
Elég nekem a család, őket kell körülölelnem a szeretetemmel. Gyengéden,
lágyan, hogy észre se vegyék; csak épp legyen ott a tízórais zacskó, a
tornacucc, a tiszta ruha és a babzsák, ahol és amikor kell. Elég
látnom, hogy boldogok, nekem ettől jó.
Bekapcsolom az ülésfűtést, hűvös a reggel. A dízel továbbra is
barátságosan ketyeg, váltogat az automata. Hatodikba csak akkor
kapcsol, amikor ünnepekkor elmegyünk a rokonokhoz. Olyankor megyek csak
a sztrádára, amúgy itt a kertvárosban használom. Tankolni csak havonta
két alkalommal kell, akkor is
barátságosak velem, elvégre volvós anyuka vagyok, a jól nevelt
gyerekek mellett golden retriverrel. A csomagokat benne hagyom,
csak behúzom a rolót. Mi minden belefér! Vigyázok, hogy lehajtsam a
rácsot amikor a kutyát viszem, előre ne ugorjon. Abban a felhajtható
részben tartom a zsákot, amit a kutya alá terítek, nehogy koszos legyen
a kárpit, attól meg hazafelé a férjem öltönyei, amikor a tisztítóból
jövök.
A szomszédasszonyom folyton akkor telefonál, amikor hallja, hogy
kimentem valamiért. Szerencsére a férjem olyan telefont vett, amiben
van Bluetooth, így biztonságosan ki tudom hangosítani a beszélgetést.
Nem kell elengednem a kormányt, hogy telefonon hallgassam, mi
történt a húsz percben, mióta elugrottam virágföldért a
kertészetbe.
De vajon mit szól hozzá a többi anyuka, ha kinézünk az ablakon a
fordásznál? A következő oldalon kiderül.
Ha jól tudom, nem is volt annyira drága.
Olyasmibe kerülhetett, mint a szomszédék
ML Mercedese,
de mi nem olyat vettünk, mert nem szeretünk fetűnősködni. Ők
gondolkodtak az
R vagy milyen
Mercin is, de igazából az se volt nagyon más, csak kicsit talán
nagyobb. Árban szinte ugyanaz. Még parkolni is nehezebb vele. Azt a két
hátsó ülést mi sose használnánk, ezért is vettünk ilyen ötszemélyest. A
rokonok, akikről már meséltem (?), szintén európai kocsival járnak.
Audival. Az is jó kocsi, de elég drága volt úgy hallottam. Legalábbis
valamivel többet fizetnek érte, mint mi.
A férjem ragaszkodott a jó felszereltséghez, így
inkább a gyengébb motort és kevesebb presztízst választottuk. Ennél
több úgyse kell a kertvárosba, néha így is kicsit gyorsabban
megyek, mert még nem nagyon érzem benne a sebességet. Szeretem benne az
apróságokat, például a kulcsot nem kell elővennem a táskámból, amikor
szeretném kinyitni, meg a nehéz hátsó ajtót se nekem kell
felemelni.
Eltévedni se lehet, kellemes hangon mondja, mikor merre forduljak.
Persze a tisztítóba eltalálok enélkül is. Már többször voltam
arra. Kedves dolog a hátsó fejhallgató, mert amíg elöl beszélgetek a
nagyobbal, a kicsi hátul tud zenét hallgatni, nem is unatkozik, amíg
hazaérünk. Mostanában a hatból az egyik CD a nyelvlecke.
A férjem ragaszkodott ahhoz is, hogy összkerékhajtásos legyen az
autó. Azt mondja, ezzel biztonságban el lehet menni akkor is, amikor
leesik a hó. Igaza volt, tényleg egyszerűbb kiállni a felhajtóról,
amikor még nem ér az utcánkba a hókotró. Már fél éve használom.
Belefért a sífelszerelés is, amikor síelni mentünk. Hál' isten
szerencsés utunk volt, még az se volt baj, hogy a gyerekek szinte
teljesen átáztak, jól be lehetett fűteni.
Azért is örülök, hogy ezt vettük, mert
szép lágyak a formái. A múltkor vettem észre, amíg vártam a
fodrásznál. Szép autó, a többi vendég is megdicsérte. Csak most jut
eszembe, mióta ezzel az autóval megyek, minden kicsit nyugodtabb. Jó az
illata is.
Lassan mennem kell, el kell szaladnom a megrendelt téli díszekért.
Itt van nem messze, a városon kívül. Egy kis tanyán csinálja egy
család, mindenki tőlük veszi. Földút vezet oda, de nem baj, a férjem
megmutatta, hogy tudok lejönni a lejtőn, hogy ne csússzak meg az
autóval.
Csak egy kis gombot kell megnyomni, ott alul.
Kedves Olvasó, ha eddig bírta, akkor most megtudhatja milyen autó a
Volvo CX70 D5 Summum:
végtelenül semmilyen, unalmas, megbízható, és nagyon jó. Ha az
lennék, akiről a cikk szól, megvenném. Illetve megvetetném a férjemmel.
Nem érdekelne, hogy nehezen lódul meg, mert nem akarok vele sietni. Nem
érdekelne, hogy közel 16 millióért nem német, mert nem érdekelnek
annyira az autók, ez meg szép, kényelmes és jó illatú. És nem olyan
sablonos.
További cikkeink
